Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését.

A számvevőszékek múltja hazánkban a kiegyezést követően az 1870. évi XVIII. törvénycikkig nyúlik vissza. Ekkor a jött létre az állami számvevőszék nevet viselő, a kormánytól független, önálló hatáskörű szerv. Teljes függetlenségről azonban nem lehetett beszélni, mivel az államfő a számvevőszék elnökét az Országgyűlés által állított három jelölt közül nevezhette ki, a főszámtanácsost és a számtanácsosokat pedig a számvevőszék elnökének javaslatára szintén az államfő nevezte ki. A szocializmus idején több intézmény sorsával azonosan, a számvevőszéket is felfüggesztették, helyette nem független jogállású állami számvizsgálatot végző intézményeket létesítettek. A számvevőszék ismételten a rendszerváltó alkotmánymódosítást követően jelent meg.

A Számvevőszék elnökét és alelnökeit 12 évre választja meg az Országgyűlés a képviselők kétharmados támogatottságával. Személyükre az Országgyűlés tagjaiból választott nyolctagú bizottság tesz javaslatot, akit az Országgyűlés számvevőszék ügyeiért felelős bizottsága meghallgatja. Kizáró ok az elnökkel és az alelnökkel szemben, ha a jelölést megelőző négy évben tagja volt a kormánynak, vagy valamely párt országos vezető testületében választott tisztséggel rendelkezett. Az esküjük letétele után a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg.

A feladatokat a vezetőkön kívül a Főtitkár, a számvevő főigazgatók és a számvevők végzik. Velük szemben is szigorú összeférhetetlenségi követelmények állnak. Nem láthatnak el olyan tisztséget olyan szervnél, amely az államháztartás valamely alrendszeréből támogatásban részesül, nem lehetnek országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, polgármesterek vagy érdekképviselet vezető tisztségviselői, egymásnak, a kormány tagjainak és az Országgyűlési számvevőszéki bizottságának tagjainak hozzátartozói.

A törvény szerint az elnök vezeti és képviseli a Számvevőszéket, ő adja ki az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésének és működésére vonatkozó szabályzatot, irányítja az intézmény munkáját, gondoskodik az ellenőrzési jelentések megküldéséről az Országgyűlésnek, tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és a bizottságainak ülésein, továbbá gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Az Állami Számvevőszék feladata az államháztartás gazdálkodásának, az állami vagyon kezelésének, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységének utólagos ellenőrzése, amibe beletartozik a vagyongazdálkodás szükségességének és célszerűségének ellenőrzése is. Kiemelt feladata az állami költségvetés végrehajtásáról készült zárszámadás ellenőrzése, mivel az elkészült jelentést a zárszámadási törvénnyel együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ez jelentős befolyást ad a Számvevőszéknek hiszen a zárszámadás vitája során a véleménye megkerülhetetlen.

Ellenőrzési kötelezettségének egy jelentős korlátja az, hogy a pártok, képviselőcsoportok ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontra korlátozódik, azaz nem vizsgálhatják a szükségességet és célszerűséget.

FORRÁSOK

Alaptörvény - 43. cikk

2011. évi LXVI. sarkalatos törvény az Állami Számvevőszékről

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról – 1. § 11., 61. §, 62.§, 90.§ (1)