A polgár lakcímadata bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe. A Magyarország területén élő polgárok egymás közötti jogviszonyainak, illetve az állami szervek adatigényléseinek, az állami szervek és a polgárok közötti kommunikáció biztosítása érdekében az állam az (állam)polgárok alapvető személyi, lakcím és értesítési cím adatairól közhiteles nyilvántartást vezet. (A nyilvántartás az állampolgárok körén kívül kiterjed számos jogcímen Magyarország területén élő, vagy letelepedett külföldi állampolgárra is.)

A Magyarország területén élő polgárok kötelesek beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyük, illetve tartózkodási helyük címét nyilvántartásba vétel céljából a hatóságnak bejelenteni, amely kötelezettség bármely járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál, kijelölt kormányhivatalnál és a nyilvántartást kezelő központi szervnél teljesíthető. A lakcímbejelentés főszabály szerint személyes megjelenéssel teljesíthető. Ezzel szemben az értesítési cím elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelenthető.

A nyilvántartás vezetése során a nyilvántartásban szereplő polgárt a hatóság személyi azonosítóval látja el, amely a polgárt az adatkezelés során egyértelműen azonosító, meghatározott módon képzett számjegysor. Ez az ún. személyi azonosító szám, mely nem azonos a személyi igazolvány, illetve a „lakcímkártya” számával. A személyi szám formátuma: x-xxxxxx-xxxx, mely számsorból az első szám a személy nemére és születési évszázadára utal. A következő hat számjegy első két eleme a születési év utolsó két számjegye, a második két elem a születési hónap, míg az utolsó két számjegy a születés napjára utal. A személyi szám utolsó négy számjegyéből az első két elem a születés napján kapott „sorszám”, míg az utolsó két számjegy egy ellenőrző kódot tartalmaz.

A nyilvántartásban szereplő polgárt személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja. („Lakcímkártya”) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát. A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé, mely kritériumnak megfelelően az érintett adatok a kártya ellentétes oldalán találhatók.

A személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal állítja ki és kézbesíti a polgár részére.

FORRÁSOK

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról