infoblokk_kedv_final_felso_RGB_ESZA_1
2024. március 29., péntek
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Elzárás


Az elzárás a szabálysértési jogban alkalmazott legsúlyosabb szankció, mivel itt az elkövető személyi szabadsága kerül korlátozásra, amelyet kizárólag csak bíróság szabhat ki.

 

A szabálysértés olyan tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra, és amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.

 

A szabálysértés elkövetőjével szemben alkalmazott szabálysértési eljárás két formáját különböztetjük meg. Egyrészt az önállóan alkalmazhatót, amely a törvényben meghatározott egyes szabálysértések (pl. garázdaság) elkövetőivel szemben kerülhet kiszabásra. Másrészt, mint a pénzbírság ill. helyszíni bírság meg nem fizetése helyébe lépő vagy a közérdekű munkát el nem végző elkövető elzárásának lehetőségét.

 

A szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap lehet. Nem szabadható ki szabálysértési őrizet olyan személlyel szemben, aki külön törvény szabályozása alapján fogyatékos (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról), várandós nővel szemben, ha várandóságának tizenkettedik hetét elérte, tizenkettedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyámmal szemben, illetve fogyatékos vagy folyamatos ápolást, felügyeletet igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó személlyel szemben. (Szabs. tv. 10. §)

Az elzárás-büntetést a fogházbüntetés szabályainak alapulvételével büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre, amelynek során az elkövető személyes szabadsága és a tartózkodási hely megválasztásához fűződő joga is korlátozásra kerül. A büntetésként kiszabható elzárás alkotmányos alapjogot, a személyi szabadságot korlátozza, ezért a szabálysértési szankciórendszer kivételes elemének tekinthető, amelyet a következő garanciák jellemeznek:

*kizárólag törvény állapíthatja meg az elzárással sújtható szabálysértések körét;

*minden esetben vagylagosan helyezi kilátásba a jogalkotó, tartama halmazat esetében sem lépheti túl a kilencven napot;

*az elzárással fenyegetett szabálysértések elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik. Ez a legsúlyosabb szabálysértés elkövetése esetén kiszabható szankció, mivel itt az elkövető személyi szabadsága kerül korlátozásra.

A szabálysértési elzárást – főszabályként – büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Kivételesen rendőrségi fogdában is végrehajtható, amennyiben az elkövető a rendőrség őrizetében van, és az elzárás tényleges tartama a két napot nem haladja meg. A kijelölt büntetés-végrehajtási intézeteket a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, az előzetes letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól szóló 55/2014. (XII. 5.) BM rendelet határozza meg.

Az elzárás időtartamába be kell számítani azokat az időszakokat, amikor az eljárás alá vont személy személyes szabadságát szabálysértési eljárás alatt korlátozták (szabálysértési őrizet, négy órát meghaladó előállítás). Az elzárás – főszabályként – egytől hatvan napig, fiatalkorú elkövető (az elkövetéskor a 14. életévét már betöltötte, de a 18-at még nem) esetén legfeljebb harminc napig tarthat.

 

FORRÁSOK

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásai rendszerről – 1. §, 9. §, 1o.§, 21. § (3) bek.

2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

57/2014. (XII.5.) BM rendelet a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól