A hatósági eljárás indulhat kérelemre és hivatalból. A hatóság előtti eljárások egyes esetekben kizárólag kérelemre indulhatnak, más eljárások esetében az eljárás indulhat kérelemre, vagy hivatalból. Az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint a hatóság a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat. A kérelemre indult eljárást meghatározott feltételek fennállása esetén a kérelem visszavonása esetén is folytatódhat. A hatósági eljárás alatt a hatóság egyes hatósági aktusokat hivatalból, külön kérelem nélkül végez. Így különösen hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja saját (vagy felügyelete alá tartozó más hatóság) döntéseit.

Hatósági eljárásokban a kérelem az ügyfél olyan, a hatósághoz címzett nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése céljából. Ezzel szemben hivatalból eljárás esetén az eljárás megindítása az ügyfél kérelme nélkül, a hatóság mérlegelésén alapul, vagy jogszabály a hatóságot az eljárás megindítására kötelezi. A hatóság hivatalból indít eljárást, ha erre okot adó körülmény jut a tudomására (pl. bejelentés alapján, vagy az ügyfél kérelmet terjesztett elő, melyet később visszavont), a hatóságot bíróság kötelezi az eljárás lefolytatására, vagy felügyeleti szerve (felettes hatóság) utasítja az eljárás lefolytatására. További, a hivatalból eljárás megindítására okot adó körülmény az életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzet, illetve (legáltalánosabban) amennyiben a hivatalból eljárást a hatóság számára külön jogszabályi rendelkezés előírja.

A hivatalból eljárások esetén az ügyfél az eljárás lefolyását kevésbé képes befolyásolni, mint a kérelemre indult eljárások esetén. Így nincs kihatással a hivatalból eljárás lefolytatására, ha az eljárási költséget az ügyfél nem fizeti meg (kérelemre indult eljárások esetén ebben az esetben az eljárás megszüntetésének lenne helye), illetve az eljárás szünetelésének nincs helye.

A hivatalból eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Ugyanakkor a hatóság hivatalból eljárás esetén mellőzi az ügyfél értesítését, ha az eljárás megindításától számított nyolc napon belül az eljárás megszűnik, vagy a hatóság döntést hoz, az ügyfél értesítését törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági okból kizárja, vagy – és ez az értesítés mellőzésének tipikus esete – az ügyfél értesítése az eljárás sikerét meghiúsítaná (lásd hatósági ellenőrzések egyes esetei). A hivatalból eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni a hatóság érdemi döntéséhez szükséges adatokat.

FORRÁSOK

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, 3.§, 35.§, 103-105. §§