A békéltető testület olyan nyilvántartásba vett, tartós alapon létrejött szervezet, amely a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezésével foglalkozik.

Hazánkban a békéltető testületek 1999-ben jöttek létre abból a célból, hogy gyors, hatékony és független szakmai lehetőséget biztosítsanak a fogyasztók számára jogaik érvényesítésére.

A békéltető testület fogalmának, eljárásának közérthetően történő megismeréséhez elengedhetetlen néhány alapvető fogalom meghatározása:

Fogyasztó:A fogyasztóvédelemről szóló jogszabály értelmében fogyasztónak minősül minden olyan természetes személy, aki valamilyen árut, terméket vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy aki valamilyen áruval, illetve termékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció vagy ajánlat címzettje. Ehhez azonban szükséges, hogy a fenti tevékenységek a személyek foglalkozásán, gazdasági tevékenységén kívül essenek.

Kereskedelmi kommunikáció: A kereskedelmi kommunikáció alatt minden olyan információközlést érteni kell, amelyet a vállalkozás a foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlen összefüggésben tesz.

Fogyasztói jogvita: A termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, szolgáltatás minőségével, valamint a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek, fogyasztói jogvitának minősülnek. Ez alatt azt kell érteni, hogy amennyiben adás-vételi szerződést vagy vállalkozási szerződést köt valaki és a szerződés alapján nyújtott szolgáltatás nem felel meg a jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek vagy a szerződés rendelkezéseinek, akkor a békéltető testülethez lehet fordulni az eljárás lefolytatása végett.

A békéltető testületek a fogyasztói jogvitákat a bírósági eljáráson kívül próbálják meg rendezi. Legfőbb feladatuk, hogy megpróbáljanak egyezséget létrehozni a felek között. Ha az eljárása során nem sikerül egyezségre jutnia a feleknek, úgy a békéltető testület által hozott határozat dönti el a vitás ügyet.

A békéltető testületek eljárása a fogyasztói jogok biztosításának, védelmének egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb formája. Nagy előnye, hogy sokkal kevesebb költséggel jár, mint egy hagyományos bírósági eljárás.

A békéltető testületek a fővárosi és megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek, tevékenységüket tekintve független szervezetek.

A békéltető testületeket minimum 10 fő alkotja, akiket a kereskedelmi és iparkamara, valamint olyan egyesületek jelölnek ki, amelyek a fogyasztói érdekek képviseletével foglalkoznak, ezzel is erősítve a fogyasztók védelmét. A békéltető testületek tagjait négy évre jelölik ki, azonban újrajelölhetőek, élén az elnök áll. Békéltető testület tagja csak olyan személy lehet, aki valamilyen felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és a végzettségének megfelelő szakterületen legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik.

A fogyasztói jogvitákban a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes békéltető testület jár el. Vagyis abban a megyében működő békéltető testület, amelyben a fogyasztó állandó lakcíme vagy tartózkodási helye található. A fogyasztó azonban kérheti, hogy egy általa megnevezett másik békéltető testület járjon el a kialakult jogvitában. A békéltető testületek előtt folytatott eljárások magyar nyelven folynak.

A békéltető testület eljárása minden esetben kérelemre indul. Ha fogyasztói jogvita merül fel, a fogyasztónak minden esetben meg kell próbálnia elsődlegesen közvetlenül a vállalkozással elrendezni a panaszát. Amennyiben a fogyasztó nem jár sikerrel a vitás kérdés rendezésében, abban az esetben nyújtható be a kérelem a lakóhelye szerinti, eljárás lefolytatására jogosult békéltető testülethez. A kérelemben mindenképpen szükséges feltüntetni a kérelmet benyújtó nevét és lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a panasszal érintett vállalkozás nevét és székhelyét. A kérelemnek kell tartalmaznia a kialakult fogyasztói jogvita rövid leírását és minden olyan adatot, tényt és bizonyítékot, amely alátámasztja ezt. Ilyen bizonyítéknak minősül különösképpen a szerződés, a szállítólevél, a számla, az átvételi elismervény, amelyeket a kérelemhez csatolni is szükséges. Ezen felül a fogyasztónak nyilatkozatot kell tennie arról, hogy megkísérelte közvetlenül a vállalkozóval rendezni a vitás kérdéseket, majd végezetül a kérelmet az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítvánnyal kell zárni. A kifejezett indítvány alatt azt kell érteni, hogy mit kérünk a békéltető tanácstól, mit állapítson meg, mi az a pontos fogyasztói igény, amelynek a teljesítését a fogyasztó várja a vállalkozótól. Ilyen igény lehet például a termék kijavítása vagy kicserélése, meghatározott összegre történő árleszállítása, de indítványozhatja azt is, hogy a békéltető testület kötelezze a vállalkozót kártérítés megfizetésére.

Ha a kérelem megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek és tartalmaz minden kötelező adatot, a békéltető testület elnöke egy meghallgatási időt tűz ki a felek számára.

A békéltető testület a fogyasztói jogvitákat a kérelemhez csatolt iratok és személyes meghallgatás alapján dönti el. Kivételes esetben azonban szakértői bizonyítást is kérhet.

A békéltető testület eljárása során a fogyasztói jogvitákról főszabály szerint egy három tagból álló tanács dönt. Az eljáró tanács egyik tagját a kérelmet benyújtó fogyasztó, másik tagját a vállalkozó jelöli ki, a harmadik tag kiválasztására pedig mindkét fél jelölhet egy-egy személyt, akik végső soron döntenek az eljáró tanács harmadik tagjáról.

A vállalkozó a testületi tag kijelölésekor kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy a tanács döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el.

A békéltető testület elsődleges célja, hogy a felek között egyezség jöjjön létre. Ha a békéltetés sikeresen zárul, akkor az eljáró tanács határozatba foglalja az egyezséget, amely joghatását tekintve megegyezik a bíróságok által hozott határozatokéval, vagyis abban az esetben, ha a vállalkozó a benne foglaltakat mégsem teljesíti, végrehajtási záradékkal látható el, tehát kikényszeríthető.

Ha a felek között nem jön létre egyezség, akkor az eljáró tanács határozatban dönti el a kialakult jogvitát.

Abban az esetben, ha a vállalkozó nem ismeri el kötelezőként a tanács döntését – jogi kifejezéssel élve nem veti alá magát a tanács döntésének – akkor az ügyben ajánlást tesznek. Ha a tanács ajánló határozatot hoz, akkor a vállalkozó nem köteles az abban foglaltakat végrehajtani.

Természetesen abban az esetben, ha az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét megalapozatlannak találja, akkor elutasíthatja.

A békéltető testület eljárásának előnye, hogy azt 90 napon belül be kell fejezni.

Fontos megjegyezni, hogy a békéltető testület eljárása során nincs helye fellebbezésnek, vagyis nincs jogorvoslati lehetőség, de ha a testület valamilyen eljárási szabályt megsértett, akkor a határozat megsemmisítését lehet kérni a bíróságtól. A tanács által hozott határozat, illetve ajánlás nem érinti a fogyasztó jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

FORRÁSOK

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

2015. évi CXXXVII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról

BENCSIK András (2016) A fogyasztóvédelem közjogi keretei. Budapest, Dialóg Campus.