A tértivevény-szolgáltatás egy postai többletszolgáltatás. Olyan járulékos szolgáltatás, amely alapján a posta a küldemény kézbesítésének napját, valamint az átvételre jogosult nevét és aláírását rögzítő okiratot visszajuttatja a feladónak. A tértivevény előnye, hogy a feladó minden esetben biztos lehet abban, hogy a címzett a küldeményt megkapta, valamint az, hogy a posta a küldemény címzettjével, átvevőjével elismerteti a kézbesítés tényét, amely később akár egy jogi eljárásban bizonyító erővel bírhat.
A tértivevény különösen hasznos lehet hivatalos iratok feladásánál. Hivatalos irat alatt főszabály szerint az olyan könyvelt postai küldeményeket értjük, amelyeknek a feladásához, kézbesítéséhez, vagy a kézbesítés megkísérléséhez a jogszabály valamilyen jogkövetkezményt fűz, illetve valamilyen határidő számításának alapjául szolgálhat. Ide tartoznak különösen az állami vagy önkormányzati szervek, személyek meghatározott eljárásában feladatot küldeménye, valamint minden más irat, amit a jogszabály hivatalos iratnak minősít.
Ha egy hivatalos iratot tértivevénnyel adnak fel, az ezzel járó költséget a feladónak kell állnia és a feladó kötelezettsége, hogy megjelölje, hogy a sikertelen kézbesítési kísérlet esetén, milyen értesítést hagyjanak a címzett részére.
Ha a hivatalos irat kézbesítése sikertelen, akkor a postai alkalmazott egy értesítőt hagy hátra a címzett részére, majd az ezt követő ötödik munkanapon második alkalommal is megkísérli kézbesíteni a küldeményt. Ha a második alkalommal is sikertelen a kézbesítés, úgy a címzettnek öt munkanap áll rendelkezésére, hogy a postán átvegye a levelet. Az ötödik munkanap elteltével visszaküldik a hivatalos iratot a feladónak és feltüntetik rajta a „nem kereste” jelzést.
Az az eshetőség is előfordulhat, hogy a kézbesítés egyéb okból hiúsul meg, például azért, mert a címzett elköltözött, rossz címet adtak meg, vagy mert a címzett elhalálozott. Ezekben az eshetőségekben is a feladó részére visszaküldi a posta a küldeményt és ennek okát a tértivevényen feltüntetik.
A címzett dönthet úgy, hogy megtagadja a hivatalos irat kézbesítésekor az átvételt, ebben az esetben is a posta visszaküldi a feladónak a küldeményt és a „nem fogadta el” jelzéssel látja el.
A küldemény második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon a hivatalos iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni. Ez az úgynevezett kézbesítési vélelem, amely a határidő számítások során bír jelentőséggel.
FORRÁSOK
2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról
335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
http://www.winpa.hu/case_story
