Ennél valamivel magasabb azoknak az aránya, akik rendelkeznek valamilyen munkatapasztalattal, ha a tanév egészét vesszük figyelembe és beleszámoljuk a nem fizetett gyakornoki, asszisztensi, demonstrátori munkavégzést, vagy az

önkéntes munkát is.

A munkavégzés – amennyiben csak a szorgalmi időszakban végzett fizetett munkára szűkítjük a kérdést – gyakoribb alapképzésben (59%) és mesterképzésben (78%), mint osztatlan képzésben (44%), de a legnagyobb eltérés munkarend szerint figyelhető meg. Míg nappali képzésben a hallgatók 50%-a dolgozott a felmérés félévében, addig részidős illetve távoktatási képzési formákban 88%-uk. A két nem között nincs eltérés a munkavállalásban, az viszont megfigyelhető, hogy azok, akik a képzésük elején tartanak, kisebb arányban dolgoznak, mint a felsőbb évfolyamokon tanulók. Ugyancsak jelentős az eltérés finanszírozási forma szerint: az állami ösztöndíjas hallgatók 53%-a dolgozik, szemben az önköltséges hallgatók 76%-os arányával. A szülők iskolai végzettsége is befolyásolja valamelyest a munkavállalást, amennyiben azok a hallgatók, akiknek egyik szülője sem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, az átlagosnál valamivel gyakrabban dolgoznak (65%-uk jelzett munkavállalást). Amennyiben csak a nappali munkarendre járók alcsoportját vizsgáljuk, akkor itt is jelentkeznek a képzési szintek és a finanszírozási forma szerinti eltérések, emellett az átlagosnál magasabb munkavállalási hajlandóság jellemzi a társadalomtudományi (61%) és a gazdaságtudományi területen tanulókat (60%).

A legalacsonyabb arányokat az orvos- és egészségtudományi területen (31%) találjuk. A szorgalmi időszakban munkát végzőket (N=11 537) a végzett munka szakhoz való illeszkedéséről is kérdeztük. Ez alapján elmondható, hogy a fizetett munkavégzés bő egyharmad arányban (37%) szorosan kapcsolódik a végzett szakhoz, 31% arányban részlegesen, 32%-os arányban viszont egyáltalán nem kapcsolódik. A részidős képzésben részt vevők sokkal gyakrabban (43%) végeznek a szakhoz szorosan kapcsolódó munkát, mint a nappalisok (33%), s ugyanez igaz a mesterképzésben részt vevőkre is, esetükben 47% szorosan kapcsolódó, 35% részlegesen kapcsolódó munkát végez és mindössze 18% azoknak az aránya, akik a szakhoz nem kapcsolódó munkát végeznek, míg alapképzésben ez utóbbiak aránya 36%, osztatlan képzésben pedig 34%. A tanult szakhoz szorosan kapcsolódó fizetett munkát leginkább az informatika képzési területen tanulók végeznek (51%), míg a bölcsészettudományi, társadalomtudományi és a természettudományi területeken tanulók körében a legalacsonyabb az így válaszolók aránya, az ezeken a képzési területeken tanuló és egyben dolgozó hallgatók csaknem fele a szakhoz nem kapcsolódó munkát végez a tanulmányai mellett.

Ezek a képzési területi eltérések akkor is jelentkeznek, ha kifejezetten csak a nappali munkarenden tanulókat vizsgáljuk. Az is megfigyelhető, hogy minél régebben kezdte valaki a képzést, annál valószínűbb, hogy a tanulmányai mellett a szakhoz kapcsolódó munkát végez, a végzés előtt álló munkát vállaló hallgatók 45%-a dolgozik szorosan a szakterületéhez kapcsolódóan, további 30%-uk pedig részlegesen kapcsolódó munkát végez, s mindössze egynegyedük dolgozik valami teljesen más területen. A szorgalmi időszakban munkát végzőket jelenlegi helyzetükről kérdezve 57% értett egyet azzal az állítással, hogy ő elsősorban diák és mellette dolgozik is, míg 43% az ellenkezőjével, azaz inkább munkavállalónak tartja magát és csak másodsorban felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatónak. Ugyanakkor mind munkarend, mind képzési szint szerint jelentősek az eltérések.

Végezetül a munkát vállalókat a munkavállalás okairól, továbbá a tanulmányok és a munka összehangolhatóságáról kérdeztük. Az okok között a megélhetési és a karrierépítési indokok egyaránt megjelennek, ezen belül a megélhetési költségek fedezését valamivel többen jelölték teljes mértékben igaznak magukra nézve. Bár igaz, hogy a tanulmányok és a munka összehangolása a legtöbb esetben nem okoz megoldhatatlannak tűnő problémát (mindössze 12% jelezte ezt), ezzel egyidejűleg az is igaz, hogy a tanulmányok és a munka mellett a kikapcsolódásra kevesebb idő jut, tehát a hallgatói vélemények alapján elmondható, hogy a munkavégzés sok esetben a szabadidős tevékenységek rovására történik.