A magánélethez való jog az emberi méltóságból levezetett és a Polgári Törvénykönyvben külön nevesített személyiségi jog. Az Alaptörvény VI. cikkének (1) bekezdése leszögezi, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a magán- és családi életét tiszteletben tartsák. A magánélethez való jog azonban nem csak egy alkotmányos jog, hanem egy egyéb jogokat összegyűjtő fogalom is. E jogokat találhatjuk példálózó jelleggel felsorolva az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 8. cikkében.
A magánélet védelme több, egymástól eltérő terület együttes védelmével valósulhat meg. Ide tartozik a személyes adatok védelme, a családi élet és magánlakás, valamint a magántitok, levéltitok védelme is. E védelmek eredménye a magánélet zavartalansága.
A magánélethez való jog sérelmét okozhatja:
(1) Zaklatás: Az Alaptörvény XV. cikke alapján egyenlő bánásmód követelménye mindenkit megillet, amely sérelmének egyik megnyilvánulási formája a zaklatás. Zaklatásról akkor beszélünk, ha az emberi méltóságot és a magánszférát egy védett tulajdonság miatt sértő, megalázó, bántó behatás éri. Védett tulajdonság lehet a nem, faj, vallási és politikai nézet, életkor, nemzetiséghez tartozás stb. A zaklatást, mint az egyenlő bánásmód megsértését nem szándékosan is el lehet elkövetni és már egy alkalommal történő megvalósulása jogsértő lesz.
(2) Sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága: A sajtószabadság és a magánélethez való jog számos esetben összeütközésbe kerülhet, például amikor az érintettek hozzájárulása nélkül sajtótermékben megjelennek róluk szóló bizalmas tények, fényképek, vagy amikor valótlan dolgok állítása miatt a sértett emberi méltósága sérül, ráadásul nagy nyilvánosság előtt. A magánélet védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága azonos értékű alkotmányos jogok, így összeütközésük esetén egyiknek sincs automatikus elsőbbsége, hanem az adott helyzet vizsgálata dönti el, hogy melyik jog kerüljön háttérbe.
(3) Közszereplői státusz: a társadalmi szerepvállalás velejárója, hogy egy közszereplő magánélete jobban előtérbe kerül, mint egy átlagemberé. Ettől függetlenül, a mindenkit megillető védelem rájuk is vonatkozik, mint kollektív védelem, őket is megilleti. Jelenleg közszereplőnek azok minősülnek, akik önként vállalnak nyilvános közéleti szereplést vagy jelentős hatással bírnak ennek alakulására.
A jelenlegi magánjogi jogviszonyokban magánélet védelmének, az ezt alkotó egyéb nevesített jogokhoz képest hézagkitöltő szerepe van, nagyobb hangsúlyt kap a képmás, hangfelvétel és a személyes adatok védelme, valamint a zaklatási esetek visszaszorítása.
FORRÁSOK
Magyarország Alaptörvénye
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 2:43. §
Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, 8. és 10. cikk
