infoblokk_kedv_final_felso_RGB_ESZA_1
2024. július 15., hétfő
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Állatvédelem


Állatvédelem az állatvilág egyedeinek védelme, amelybe a vadon élő és a háziasított állatok is beletartoznak.

 

Az állatvédelem jogi szabályozása hazánkban egy sokrétű, több jogágat is érintő terület. Jelentős részben a közjogi szabályozás érvényesül, de polgári és büntető jogi előírások is vonatkoznak rá. Az Alaptörvény egyetlen cikke sem vonatkozik kifejezetten csak az állatok védelmére. Azonban a XXI. cikk a környezet védelmét szorgalmazza és a környezet fogalmába az állatok is beletartoznak, így ugyan közvetve, de az állatok védelme is biztosítva van az Alaptörvényben.

A részletes törvényi szabályozást az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény jelenti. A jogalkotó elismeri, hogy az állatok érezni, örülni és szenvedni képes lények, ezért védelmük és tiszteletben tartásuk az emberek erkölcsi kötelessége. Az állatvédelem célja az állatok kímélete, a kínzásuk és károsításuk tiltása és szankcionálása. Az állatvédelem nem összekeverendő a védett állatok védelmével, hiszen az első fogalom általánosságban minden állatra vonatkozik, legyen vad- vagy háziállat, míg védett állatoknak a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. mellékletében felsorolt állatok minősülnek. Továbbá, az állatok büntetőjogi védelme a gerinces állatokat illeti meg, míg védett állatok a puhatestűek, ízeltlábúak stb. is lehetnek, a két kategória a szankció alapján is elkülönül egymástól, első esetben szabálysértési bírság, súlyos esetben valamilyen büntetés szabható ki, míg a védett állatok sérelme esetén természetvédelmi bírság lesz a jogkövetkezmény. Magánjogi szempontból az állatok dolognak minősülnek, azonban figyelemmel kell lenni a természetükből adódó eltérésekre.

Állattartónak minősül a tulajdonos, aki gondozza, felügyeli az állatot. Állattartó lehet természetes személy, civil szervezet, állami szerv is. Ennek során köteles a jó gazda gondosságával eljárni, ami azt jelenti, hogy az állat fajtájára, igényeire, szükségéleteire tekintettel kell legyen az életkörülmények kialakítása során. Az ő feladata az állat legalább napi egyszeri ellenőrzése, a szökések megelőzése, megfelelő táplálékról és folyadékról való gondoskodás. Mind a szabadon, mind a megkötve tartott állatok számára biztosítani kell a megfelelő mozgásteret, az állatok szállítása, gazdasági célból tartása során pedig az állatkímélő, korszerű technikákat lehetőség szerint igénybe kell venni. Az állatviadalok szervezése, tartása, valamint az állat e célból történő kiképzése tilos.

Vannak speciális állatkategóriák, amelyek körülményeire különösen figyelni kell:

(1) Vágóállatok: a vágóállatok körét külön jogszabály állapítja meg, mégpedig a vágóállatok levágásának és feldolgozásának Biztonsági Szabályzatáról szóló 24/2005. (III. 23.) FVM rendelet. Vágóállatnak minősül a szarvasmarha, ló, bivaly, sertés, juh, kecske, nyúl és növendék állataik. A vágóállatok szervezett levágása a vágóhidakon történik. Amennyiben az ide érkező állatot nem azonnal az érkezése után vágják le, akkor biztosítani kell számára megfelelő táplálékot, folyadékot, fedett területet, valamint az egymással ellenségesen viselkedő állatok esetében az elkülönítést és a kíméletes levágást.

(2) Szőrméjükért tartott állatok: végrehajtási rendeletben szabályozott fajok esetében és ott részletezett feltételek esetén lehet az állatokat a szőrméjéért tartani és szaporítani. Az állatok életét csak elfogadható okból szabad kioltani, a prém és szőrme termelése ilyennek minősül. Ha a rendeleti feltételek nem valósulnak meg, akkor az állatvédelmi hatóság elkobozza az állatot, és amennyiben állatkerti elhelyezése nem megoldható, akkor a tulajdonos költségén gondoskodnak az állat kíméletes elaltatásáról.

(3) Kísérleti állatok: az állatvédelmi törvény a gerinceseken és a lábasfejűeken végzett kísérletekre vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Állatkísérletek csak nyilvántartásba vett és engedéllyel rendelkező intézményekben folytathatóak. Engedély csak akkor adható, ha a kísérletet egy alapkutatás, bizonyos gyógyszerek és élelmiszerek gyártása, minőségüknek és biztonságosságuknak ellenőrzése, a környezet védelme, fajmegőrzésre irányuló kutatás, felsőoktatási vagy a szakmai képzés, valamint igazságügyi orvostani vizsgálat elvégzése teszi szükségessé. Az állatkísérletek engedélyezése az állatvédelmi hatóság hatásköre, amely a kísérleteket egy előre meghatározott időtartamra engedélyezi. A kísérletek során az állatnak fájdalmat okozni nem szabad, ennek érdekében a beavatkozások csak érzéstelenítéssel végezhetőek.

(4) Vadászható állatfajok: a vadállatok védelme és a vadgazdálkodás egy külön jogszabályban szabályozott területe az állatvédelemnek. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény részletezi a vadászati jog gyakorlásához fűződő állatvédelmi kötelezettségeket. Ide tartozik az állatfajok természetes állapotának fenntartása, élőhelyvédelem, a zárttéri vadtartás és a vadaskertek szabályainak betartása.

(5) Cirkuszi és állatkerti állattartás: cirkuszi előadásra betanított állatok tartására szolgáló létesítmény alapításához és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges, míg az állatkertek üzemeltetésének engedélyezése a természetvédelmi hatóság hatásköre. E két a hatóság az ilyen jellegű szolgáltatókról nyilvántartást is vezet. Cirkuszok részére a delfinek és cápák utaztatása és bemutatása tilos, de állatkerteknek a természetvédelmi hatóság engedélyezheti, abban az esetben, ha a megfelelő tartási körülményeket az állatkert biztosítani tudja. Az állatkertek kötelezettségéhez tartozik az ott élő állatok kapcsán a természetvédelmi ismeretterjesztés, és tájékoztatás nyújtása.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről, 2-3. § 11-41. §,

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 244. §

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 5:14. §

33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról, 1-3. §

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, 2. melléklet

8/2017. (IV. 18.) AB határozat