2022. november 30., szerda
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Hátrányos megkülönböztetés


Hátrányos megkülönböztetésről beszélünk, ha egy személyt vagy személyek csoportját a vele vagy velük összehasonlítható helyzetben lévőkhöz képest, valamilyen védett tulajdonságuk miatt eltérően, számukra hátrányosabban kezelnek.

 

Az Alaptörvény II. és XV. cikke fogalmazza meg az egyenlő bánásmód követelményét. Ennek elve alapján az összehasonlítható helyzetben lévő emberek vagy emberek csoportja azonos elbánásban is kell részesüljenek. Ennek sérelme többféle módon bekövetkezhet: zaklatás, megtorlás, jogellenes elkülönítés és a hátrányos megkülönböztetés is ide tartozik. A hátrányos megkülönböztetésnek két típusát különböztetjük meg, a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetést.

A közvetlen hátrányos megkülönböztetés esetén egy adott személy vagy csoport valamilyen tulajdonságára tekintettel, kedvezőtlenebb elbánásban részesül, mint a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személy vagy csoport. Ezt a tulajdonság lehet a neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, anyanyelve, egészségügyi helyzete, politikai, vallási vagy egyéb meggyőződése, de akár családi állapota is. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény számos tulajdonságot nevesít, amelyekre tekintettel hátrányos megkülönböztetés megvalósulhat. Ez a lista azonban nem taxatív, az itt felsoroltakon túl is vannak olyan tulajdonságok, amelyek miatt hátrány érheti az adott személyt vagy csoportot. A védett tulajdonságok miatti megkülönböztetés esetén lehetőség van az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulni, amely egy független, autonóm szerv, csak a törvénynek van alárendelve, hatáskörében senki nem utasíthatja. A Hatóság a sértett kezdeményezésére vagy hivatalból is eljárhat, vizsgálatot folytathat, amely egyezséggel vagy határozattal zárul. Pl. az olyan álláshirdetések esetében, amelynek szakszerű elvégzéséhez nem feltétel az adott nemhez tartozás, de a hirdető mégis kifejezetten csak férfiak vagy nők részére hirdeti meg a pozíciót, akkor a másik nem részére ez a közvetlen hátrányos megkülönböztetés lesz, hiszen egy védett tulajdonsága miatt fog hátrányosabb elbánásban részesülni az állásra jelentkezés esetén.

A közvetett hátrányos megkülönböztetés esetén az egyenlő bánásmód követelménye az adott rendelkezés hatására látszólag nem sérül, így közvetlen hátrányos megkülönböztetés nem valósul meg, de mégis olyan helyzet alakul ki, ahol egyes személyek vagy csoportok lényeges nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Pl. olyan önkormányzati településrendezési terv összeállítása, amely azokat a területek célozza, ahol a helyi roma kisebbségek laknak, ebből kifolyólag az ott lakó embereket a társadalmi származásuk, állapotuk alapján olyan helyzetbe kerülnek, amely hajléktalansággal fenyeget. Ebben az esetben a roma kisebbséghez tartozás, mint védett tulajdonság miatt történik közvetettet hátrányos megkülönböztetés.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 8-9. §,

EBH/291/2018

EBH/67/2015