2020. október 27., kedd

Absztraktok

Tisztelt Kolléga!

 

Ezúton tájékoztatom, hogy a járványügyi helyzet fokozódására és a szigorú járványügyi szabályokra való tekintettel a Szegedi Égési Napok Kongresszus megrendezését 2021-re elhalasztjuk! Ezúton is köszönöm, hogy megtisztelte volna rendezvényünket jelenlétével, amint a vírushelyzet engedi, tájékoztatjuk a Kongresszus új időpontjáról!


Dr. med. habil Varga János PhD
a kongresszus elnöke



1. Az égési sérülés incidenciája Magyarországon

Dr.Halmy csaba

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Plasztikai és Égéssebészeti Osztály


Az égési sérülés incidenciája világszerte, így Magyarországon is csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt évtizedekben. A jelenlegi helyzet felmérése céljából a 2014-2018-as időszak adatainak elemzését tűztük ki célul.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Elemzési és Adatszolgáltatási Osztályától a lekérdezési paraméterek megadásával kértük az adatok rendelkezésre bocsátását. Munkaerőhiány és a megváltozott adatbiztonsági előírások miatt a korábbi időszakokhoz képest kevesebb adat kigyűjtetését tudták csak vállalni.

Az 5 éves időszakban évente átlagosan 18500 ambuláns ellátást igénylő sérült volt. Kórházi felvételt igényelt évente 1100 beteg. A mortalitás 2% alatti volt. A testfelszín több mint 20%-ára kiterjedő sérülést évente átlagosan 160-an szenvedtek, ebből 25 volt a testfelszín több mint 50%-ára kiterjedő. A gyermek és felnőtt sérültek aránya kb. egyharmad/kétharmad volt. Az ápolási napok száma átlagosan 8 nap volt. Intenzív osztályos kezelésben részesült évente 223 beteg, ebből 72 betegnél volt szükség 5 napot meghaladó gépi lélegeztetésre.

Tekintettel arra, hogy más forrásból származó adatok részben eltérő eredményt adtak, az égési sérülés hazai előfordulási gyakoriságának pontos meghatározása valószínűleg nem remélhető. Az eredmények azonban fontos kiindulópontot jelenthetnek a sérültellátás optimalizálását célzó törekvésekhez.



2. Rekonstruktív mikrosebészet aktualitásai az égési sérülések kezelésében

Dr. Klárik Zoltán

Országos Onkológiai Intézet Fej-Nyaki Daganatsebészeti Osztály

 

Az égési sérülést szenvedő betegek kezelése egyedülálló kihívást jelent a rekonstrukciós sebész számára, legyen az primer vagy halasztott helyreállítás. A beteg hemodinamikai stabilizálást követően az elsődleges műtéti beavatkozás a debridement és részvastag bőr transzplantátummal való fedés. Bizonyos esetekben azonban, az égési sérülés mértékétől és jellegétől függően, a bőr átültetése (vagy akár a helyi szövet átrendeződése) nem feltétlenül megfelelő lehetőség. Szabad lebenyes rekonstrukció megvalósítható alternatívát jelenthet. Habár ritkán, akut ellátásban létfontossúgó anatómiai struktúrák, mint például inak, idegek, csontok vagy a mélyben futó érképletek fedésére alkalmazzák. Halasztott szabad lebenyes rekonstrukció során a primer kezelés után kialakult kóros hegesedés vagy szignifikáns fokú bőr kontraktúra miatt lehet terápiás lehetőség. Jelen előadásban az égési sebészetben gyakran alkalmazott szabad lebenyek és preparálási technikáik bemutatásra mellett, ismertetésre kerülnek az témában aktuális irodalmi összefoglalók, tippek, trükkök.



3. Termikus kamera az égéssebészetben - digitális mélységmegítélés terápiás konzekvenciái

Dr. Jancsó Máté

MH EK Plasztikai és Égéssebészeti Osztály


Háttér: Az égési sebek korai és megbízható megítélésében az objektív mérőeszközök igen jelentős szereppel bírnak. A termikus képalkotás egy könnyű, hozzáférhető és objektív technika, amely a bőr hőmérsékletének mérésével a szöveti perfúzió megfelelő indikátora. A bőr infravörös emissziójának mérésével akár egy okos eszközhöz csatlakoztatott kamera a hozzá tartozó szoftverrel együtt meg tudja ítélni hozzávetőlegesen az égési sérülés kapcsán az égés mélységét, az égés fokát és megbecsülhető a gyógyuláshoz szükséges idő is.

Módszer: felnőtt égési sérültek esetében a sérülés elszenvedését követő periódust három harmadra osztva három kép készül (1-3, 4-7, 8-10 nap között), amelyeket két különböző vizsgáló készít 35 és 45 cm-rel a sebfelszín felett. A seb és a környező bőr közötti hőmérséklet különbséget összehasonlítva (HK), figyelembe véve a sérülés gyógyulási idejét a nemzetközi adatokkal összehasonlítva egy optimális HK határértéket próbáltunk meghatározni. Továbbá súlyos égési sérüléseknél jelölni tudtuk az előzetesen jósolt klinikai tapasztalat és a kamerával mért menthetetlennek ítélt bőrterület méretét és azokat össze is tudtuk hasonlítani.

Eredmények: A klinikai jóslattal összevetett bőreltávolításhoz képest a hőkamera által jósolt terület 90%-ban korrelált. Továbbá, a tapasztalatok és a nemzetközi adatokkal összevetett HK érték 1,15 ℃ esetén húzható határ a gyógyulási időben két kategória felállítását tette lehetővé: 21 napon belül gyógyuló és azon túl gyógyuló sebek.

Konklúzió: habár további vizsgálatok és tapasztalatok szükségesek a protokolláris érték pontosításához és módszeralkotáshoz, valamint a releváns klinikai felhasználhatósághoz, azonban a hőkamera hozzáférhetősége, relatíve olcsó ára, a vizsgálat gyors elvégezhetősége nagy segítséget jelent nemcsak a nagymértékű klinikai tapasztalat hiányával küzdő szakorvosjelöltek, de fiatal szakorvosok részére is az égési sérülések klinikai megítélésében. A konzervatív és operatív kezelési módszerek közötti döntéshozatalban és kiszámíthatóbb kötszerfelhasználásban, amely kiszámíthatóbb költségtervezést is jelenthet az égéssebészeti osztályok számára, valamint a kontrollok optimális tervezése a betegek életminőségét is pozitívan befolyásolja. Távlati célként megemlíthető a műtéti tervezés optimálisabb időzítése, a felesleges beavatkozások csökkentése illetve a szükséges beavatkozások mihamarabbi elvégzésének eldöntése.


 

4. Moulage technika - egy elfelejtett segédeszköz a medicina oktatásához

Prof. Dr. Juhász István

Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika Égési - Rekonstrukciós és Bőrsebészeti Osztály és ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen


A moulage [mulázs] szó franciául öntést, mintázást jelent; az orvosi moulage-ok egyes testrészekről készített 3 dimenziós leképezések, amikkel különféle betegségek bőrtüneteit örökítették meg. A 18. században Franciaországban kezdték az orvosképzésben bevezetni a módszert, majd tökéletesítették szinte művészeti igényességgel az elkészített viasz alapú szobrokat. Egyre több orvosegyetemen alkalmazták ugyanis így 3 dimenziós demonstráció segítségével be tudták mutatni a ritkábban előforduló betegségek, vagy éppen a klinikán nem lévő betegek bőrtüneteit is. Ma elsősorban orvostörténeti jelentősége van a kevés megmaradt mulázsnak, így a debreceni Bőrklinika 1920-as években létrehozott 830 darabot számláló európai hírű gyűjteményének is. Ez a bőrgyógyászati betegségek mellett az égések és fagyások élethű bemutatásáról is nevezetes.


 

5. Modern kötszerek a sebkezelésben

Dr. Kui Róbert

SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai klinika

 

Az akut vagy krónikus sebek ellátásában nélkülözhetetlen a normál sebgyógyulás élettani folyamatainak megértése, és az elhúzódó sebgyógyulás okainak ismerete. A krónikus sebek ellátása komplex feladat, mely során azonosítani kell a sebgyógyulási zavart előidéző tényezőt, majd lehetőség szerint azt el is kell hárítani. Emellett nagy hangsúlyt kap a hámosodásra alkalmas sebalap létrehozásában az adekvát helyi kezelés, a megfelelő kötszerek kiválasztása. A modern kötszerek típusainak ismerete és működésének megértése alapvető fontosságú ahhoz, hogy egy adott típusú sebre az optimális kötszer kerüljön. A kötszerek alkalmazása mellett mindig mérlegelni kell sebészeti és egyéb innovatív sebkezelési technikák alkalmazását is.


 

6. Veronai égéssebészeti tapasztalatok

Dr. Nagy Diána

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Plasztikai és Égéssebészeti Osztály

 

2018-ban szakorvosjelöltként 6 hónap égés-, és plasztikai sebészet gyakorlatot töltöttem a 2010-ben épült, Dott. Francesco Cobello vezette Azienda Ospedaliera Universitaria Integrata di Verona nevű észak-olaszországi kórházban. Az intézetben 1700 ágy szolgálja a fekvőbeteg ellátást 8 emeleten 100 ambulanciával. A rendkívül korszerű operatív központ 31 műtővel, átlagosan 120 opus/die műtéti kapacitással, 4 CT-vel, 4 MR-rel, Mágneses Rezonancia-vezérelt Fókuszált Ultrahang Rendszerrel (MRgFUS), daVinci sebészrobottal rendelkezik. Kétszer 8 integrált divizión zajlik a betegellátás, köztük a Dott. Maurizio Governa által vezetett, 8 szakorvost és 25-30 szakdolgozót foglalkoztató Égés Centrumon. Ezen az osztályon 8 db 1 ágyas kórterem található. A kórtermek mindegyike rendelkezik zsilippel, monitorizálási lehetőséggel, sub-intenzív feltételekkel. Az osztályon található továbbá egy kis műtő, valamint közvetlenül elérhető a mellette elhelyezkedő intenzív osztály. A centrum életében napi gyakorlat részét képezi a homograft, a Nexobrid, a MEEK, valamint az autológ zsírátültetés alkalmazása, melyek használatával az eltöltött szakgyakorlati időszak alatt magam is megismerkedhettem.



7. Gyermekkori nagyfeszültségű elektromos égési sérülések.

Dr. Bóta Balázs, Dr. Vajtai Luca, Dr. Pálházi János, Dr. Rozsos Péter, Dr. Bene Ruzsena MRE Bethesda Gyermekkórház

A tanulmány célja: A nagyfeszültségű elektromos sérülések csak kis hányadát teszik ki a gyermekkori égési sérüléseknek, ugyanakkor súlyos és kiterjedt szövetkárosodást okozhatnak, amely akár végtagok amputációjához, ill. tartós fizikai rokkantsághoz és pszichoszociális zavarokhoz vezethetnek. Vizsgálatunk célja a gyermekkori nagyfeszültségű elektromos égési sérülések különböző szempontjainak felmérése volt.

Módszerek: 2014 és 2019 között nagyfeszültségű elektromos sérülés miatt tercier égési centrumunkban kezelt 12 gyermekkórházi dokumentációját retrospektív módon elemeztük. Demográfiai, etiológiai adatokat, a sérülés fokát, kiterjedését, a kezelési módszereket, a kórházi tartózkodás hosszát és a kimenetelt vizsgáltuk.

Főbb eredmények: A nagyfeszültségű elektromos sérülések túlnyomórészt serdülőkorúakat érintettek, az átlagéletkor 15,1 év volt. A fiú-lány arány 11:1 volt. A leggyakoribb sérüléstípus a vonattetőre mászás okozta áramütése volt (83%). Az átlagos égett-TBSA% (Total Body Surface Area) 37% volt. Minden sérült gyermek égés-intenzív terápiát, többszörös műtéteket és hosszútávú rehabilitációt, gondozást igényelt. Az átlagos kórházi tartózkodás 28,6 nap volt. Amputálásra 2 (16,6%), irha-pótlóra 2 (16,6%), bőrátültetésére 10 esetben (83%) volt szükség. Vizsgálati csoportunkban nem volt halálozás.

Következtetések: A gyermekkori nagyfeszültségű elektromos égési sérülések ritkák, de súlyos vagy akár halálos kimenetellel is járhatnak. A serdülőkorúak a leginkább sérülékenyek kíváncsiságuk, kitűnni akarásuk és a nagyfeszültségű árammal kapcsolatos hiányos ismereteik miatt. Következésképpen a gyermekek elektromos égési sérüléseinek megelőzése kiemelten fontos olyan egyszerű intézkedésekkel, mint például az iskolai oktatás, vagy a vasúti közlekedés biztonsági előírásainak javítása révén.


 

8. Cytokinadszorpció helye az égés betegség ellátásában

Dr. Sebestyén Gabriella, Dr. Bobek Ilona PhD

DPC-OHII, KAIBO, Budapest


Nyolc éve vesz részt osztályunk a termikus égett betegek intenzív osztályos ellátásában. Évente 60 - 90 közötti számban kezelünk beteget Intenzív osztályunkon.

Az úgynevezett cytokin adszorpciós technikát folyamatos vesepótló kezeléssel kombinálva 2017-ben alkalmaztuk először égett beteg kezelése során. A fő indikációs terület az akut fázisban a myoglobin eltávolítás, míg a későbbi fázisban a szeptikus shock.

Tapasztalatainkat, illetve sikeres eseteinket mutatjuk be előadásunk során. Megfogalmazzuk az osztályunkon kialakított indikációs kritériumokat.

Kulcsszavak: myoglobin, szeptikus shock, cytokin adszorpció


 

10. Új típusú antimikróbás szerekkel szerzett tapasztalatunk az Égési Intenzív osztályon

Dr. Pető Anita, Dr. Csacsovszki Katalin

DPC-OHII, KAIBO, Budapest

 

Évente 60 - 90 közötti számban kezelünk termikus égés miatt beteget Intenzív osztályunkon.

Betegeink jelentős hányada válik septikussá, alakul ki náluk septikus shock, akár többször is kezelésük során.

Magyarországon elsők között volt lehetőségünk volt a legújabb kombinált antimikróbás szerek alkalmazására, mint a ceftolozán/tazobaktám, illetve ceftazidime/ avibactam.

Előadásunkban az égéshez kötött szeptikus shock antimikróbás kezelése során szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be.

Kulcsszó: szeptikus shock, többszervi elégtelenség, antimikróbás kezelés

 

11. Szervpótló kezelések helye az Égési Intenzív osztályon

Dr. Bobek Ilona PhD, Dr. Erdős Judit, Dr. Húri Bernadett

DPC-OHII, KAIBO, Budapest

 

Évente 60 - 90 közötti számban kezelünk termikus égés miatt beteget Intenzív osztályunkon. Az elmúlt 8 évben kezelt betegek közül 129-nél egyidejűleg légúti égés is fentállt. Nyolc esetben diagnosztizáltunk tracheo-oesophageális fistulát.

Betegeink jelentős hányada válik septikussá, alakul ki náluk septikus shock, akár többször is kezelésük során. A fellépő többszervi elégtelenség kezelésére számos szervpótló eljárás áll rendelkezésünkre, amelyek átmenetileg képesek pótolni az adott szerv működését.

Az égéshez kapcsolódó akut vesekárosodás (AKI) két formáját különböztetjük meg, mint a korai és késői.

A korai AKI a sérülést követő 5 napon belül, míg a késői 5 napon túl lép fel. Etiológiájuk és kezelésük eltérő.

Előadásunkban az égéshez kötött AKI kezelésével szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be.

Kulcsszó: szeptikus shock, többszervi elégtelenség, akut vesekárosodás, szervpótlás



12. Lamotrigin okozta Lyell-szindróma (Számít-e a gyógyszer dózis allergiás reakcióban?)

Dr.Jenei Kluch Lenke (1, 2, 3), Prof. Dr. Remenyik Éva (3), Prof. Dr. Szegedi Andrea (3, 4), Dr. Emri Gabriella (3), Dr.Erdei Irén (1, 2, 3)

(1) Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati klinika Égési - Rekonstrukciós és Bőrsebészeti Osztály; (2) DE KK, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika; (3) DE ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen; (4) DE ÁOK Bőrgyógyászati Allergológiai Nem Önálló Tanszék

 

Két fiatal nőbetegnél valproátról lamotriginre történő gyógyszer átállítás során a 3. - 4. héten influenzaszerű prodromális tüneteket követően toxikus epidermalis necrolysis (TEN) alakult ki. Mindkét beteg 5 napja kezdődő bőrtünetekkel, kiterjedt hámnecrosissal került felvételre égési intenzív osztályunkra. Multidiszciplináris szupportív terápia mellett, fluidizációs kezelést, nagy dózisú parenterális szteroid és intravénás immunglobulin terápiát alkalmaztunk. A 37 éves, epilepszia miatt kezelt, gyermekvállalás előtt álló nőbetegnél 3 hét után a kórkép fatális kimenetellel végződött. A 19 éves schizophraenia miatt kezelt, fertilis korba lépő nőbeteg tünetei 4 hét intenzív terápia után gyógyultak.

A TEN egy ritka, immun mediált, gyógyszer okozta életet veszélyeztető késői hypersenzitivitási reakció. Számos gyógyszer válthatja ki. A magas mortalitás hátterében leggyakrabban a szeptikus szövődmények állnak. Patogenézisében a gyógyszer molekula, a HLA I. osztály molekula és a T-sejt receptor kóros interakciója szerepel. Strukturálisan hasonló szerek keresztreakció által is kiválthatnak TEN-t vagy súlyosbítják a már kialakult állapotot. Enzim inhibítorok (pl. valproát) egyidejű alkalmazása gyógyszer interakció következtében növeli a plazma gyógyszer koncentráció szintjét, így az adverz reakció súlyosságát is. A TEN kezelésében legfontosabb a kiváltó gyógyszer elhagyása, valamint a prompt, agresszív, multidiszciplináris szupportív terápia alkalmazása égési intenzív osztályon. A specifikus kezelést illetően nincsenek egységes szakmai irányelvek.

Nagyon fontos a TEN leggyakoribb kiváltó gyógyszereinek, rizikófaktoroknak, és keresztreakcióknak az ismerete. A veszélyes gyógyszerek titrált bevezetése kedvező lehet a súlyos reakció elkerülésében, mint ahogy a beteg szoros követése, illetve az adverz reakció korai felismerése mind segítői a TEN kedvezőbb kimenetelének.

 


13. Infekció kontroll jelentősége súlyosan égett betegek ellátásában

Dr. Erdei Irén

(1) Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika Égési - Rekonstrukciós és Bőrsebészeti Osztály; (2) DE KK, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika; (3) DE ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen;


Egy egészségügyi intézményen belül az egyes szervezeti egység típusoknak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzési kockázata változó. Különösen magas ez az égési osztályok vonatkozásában. Az általános kockázati tényezők (idős kor, dekompenzált krónikus betegség), másik kórházból átvett betegek által közvetített fertőzések, légúti égések, lélegeztetés és más tartós fekvést igénylő kezelések magas pneumónia kockázattal járnak. Emellett a számos műtéti beavatkozás emelkedett sebfertőzési rizikóval, az invazív eszközök tartós használata jelentős véráram fertőzési kockázattal párosul.

A súlyosan égett betegek élettani változásai: nagy kiterjedésű nyílt sebfelszín, sokkos keringés, immunglobulin vesztése, extrém antigén ingerrel szembeni védekezés kimerülése, a bőr és bélrendszer, mint nagy immunszerv károsodása, SIRS okozta immunszuppresszió, műtéti vérveszteségek, intenzív eszközökkel okozott nem élettani kapuk megnyitása mind hozzájárulnak az infekció kialakulásához. Az előadó a saját égés ellátási gyakorlatukon és irodalmi áttekintésen keresztül mutatja be a gyógyítás és betegellátási tevékenység sorozatát, amellyel megfelelő mikrobiológiai környezet megteremtésére, a nozokomiális fertőzések megelőzésére, illetve minimális szinten tartására törekednek.


 

14. „ 20 % égés, 100% oxigénigény”

Dr. Béres Ildikó1, Dr. Sipkó Ágnes1, Dr. Bolyos Aranka1, Dr. Papp Rózsa2

B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc

1Gyermek Aneszteziológiai és Intenzív Osztály, 2Gyermeksebészeti-, Traumatológiai és Égési Osztály

 

Bevezetés: Intenzív osztályon kezelt égett betegek vezető haláloka napjainkban is az infekció, melyen belül a gombafertőzések száma és jelentősége növekszik. Gyermekkorban a nozokomiális véráramfertőzések 3. leggyakoribb kórokozói a Candida fajok, az invazív candidiasis mortalitása magas. Égett betegeink számos rizikófaktorral bírnak, melyek candidaemiára hajlamosítják őket.

Esetismertetés: Egy 13 hónapos kisded fejére forró olaj ömlött, a testfelszín 20%-t érintő, II.-III. fokú égési sérüléseket szenvedett. Kifejezett arc-, száj- és felső légúti ödéma miatt intubálva,, lélegeztetve szállították osztályunkra. Bár légúti égést nem szenvedett, centralis canülhöz köthető gombafertőzés szövődményei miatt 8 hétig szorult légzéstámogatásra, 3,5 hónapon át eszközös légútbiztosításra (a 8. héttől tracheacanült viselt). A kezelés 2. hetében Candida Tropicalis sepsis, súlyos ARDS alakult ki, melyek miatt a sebészeti beavatkozások halasztódtak, a felhelyezett transzplantátumok lelökődtek. A gyermek 48 napig igényelt teljes parenterális táplálást. 10 hétig kezeltük intenzív osztályunkon, ez idő alatt a candidaemia, melynek primer forrása a légutak patológiás colonizációja lehetett, tartós fennálását és visszatérését katalizáló centrális vénakanülöket 5 alkalommal cseréltük.1 hónapig intézetünk gyermeksebészeti, 2 hónapig gyermekrehabilitációs osztályán ápolták.

Következtetések: Relatív kis kiterjedésű égés is járhat súlyos szövődményekkel. A kezdettől antibiotikum terápiában részesülő égett betegeinknél keresnünk kell a gombafertőzésre hajlamosító egyéb rizikófaktorokat, mivel ezek együttes fennállása invasív candidiasis fokozott kockázatát hordozza. Hangsúlyozzuk a korai felismerés és időben elkezdett, célzott antimikotikus kezelés jelentőségét a további fatális szövődmények megelőzése érdekében.

 


15. Értelmet adni az értelmetlennek.

Traumafeldolgozó módszerek az égéssérült gyermekek ellátásában.

Dr. Szántóné Sorompó Anett - Korzenszky Klára

MRE Bethesda Gyermekkórház

 

Súlyos állapotú betegek és családjaik multidiszciplináris teamben történő gondozása:

A kórház a gyermek számára ismeretlen, félelmet keltő intézmény. A szülő bizonytalansága, félelme, a gyermek elvesztésének gondolata és mindaz, amitől a szülő legjobban fél, a gyermek szenvedése, nagymértékben kihat a gyermek és a szülő pszichés állapotára. Az életet veszélyeztető állapot a család és a gyermek számára is kritikus lelki állapotot idéz elő, ilyenkor a szülő és a gyermek tudata beszűkül, csak a fenyegetettséget jelentő fájdalomra, beavatkozásokra és a betegségre képesek koncentrálni. Az állapot okozta veszteség, a bizonytalanság és a kontrollvesztés élménye negatív hangulati állapotot okoz, a tehetetlenség érzése gyakran reménytelenséggé alakul, ami elkerülhetetlenül a depresszió, szorongás vagy poszttraumás stressz szindróma tüneteinek kialakulásához vezet. Motivációjuk, együttműködési képességük csökken, a szülők saját kompetenciájukon belül nem képesek az adott helyzetet megoldani, a szülő által ismert stratégiák nem működnek, a gyermekét motiválni, együttműködésre serkenteni csak nagyon nehezen tudja. A kórházi ellátás során a gyermek a tanult tehetetlenség állapotába kerül, az eseményeket nem tudja kontrollálni, a gyógyítási folyamatnak sokszor passzív elszenvedője. A kontroll elvesztésének következményeként keresi azokat a pontokat, ahol döntéseket hozhat, ez sok esetben a terápiás (gyógytorna, logopédia, orvosi, pszichológiai) megsegítések elutasítása, vagy az azokon való passzivitásban mutatkozik meg. A terápia (gyógytorna, pszichoterápia, gyógypedagógiai, orvosi beavatkozások) hatékonysága a gyermek és a szülő aktív részvétele nélkül jelentős mértékben csökken. A gyermekek egészségügyi ellátásával egyidőben történő segítői beavatkozások alkalmazásának létjogosultsága napjainkban már nem kérdőjelezhető meg. A specifikus terápiás módszerek (pozitív szuggesztió, szupport, pszichoterápia, művészetterápia, családterápia, csoportterápia stb.) és a különböző kepéssé tevő, figyelemelterelő, és aktivitásra serkentő eszközök módszeres alkalmazásának célja a gyermek testi-, értelmi-, érzelmi fejlődésének elősegítése, és a másodlagos pszichés károsodások kialakulásának elkerülése - PTSD, depresszió.

Segítői intervenciók alkalmazása a depresszió prevenció részeként:

Pozitívszuggesztió, alkalmazása a félelem okozta negatívtransz állapotában, kritikus élethelyzetekben a legadekvátabb módszer, mivel indirekt módon hat az egyénre, kiválthatunk vele aktivitást, és agitált beteg esetében könnyen előidézhetünk egy olyan légkört, amiben a beteg nyugalmat talál. A módszer lényege, hogy olyan pozitív tartalmú, szöveget alkalmazunk amit „üzenetként”, a befogadó önkénytelenül befogad, elfogad, követ, cselekvésre serkent és beindítja az öngyógyító folyamatokat. Pozitívszuggesztióként alkalmazható minden olyan cselekvés is, amiben a gyermek megélheti a szabadságot, kreativitást és innovációt. A taraumafeldolgozó csoportban fontos az egészségügyi team megjelenése is, hogy együtt csinálunk valami olyat, amiben örömét leli, innovatív lehet a gyermek. Minden, ami az önrendelkezéshez köthető nagymértékben növeli a gyermek önbizalmát, kizökkentik a szorongást okozó kórházi lét mindennapos rutinjából, és mindenek felett a terapeutájával, orvosával kellemes időt tölt el, kap valami olyat, ami egyértelműen pozitív élményként jelenik meg az ellátása során. Integrációs táborok, inklúzió amikor már a gyermek tanítja társait, célunk értelmet adni az értelmetlenek, ezzel elősegítve a trauma feldolgozását, és a megváltozott külsővel való együttélést.


18: „The Polylactid membrane SuprathelTMas an alloplastic epithelial substitute in the treatment of superficial and deep dermal burns and other superficial dermal lesions"

Dr. med Matthias Rapp

Vinzenz von Paul Kliniken gGmbH Marienhospital Stuttgart

 

Suprathel™ Polylactide membrane as an alloplastic epithelial substitute For more than 20 years the polylactide membrane Suprathel™ is used in our daily clinical practice as an alloplastic epithelial substitute treating burns and other epithelial and dermal wounds. Suprathel™ is a resorbable, thin elastic and microporous membrane, which consists of a degradable, predominantly D-L-lactide copolymer. The biocompatible membrane is purely synthetic with no residual biological risks. It is developed with similar properties as human skin based on elasticity, permeability to water vapor and oxygen and impermeability to bacteria. We apply Suprathel™ to superficial and deep dermal, 2a- and 2b burns as well as to second degree burns with small, partially full thickness, 3rd degree areas. The membrane is used for split thickness skin graft donor sites, large scale abrasions and all blistering dermal diseases such as Steven-Johnson-Syndrome, Toxic Epidermal Necrolysis, AGEP and GBFDE. Due to degradation there are several proven systemic effects reducing inflammation and oxidative stress, increasing vascularization and re-building of dermis and additionally barrier effects, which hinders bacteria penetration and cause low energy and fluid loss. Suprathel™ is applied to the wound bed once without the need for surgical removal. Change of primary dressing is not necessary up to complete re-epithelialization. Thus, the number of change of dressings, nursing time and OR-time is reduced significantly. After 20 years of experience using this polylactide membrane Suprathel™ we found significant pain relief, low rate of infections, faster wound healing with good cosmetical and functional results as well as good scar quality compared to other epithelial substitutes. Overall, there is a distinct cost reduction compared to other epithelial substitutes.



19. Hegkezelés, egyszerűen

Prof. Dr. Juhász István

Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika Égési - Rekonstrukciós és Bőrsebészeti Osztály és ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen


A sebgyógyulás utolsó fázisa, a remodellálás, vagyis a hegek érési időszaka felelős az akcidentális vagy műtéti heg végleges formájának elnyeréséért. Számos belső és külsődleges tényezőn múlik a végeredmény, az ideális körülmények között megjelenő normotrofiás heg kialakulása.

A legtöbb problémát a hypertrofiás hegek és a keloidok képződése okozza. A kezelési lehetőségek nagy száma miatt nehéz a tájékozódás. A hegkezelés jelenleg leginkább elérhető és legeredményesebb stratégiája a heg érésének befejeződése előtt alkalmazott több támadáspontú, a fizikai behatásokon és a szöveti folyamatok befolyásolásán alapuló kombinált terápia. Ennek legfontosabb eleme a háromdimenziós kollagén struktúrát reorganizálni képes kompresszió, amelyet a heges bőr ápolása, flavonoidot pl. hagymalevél kivonatot tartalmazó kombinált hatású géllel, és szükség szerint mikrokristályos szteroid injekció segítségével végzett antiflogisztikus terápia egészít ki. A konzervatív terápia eredménytelensége, jelentős funkcionális károsodás kialakulása esetén mérlegelendő hegkorrekciós műtétek kivitelezése, mely a legeredményesebb akkor, ha komplex rehabilitáció részeként, gyógytornával és a konzervatív kezelés folytatásával kiegészítve végezzük.

 


20. Negatív nyomású sebkezelés - csúcstechnológia az égések ellátásában

Szőke Gyöngyi, Nagyné Dobi Dóra

Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati klinika Égési - Rekonstrukciós és Bőrsebészeti Osztály


BEVEZETÉS

A negatív nyomással végzett sebkezelést (NPWT) az 1990-es években fejlesztették ki. Népszerűsége töretlen és azóta is folyamatosan nő. Számos tudományos előadás, betegek sikeres gyógyulásáról szóló esetismertetések támasztják alá e modern innováció szinte határtalan lehetőségeit. A DE-KK Bőrgyógyászati Klinikán 2000. óta alkalmazzuk a negatív nyomású sebkezelést. Mind a krónikus sebek kezelésében, mind az égés-plasztikában, a rekonstruktív műtétek után alkalmazva értünk el pozitív eredményeket, egyes esetekben az NPWT kezelésnek volt köszönhető a végtag megmentése. A 21. század modern sebkezelésében a csúcstechnológia képviselője, mely mind a betegek, mind a szakdolgozók számára felhasználóbarát eszközként végzi a feladatát.

MÓDSZERTAN

A szerzők válogatott beteganyag segítségével mutatják be az NPWT alkalmazásával végzett sebkezelést. A vákuum használata egyrészt a műtéti előkészítésben biztosítja az ideális sebalapot a rekonstrukciók végzése előtt, másrészt a posztoperatív szakaszban segíti a nehezen gyógyuló sebek revitalizációját, az átültetett graftok megtapadását azok fixálása, valamint mikrocirkulációjuk javítása révén.

KONKLÚZIÓ

Összegzésképpen elmondható, hogy a modern sebkezelésben cél a sebkezelés időtartamának lecsökkentése, a sebfertőzés kivédése, a beteg komfortérzetének javítása és az ápolási napok lerövidítése, mely szorosan összefügg az NPWT kezeléssel. Mivel drága terápiáról van szó, költséghatékonyságát sokan megkérdőjelezik. Kérdés, hogy mi számít olcsó gyógykezelésnek? Az „olcsó” eszközökkel végzett hosszantartó eredménytelen terápia semmi esetre sem. A végső eredmény a visszanyert, jó minőségű emberi élet értéke felbecsülhetetlen, anyagi javakban nem mérhető. Ha ezeket a betegeket gyógyultan integráljuk vissza a társadalomba, akkor nem hiába dolgoztunk és a kezelés költséghatékonysága nem lehet.


21: A transzlációs medicina aktuális kérdései a mai magyar plasztikai sebészetben

Dr. Bende Balázs, Dr. Pannonhalmi Ádám,


Rövid áttekintést nyújtunk a hazai és európai saját kezdeményezésű vizsgálatokról, feltárva a hazai orvosok hátrányának okait. Fókuszba helyezzük az új európai orvostechnikai eszköz szabályozást, mivel a plasztikai sebészetben ezek relevanciája kiemelt. Beszámolunk a hazai regeneratív medicina szabályozás állásáról és a tudományterület törekvéseiről. Röviden ismertetjük a kutatók kötelességeit és a szabályozási környezetet, mivel ezek ismeretének hiánya gyakran vezeti tévútra a magyar vizsgálatok kezdeményezőit és büntetőjogi vonatkozásai is vannak. Vázoljuk a HECRIN konzorcium nyújtotta lehetőségeket a hazai innovátorok számára.


 

22. Kiterjedt vegyi égés: diagnosztika és ápolási nehézségek

Szőke Gyöngyi, Sipos Gabriella, Virág Lászlóné

Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati klinika Égési - Rekonstrukciós és Bőrsebészeti Osztály

 

BEVEZETÉS

Statisztikailag igazolt, hogy a vegyi égések előfordulása egyre gyakoribb hazánkban is. A Debreceni Egyetem égés osztályán 10 éves időintervallumban összesen 2499 beteget ápoltunk égési sérüléssel, ebből 35 betegnek volt kémiai égése. Ez a hospitalizált betegek 1,44%-a. Leggyakrabban a zsíroldó, folyékony beton, ammónia gőz, tisztító szerek okozta maródásos sérülésekkel találkoztunk. A lúgos hatású vegyi anyagok kollikvációs nekrózist okoznak, így azok képesek a mélyebb rétegekbe penetrálni. A súlyos szövetroncsolás gyakran műtéték sorozatát követelheti.

MÓDSZERTAN

Előadásunkban bemutatásra kerül annak a 35 éves halmozottan sérült fiatal férfinak az esete, aki önhibáján kívül szenvedte el testfelületének 28 %-át érintő súlyos kémiai égését. Az előadás bemutatja betegünk kórtörténetét. Súlyos bőrtünetei miatt intenzív osztályunkra irányították, ahol valószínesítettük, hogy a beutaláskor feltételezettel ellentétben nem allergiás kórkép zajlik, hanem ismeretlen körülmények között erős lúghatású anyag került a beteg bőrére. A beteg kezelését nehezítette a mentális retardáltsága, beszédképtelensége, valamint ízületi kontraktúrákkal, deformitásokkal járó mozgásképtelensége. Adekvát sokktalanítás után traheosztómiát végeztünk. Átmenetileg gépi lélegeztetést igényelt, majd sorozatos műtéti beavatkozások következtek. Az előadásban ismertetésre kerülnek a különféle terápiás beavatkozások és a gyógyulás folyamata.

KONKLÚZIÓ

A kémiai sérülések kivédhetőek lennének, ha megfelelő módon, előírás szerint tárolnák és alkalmaznák a veszélyes anyagokat. Különösen fokozott figyelmet érdemelnek az idős emberek, fogyatékkal élők, kisgyermekek, pszichiátriai betegek, akik önmaguk ellátására képtelenek, ezért kiszolgáltatottak. Összegzésképpen elmondható, hogy az emberi mulasztásnak, felelőtlenségnek súlyos következményei lehetnek más emberek életére is.


 

23. Intelligens kötszerek alkalmazása az égési sérültek konzervatív terápiájában

Dr. Mihócs Alexandra, Hegyi Eszter, Dr. Knausz Zoltán

PTE KK Sebészeti Klinika


Az átmeneti mélységű égési sérülések kezelése olykor kihívást jelent még a tapasztalt szakemberek számára is. Többször szembesülünk azzal a problémával, hogy a műtéti ellátásra szoruló betegeink alapos felvilágosítás ellenére is negálják az operatív beavatkozást, ezért a sebek ellátásában a nedves sebkezelés elvén alapuló intelligens kötszereket használunk. Előadásomban az Égéssebészeti Ambulanciánkon alkalmazott modern kötszereket szeretném bemutatni, különös hangsúlyt fektetve az elmúlt másfél évben előtérbe került szívó-öblítő hatású sebpárna rendszeren működő kötszerre.

 


24. 3D nyomtatás és őssejt terápiák a bőrgyógyászathoz kötődő regeneratív medicinában

Dr. Veréb Zoltán PhD

Regeneratív Medicina és Celluláris Farmakológiai Kutató Laboratórium, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged


A regeneratív medicina kiemelten fontos a személyre szabott gyógyításban, napjainkban a bőrgyógyászat az egyik legaktívabb és legnagyobb felhasználói területe. Számos olyan korszerű technológiát és újítást alkalmaz, melyek elősegítik sok esetben nehezen, vagy nem gyógyítható betegségek hatékonyabb kezelését is. Ezek közé tartoznak a sejt és génterápiák, az őssejtek alkalmazása, a mesterséges szövetek létrehozása és a három dimenziós szövetnyomtatás is.

Egyik kiemelt klinikai terület a nehezen vagy nem gyógyuló sérülések, sebek kezelése. A sebgyógyulás rendkívül összetett és finoman szabályozott folyamat molekuláris és celluláris szinten egyaránt, így annak kontrollálása napjaink egyik nagy kihívása. A korszerű ellátás mellett a lassan rutin eljárásként tekinthető mesenchymális és hematopoietikus őssejt készítmények jelentős eredményeket értek el, ugyanakkor már megjelentek a bioscaffoldok és a 3D szövetnyomtatással előállított szövetek is. Az amnion szövet felhasználása a legsokrétűbb a biológiai scaffoldok tekintetében, a plasztikai sebészet, szemészet mellett az utóbbi időben a 3D szövetnyomtatásban, mesterséges szövetek létrehozásában is alkalmazták. A 3D nyomtatási technológia bizonyosan forradalmasítja a gyógyszerkutatás és gyógyszergyártás területét is, hiszen az első mesterséges szöveteket már klinikai vizsgálatokban is tesztelték és évek óta forgalomban vannak már a 3D nyomtatással előállított gyógyszerek is. Ez a technológia magában ötvözi a sejtterápiák tapasztalatit, a speciális hidrogélekkel és bioscaffoldokkal elért eddigi terápiás eredményeket és módszereket.

A lokális kezelések mellett a bőrt érintő autoimmun betegségek kezelésében is számos új terápiás lehetőség került kipróbálásra az elmúlt években, melyek nagy része új őssejt terápiás eljárásokon alapul.



25. L-PRF alkalmazása nehezen gyógyuló sebek esetében

Dr. Kui Róbert

SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai klinika

 

Az autológ, vérlemezkében gazdag vérkészítmények évtizedek óta használatosak a bioregeneratív medicinában változatos indikációban, többek között a sebgyógyulás elősegítésére. A fehérvérsejtben és vérlemezkében gazdag fibrin (L-PRF) egy második generációs, autológ vérkészítmény, mely viszonylag egyszerűen és költséghatékonyan előállítható. Az L-PRF nagy mennyiségben tartalmaz növekedési faktorokat és antimikrobiális peptideket, melyek az aktiválódott vérlemezkékből és fehérvérsejtekből szabadulnak ki. Az L-PRF használatát érdemes megfontolni vénás eredetű lábszárfekély, diabeteses talpi fekély, vagy egyéb komplikált sebek kezelése esetén.


 

26. Égési kézsérülések ellátása és rekonstrukciós lehetőségei

Dr med. habil.Pintér Sándor PhD

SZTE Traumatológiai Klinika

 

Felső végtagi égési sérülések megjelenhetnek önállóan vagy a test egyéb ésési sérülésének részeként. Az ízületi kontraktúrák, a csúszófelszínek elvesztése maradandó, a fogáskészséget a végtag használhatóságát befolyásoló károsodások léphetnek fel az esztétikai zavarokon túl.

A sérülések jellemzően forrázások, láng- és kontakt égés, elektromos égés, robbanás.

Az előadásban a primer, secundaer és tercier ellátási stratégiát ismertetjük.

 


27. Latissimus dorsi perforátor-lebeny alkalmazása égés utáni vállízületi contracturában

Dr. Péter Zoltán

Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika Égési - Rekonstrukciós és Bőrsebészeti Osztály és ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen


A 74 éves nőbeteg otthonában forró olajjal égette meg magát. A törzs jobb oldalára, jobb felsővégtagra terjedő zömmel III.fokú égéssel vettük fel. Necrectomiát végeztünk, majd részvastag bőrátültetést, majd a nem-megtapadt részek újbóli bőrátültetését.

A fájdalomkerülő beállítódása miatt a karját nem mozgatta, már az elbocsájtáskor látni lehetett, hogy a felsővégtag kontraktúrája alakul ki.

A beteget 2 hónap múlva visszavettük és a jobb váll kontraktúráját egy m. latissimus dorsi perforátor-lebeny hónaljba helyezésével oldottuk. A műtét sikeres volt, a felső végtag mozgása csaknem teljessé vált. A 2 éves kontrollon megjelent és panaszmentes lett, a felkar 120 fokig volt abdukálható.


 

28. Az égési hegek ellátásának limfológiai vonatkozásai

Dr. med. habil Szolnoky Győző PhD, Korom Eszter, Varga Mónika, Dr. Kemény Lajos

SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai klinika


Az égés okozta szöveti sérülés számos ponton kapcsolódik a nyirokrendszer működéséhez. A sérülés helyén fokozott vaszkuláris permeabilitás miatt számottevően növekszik a szövetek közötti folyadék mennyisége, ami jelentősen terheli a nyirokkeringést. A tápcsatorna nyirokrendszerének fokozott áteresztőképessége hozzájárul a súlyos égési sérültekben az ún. toxikus nyirok kialakulásához, amely szerepet játszhat a szív és a tüdő funkció csökkenésében. Az állatkísérletes modellekben a nyirokkeringés javítása csökkenti a káros hatásokat.

A mély égési sérülések jelentős szövetpusztulással járnak és az így kialakuló sebek gyógyulását a fennálló nyirokkeringési zavar lassítja, ezért ennek javítása a gyorsabb sebgyógyulást szolgálja. Klinikai megfigyelések alapján a javuló nyirokkeringés mellett az előemelkedő hegek súlyossága is csökkenthető.

 


29. Mesterséges bőrszövetek és felhasználásuk a plasztikai sebészetben és a kozmetológiai vizsgálatokban.

Dr. Veréb Zoltán PhD

Regeneratív Medicina és Celluláris Farmakológiai Kutató Laboratórium,

Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged

 

A plasztikai sebészetben bizonyos eljárások esetén a klinikai kezelés során a fertőzés kiküszöbölése, a vérkeringés javítása és a sebgyógyulási képesség javítása a legfontosabb célok. Sebkezelés esetén, amikor a szokásos műtéti kezelések nem kívánatosak, a mesterséges bőrpótlók ajánlottak. A bőrpótlók olyan anyagok, illetve mesterséges bőrszövetek, amelyek számos típusú seb ideiglenes vagy végleges záródását, fedését segítik elő. A bőrpótlók nagyban elősegítik a bőr regenerálódását, feltöltik a bőr nagyobb területeit, ám ezeknek vannak korlátjai is. Az utóbbi évek technológiai fejlődése ellenére még nem fejlesztették ki a teljesen működőképes mesterséges bőrszövetet, amelynek felépítése és funkcionalitása megegyezik az eredeti bőrrel. Ennek számos oka van, legfőképpen, hogy a bőrszövet rendkívül összetett, az egyes rétegek különböző sejtekből állnak és szerkezetükben különböznek egymástól. A közelmúltbeli bőrpótlások hátrányai a mechanikai törékenység, a mikrobiális szennyeződés és a beültetés utáni gyulladásos folyamatok, amelyek a mikrobióm beszivárgáshoz kapcsolódnak, és ezek mindegyike nem megfelelő beültetéshez, hosszan tartó gyógyuláshoz és kezeléshez vezet, és összességében megnöveli a költségeket. A legtöbb bőrpótló anyag acelluláris, ami jelentősen korlátozza azok klinikai klinikán belüli hasznosságát. Ha sejtes, akkor két sejttípust, a dermális fibroblastot vagy a keratinocytát tartalmaz, túlnyomórészt csak az egyiket, ezért nem tudják biztosítani a bőr teljes funkcionális repertoárját.

A gyógyszer kutatás-fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a potenciális hatóanyag, gyógyszermolekula hatékonyságát, esetleges toxikológiai tulajdonságait még a klinikai vizsgálatok előtt meghatározzák. Annak ellenére, hogy a fejlesztési folyamatok gyorsabbak és hatékonyabbak lettek az in-silico modellek használatával, a pre-klinikai in vitro rendszerek továbbra is elengedhetetlenek, számos fontos adatot szolgáltatnak már a fejlesztés korai fázisában. A mesterséges bőrszövetek alkalmazása ezekben a vizsgálatokban egyre inkább előtérbe kerül, az állatkísérletekre vonatkozó jogi és etikai szabályozások változásával, ugyanakkor nagy kihívás elé néz az in vitro-in vivo korrelációk javítására megjelenő igények és új technológiák miatt. 3D nyomtatott bőr modellek és a bizonyos betegségtípusra jellemző sejteket tartalmazó „betegségmodell szövetek” már a kozmetológiai ipari fejlesztéseknél rendszeresen használt technológiák. Fontos kiemelni, hogy a mesterséges szövetek létrehozása még nem standardizált folyamat. A létrehozott szövet struktúrája nagyban függ a nyomtatás technológiájától, a szövetben található sejttípusoktól és az alkalmazott bioscaffoldoktól is. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a közeljövőben a mesterséges bőrszövetek egyre inkább elterjedt technológiák lesznek mind a klinikum, mind a gyógyszerfejlesztés számára.


 

30. Súlyosan roncsolt kéz rekonstrukciója klasszikus plasztikai sebészeti technikával.

Dr. Bakekolo R., Dr. Pavlovics G., Dr. Szabó T., Dr. Mihócs A.

PTE KK Sebészeti Klinika, PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika

Bevezetés: Jóllehet a plasztikai sebészet az orvostudomány kifejezetten innovatív diszciplínái közé tartozik, dedikált esetekben szükség lehet a hagyományos műtéti technikák ismeretére és használatára. A roncsolt kéz helyreállítása több sebészi szakmának összehangolt munkájával biztosítható, mind a plasztikai sebésznek, mind a baleseti sebésznek tisztában kell lennie a másik szakma által használt sebésztechnikákkal, a műtétsorozat tervezéséhez – mint egyéb határterületi esetekben – együttgondolkodás szükséges. A kéz rekonstrukciójában kiemelt figyelmet kell fordítani az alapvető fogó- és opponáló funkciók helyreállítására, az inak és izmok lehetőség szerinti lágyrészfedésének optimalizálására.

Esetismertetés: Fiatal férfibeteg munkavégzése közben mindkét keze présgépbe szorult és szenvedett nyúzatásos, összenyomatásos és termikus kézsérüléseket. Az akut ellátás során, a diagnosztikai vizsgálatokat követően baleseti sebészek elvégezték a csontos képletek töréseinek, ficamainak rögzítését. Ezt követően több műtétből álló sorozat következett, mely során elvégezték a kialakult subtotalis amputatiók komplettálását, necrectomiát és a bal kézen szükséges keskenyítést. A jobb tenyér és kézhát lágyrészeinek sérülése miatt kiterjedt bőrdefectussal szembesültünk, ekkor döntöttünk plasztikai módszerrel történő rekonstrukció mellett. Mivel az adott végtag disztalis részén egészen az alkar középső harmadáig különböző fokú defectusokat találtunk, helyi lebennyel való fedést nem kíséreltünk meg, szabadlebeny a befogadó erek részleges amputációja miatt nem volt kivitelezhető. A sérült kezet ezért a has bőrét felhasználva, távoli direkt lebennyel fedtük, a végtagot gipszes rögzítéssel nyugalomba helyeztük. A jobb kézhát és a bal kéz defektusait félvastag bőrrel fedtük. A műtétet követően egy hónappal leválasztottuk a távoli lebenyt, majd a sebgyógyulást követően gyógytornát kezdtünk. A kialakuló kontraktúrák miatt mindkét kézen narcosisban történő bemozgatást és ínfelszabadítást végeztek. A beteg keze megmenekült az amputációtól, lágyrész defectusai gyógyultak, a jobb kéz valamelyest opponálni képes.



31. A gyermekkori festékes anyajegyek eltávolításának tematikája

Dr. Mikóczi Márió, Dr. Novoth Béla

Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet,

Sebészeti és Traumatológiai Osztály, Budapest

 

A mindennapi szóhasználatban a naevussejtes naevusokat nevezzük anyajegyeknek. A klinikum és hisztológia alapján az ún. közönséges anyajegyek közül a junkcionális naevussejtes naevusokkal és a compound naevusokkal találkozhatunk gyermekkorban, míg az intradermális naevusok inkább felnőttkorra jellemzőek. A közönséges naevusok eltávolítása rendszeres ellenőrzés mellett csak irritáció, panaszokat okozó változás, vagy bőrgyógyászati javaslat esetén szükséges. A speciális anyajegyek (pl. Spitz-naevus, Halo naevus etc.), a dysplasticus, a dermális, az amelanocytaer és bőrfüggelékekhez kötött naevusok sebészeti eltávolításának szükségessége esetén ugyancsak alapvető fontosságú a bőrgyógyászati szakvizsgálat és javaslat.

Különleges entitás a congenitalis melanocytás naevus, amely már a születéskor észlelhető, vagy az első életévben jelenik meg. Az újszülöttek 1-3%-ában találkozunk kisméretű (<1,5cm) congenitalis festéksejtes anyajeggyel, ritkábban pedig óriás (≥40cm) naevussal. A melanoma előfordulási valószínűségének szempontjából a méretnél fontosabb a congenitális melanocytás naevusok száma, lokalizációja és morfológiája, miáltal ezen naevusok kezelése egyénenként változó, team munkát igényel. Bőrgyógyász, onkológus, sebész, továbbá gyermekgyógyász és neurológus (neurocutan melanosis) együttműködésével valósulhat meg az adekvát terápia.

Minden bőrmetszés heget hagy maga után és az életre szóló hegek tulajdonságait számos tényező befolyásolja, amelyek közé tartozik az életkor és a sebészeti technika is. A gyermekkorban végzett plasztikai sebészeti műtéteknél célszerű a legegyszerűbb – de a legkedvezőbb későbbi eredményre vezető - technikát választani, amikor lehetséges, kerülni a bonyolult lebenyplasztikákat és bőrpótló eljárásokat. Különösen is igaz ez az arcon lévő bőrelváltozásokra. A műtéti stratégia kialakításánál a társszakmák mellett elengedhetetlen a szülő és a gyermek bevonása is, valamint a gyermekkor sajátosságainak szem előtt tartása. A rekonstrukció befejezése optimális esetben a közösségbe menetel előtt, de legkésőbb tinédzser korig megtörténik.



32. Median sternotomiat követően kialakult postoperativ mediastinitis komplex kezelése plasztikai sebészeti módszerekkel

Kovács Gyula Barna, Knausz Zoltán, Zapf István Tamás, Mihócs Alexandra, Bakekolo Roger, Pálházi Péter, Pavlovics Gábor

PTE KK Sebészeti Klinika

A median sternotomiat követően kialakult infectiok előfordulása bár csekély (0,4-6,9 %) a potenciálisan kialakuló mediastinitis, valamint további súlyos szövődmények miatt magas mortalitású (8,1-14,8%) megbetegedés.

A probléma specialis megközelítést igényel, ugyanis a lágyrészborítás helyreállítása mellett bizonyos esetekben szükség lehet a csontos mellkasfal stabilzációjára is. A szükséges resectio/debridement elvégzését követően, vacuum terapia alkalmazása után több lehetőség adódik a reconstructios alapelvek betartásával való beavatkozás elvégzésére. A különböző nyeles lebenyek alkalmazása, a kedvező immunologiai hatások révén a magas mortalitást csökkentheti. Különösen nagy kiterjedésű, mély defectusok illetve specialis klinikai esetekben, szabad lebeny is felhasználása is szóba jöhet.

Mindezen eljárások, az intrathoracalis integritás megőrzését biztosító sebzárás mellett, elfogadható esztétikai megjelenéssel, a lehető legkisebb donorterületi morbiditással teszik lehetővé ezen betegek mielőbbi gyógyulását. Az előadás során klinikai példákon keresztül szeretnénk bemutatni ellátási stratégiánkat, a lebenyszelekció elvi és gyakorlati alapjait, valamint eredményeinket ezen betegcsoport egyes eseteiben.

 


33. Kompresszió jelentősége az égési sérültek ellátásában

Nagy Márta

THUASNE HUNGARY KFT

 

Az égési sérült betegek ellátásában, a rehabilitáció időszakában a hegkezelés terápiájában a kompressziós öltözetek szerepe kiemelkedő. A CICATREX® kompressziós ruházat az első számú választás a hegek gyógyítására bőrátültetés, termikus, kémiai vagy elektromos sérülések vagy más mély bőrkárosodások után.
Sokan szenvednek életük során súlyosabb sérülést a bőrükön.
Hegek alakulnak ki, melyek méretük, állapotuk és az érintett testrész miatt funkcionális és esztétikai korlátokat hozhatnak létre. A THUASNE az 1990-es évek óta sok tapasztalatot gyűjtött a hegterápiában: minden korosztály számára, a teljes gyógyulási folyamathoz.
A CICATREX® a kompresszió által elősegíti a hegszövetben a kollagén képződést, ezáltal megakadályozza a burjánzást, a keloidokat és a behúzódó hegesedést. Ez nagyon fontos a bőr megjelenése és az érintett testrész mobilitása szempontjából. A betegek aktívan élhetik mindennapi életüket. A CICATREX® hegkezelő kompressziós ruházatot olyan alapanyagok jellemzik, amelyek nagyon specifikusak, mindegyikük optimális tulajdonságokkal segíti elő a gyógyulási folyamatot - a beteg helyzetének megfelelően.



34. Compartment syndroma kezelése

Dr med. habil.Pintér Sándor PhD.

SZTE Traumatológiai Klinika

 

A Compartment syndroma egy jól ismert sűrgősségi kórkép.A súlyos maradandó károsodások kivédésére a korai felismerés és kezelés vezethet.

Compartment syndroma kialakulhat hosszú csöves csontok törése, acut végtag ischaemia reperfutiója során, égés, crush esetén, lágyrész infekcióhoz társulóan.

A pontos anamnesis és klinikai tünetek gyakran elegendőek a diagnosis felállításához. Esetenként eszközös vizsgálat segíthet a sebészi ellátás indikációjában.

Az előadásban a sűrgősségi sebészi ellátás és a késői rekonstrukciós lehetőségek lehetőségeit mutatjuk be.

 


38. Mobilizációt befolyásoló tényezők égett betegeknél

Rigó Attiláné-Szincsák Miklósné

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Győr Égésplasztikai Osztály

 

Az égett betegek gyógyulásában fontos szerepet tölt be a korai mobilizáció. A mobilizáció sikerességének mértékét több tényező is befolyásolja. Az égési betegség hatására a stressz hormonok által is irányított anyagcsere folyamatok megváltoznak, fehérje katabolizmus megnő és ezért következményesen az izomfehérje csökken. Az emiatt kialakuló állóképesség és az izomerő csökkenése is befolyásolhatja a mobilizációt. A fájdalom és félelem jelenléte szintén gátolhatja a mozgás kivitelezését. Csak komplex kezelés eredményeként lehet sikeres a mobilizálás a beteg együttműködésével közösen.

 

1. A fehérvérsejt,-és vérlemezke antiszedimentációs ráta (LAR,PAR )szerepe intenzív osztályon kezelt égett betegekben (20 min)

Dr.Pankaczi A.,Dr.Loibl Cs.,Dr.Rozanovics M.,Dr.Kovács P.,Dr.Bogár L.,Dr.Szélig L.,Dr.Rendeki Sz.,Dr.Miseta A.,Dr.Molnár T.,Dr Csontos Cs.

PTE KK. Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet