Az egyenlő bánásmód követelményét az Alaptörvény II. és XV. cikkei tartalmazzák. A II. cikk leszögezi, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, míg a XV. cikk alapján a törvény előtt mindenki egyenlő, így az alapvető jogok mindenkit megilletnek megkülönböztetés nélkül. E megkülönböztetés kiemelten tiltott formái a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet vagy egyéb egyéni tulajdonság alapján történő különbségtétel. A törvényi szabályozást az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény jelenti, amely már a preambulumában céljaként nevezi meg a hatékony jogvédelmet a hátrányos megkülönböztetések ellen, minden ember egyenlő méltósághoz való jogát, illetve az esélyegyenlőség biztosításának állami kötelezettségét.

Az egyenlő bánásmód követelményét az állam, az önkormányzatok, ezek szervei, a közszolgáltatást végző szervezetek, oktatási intézmények, a pártok, valamint az egyéb költségvetési szervek a tevékenységük és eljárásaik alatt kötelesek betartani. Az egyenlő bánásmód követelménye tehát nem az állampolgárok egymás közötti tevékenységére, hanem mindig valamilyen vertikális jogviszony számára ír elő követendő magatartást. Nem terjed ki a családi kapcsolatok és hozzátartozók, valamint a vallási és egyesületi közösségek viszonyaira sem.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti:

(1)a közvetlen hátrányos megkülönböztetés,

(2)a közvetett hátrányos megkülönböztetés,

(3)a zaklatás,

(4)a jogellenes elkülönítés,

(5)a megtorlás,

(6)és az ezekre adott utasítás.

Az egyenlő bánásmód követelményének egyes kiemelt területei:

(1) Foglalkoztatás: a munkáltató az összes lehetséges munkavállalóját ugyanolyan elbánásban kell részesítse az alkalmazási feltételek meghatározásakor és a munkaviszony létrejöttét megelőző eljárások során. Ha valamilyen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az egyik jelentkezőre nézve, akkor sérül az egyenlő bánásmód elve.

(2) Szociális biztonság és egészségügy: a társadalombiztosítási rendszer, valamint az egyéb szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokhoz való hozzáférés minden számára ugyanolyan feltételek mellett vehető igénybe.

(3) Lakhatás: az állami és önkormányzati támogatással pályázható lakásokhoz való hozzájutás során a pályázókat nem érheti hátrányos megkülönböztetés.

(4) Oktatás és képzés: az államilag jóváhagyott követelményeket oktató, állami támogatással rendelkező képzések és oktatások mindenki számára azonos feltételekkel vehetőek igénybe, amennyiben az esetleges felvételinek vagy bekacsolódási feltételeknek megfelelnek.

Amennyiben bárki úgy érzi, hogy valamilyen védett tulajdonsága miatt az egyenlő bánásmódhoz való joga sérült, lehetősége van ingyenesen az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulni ennek kivizsgálása céljából. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy független, autonóm államigazgatási szerv, amelynek feladata az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrizni. A Hatóság kérelem alapján vagy hivatalból is eljárhat. Ennek során megvizsgálja, hogy valóban megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. A sérelmet szenvedett fél döntése alapján a vizsgálatot ennek elbírálására külön törvény alapján hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szerv is lefolytathatja. A hatóság tárgyalása főszabály szerint nyilvános, azonban minősített adat, titok, közerkölcs vagy személyiségi jogok védelme érdekében a nyilvánosság kizárható, valamint a sértett kérelmére nélküle, vagy a jogsértést elkövető személy távollétében is lefolytatható.

Ha az ügy kérelemre indul, akkor a kérelmező tekintetében a hatóság előlegezi meg a költségeket, ez alól kivétel, ha bebizonyosodik, hogy a kérelmező rosszhiszemű volt, mert akkor saját magának kell a költségeit viselnie. Az eljárás alá vont személy csak akkor nem kell a saját részvételével kapcsolatban felmerült költségeket kifizesse, ha a hatóság előtt a sértettel egyezséget kötnek, minden más esetben őt illeti a költségfizetés. A vizsgálat után a hatóság határozatot hoz, amelynek tartalma lehet a jogsértő állapot megszüntetésére irányuló, a jogsértő magatartás jövőbeli tanúsításától eltiltó, és bírságot kiszabó is, valamint a határozata anonim módon közérdekből nyilvánossá is tehető. A bírság összege 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedhet.

A Hatóság az egyenlő bánásmód követelménye sérelmének vizsgálatán kívül egyéb feladatokat is ellát, ide tartozik a közérdekű igényérvényesítés joga alapján történő perek kezdeményezése, jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattételi jog, az állampolgárok tájékoztatása, együttműködés civil szervezetekkel és állami szervekkel a jogérvényesítés érdekében. A hatáskörében kivételként jelentkeznek Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, valamint a bíróságok és az ügyészség, ugyanis ezek közhatalmi döntéseit és intézkedéseit a hatóság nem vizsgálhatja.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 4-33. §,

9/1990. (IV. 25.) AB határozat