Egy adott állam állampolgárának tehát az a természetes személy tekinthető, aki tartózkodási helyétől függetlenül az adott állam főhatalma alatt áll. A főhatalom alatt állás jogállamban a jogszabályoknak valóalárendeltséget jelenti. A magyar állampolgárság megszerzése a nem magyar állampolgárságú személy kérelmére, állampolgársági eljárás eredményeként történik. A magyar állampolgárság megszerzésének egyik jogcíme a honosítás.

A honosítás egy hivatalos aktus, amellyel valamely állam állampolgárai közé fogadja az ezt kérő személyt. A honosítás csak kérelemre történhet és az államok belső joghatósága alá tartozik, vagyis a honosítás kérdésében mindig az adott állam dönt. A honosítási eljárás tehát a magyar jog szerint kizárólag kérelemre indulhat, a kérelemről korlátlan mérlegelési – diszkrecionális – joggal a köztársasági elnök dönt, ez ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A honosítás alapeseteként, kérelemre honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

a)a kérelem előterjesztését megelőzően 8 éven át folyamatosan Magyarországon lakott;

b)a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;

c)megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;

A megélhetése akkor tekinthető biztosítottnak, ha a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonyból vagy egyéb adóköteles tevékenységből származó jövedelemmel, illetve nyugdíjjal rendelkezik vagy valaki eltartja. A lakóhely biztosítottságát önálló lakástulajdon. Albérlet vagy ezek hiányában más lakásába való befogadottság igazolása jelenti.

d)honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;

ennek megbizonyosodására a belügyminiszter véleményt kérhet rendőri, idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági szervektől.

e)igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

A vizsga alól mentesülnek az alábbiak:

*a cselekvőképtele ás a korlátozottan cselekvőképes személy;

*aki magyar tannyelvű nevelési oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett;

*aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte;

*aki igazolja, hogy egészségügyi állapota miatt képtelen a vizsga letételére.

Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, feltéve, hogy

*a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, valamint akinek

*honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

Ezen túlmenően kérelmére kedvezményesen honosítható– aki legalább

*tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy

*öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,

* magyar nyelvtudását igazolja.

Az állampolgársági jogban a kedvezmények többsége a család egységének az elvét szolgálja, amely a családtagok azonos állampolgárságának a biztosítását jelenti.

Az állampolgárság megszerzésére irányuló állampolgársági kérelme a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, a kormányablakhoz, a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez – a bevándorlási és állampolgársági hivatalhoz – lehet benyújtani magyar nyelven az Áptv. 14. §-ban meghatározott adatokat és mellékleteket kell tartalmaznia. A magyar állampolgárság honosítással történő megszerzésre irányuló kérelemről – a miniszter előterjesztése alapján és ellenjegyzése mellett – a köztársasági elnök dönt. A magyar állampolgárság, megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási okiratot ad ki. A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállítástól számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek. A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követően 30 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. A eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honossági okiraton fel kell tüntetni.

Ha ugyanaz a személyt egy időben legalább kettő állam egyaránt saját állampolgárának tekinti, kettős (többes) állampolgárságról beszélünk. Kettős (többes) állampolgárságot eredeti vagy származékos módon lehet szerezni. A kettős (vagy többes) állampolgárság megszerzésének egyik eredeti útja a születés. Az állampolgárság születéssel történő megszerzésekor az egyes államok vagy a vérségi vagy a területi elvet alkalmazzák. A vérségi elv követése esetén – amely az európai országok jellemzője – a megszületett gyermek állampolgárságát a szülők állampolgársága határozza meg (tehát ha a gyermek szülei különböző állam állampolgárai, a gyermek mindkét szülő állampolgárságát megszerzi). A területi elv érvényesülése következtében viszont az újszülött – szülei állampolgárságától függetlenül – annak az országnak az állampolgárává válik, amelynek területén született. Ezt az elvet alkalmazza például Kanada és az Amerikai Egyesült Államok. A két elv összeütközése következtében kettős (vagy többes) állampolgárság keletkezhet. Születéssel lesz például kettős (vagy többes) állampolgár az, aki olyan államban születik, ahol a területi elvet alkalmazzák, de szülei állampolgársága alapján a vérségi jog elve érvényesül. Kettős (vagy többes) állampolgár az is, aki úgy lesz az adott állam állampolgára, hogy már meglévő állampolgárságát (vagy állampolgárságait) nem veszíti el.

FORRÁSOK

Alaptörvény G. Cikk, D. Cikk

Állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény – 2011. évi CLXXXIX. törvény (mód)

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény

Alkotmánybírósági határozatok:

62/1997. (XII.5.) AB végzés, 5/2004. (III.2.) ABH