A járási (kerületi) hivatalok a területi közigazgatás legkisebb egységei, 174 városban és 23 fővárosi kerületben működnek, elsősorban elsőfokú államigazgatási feladat- és hatásköröket gyakorolnak. Szervezetük magában foglalja az egyablakos integrált ügyfélszolgálatokat, az úgynevezett Kormányablakokat, amelyekben az állampolgárok több mint 1500 ügykör tekintetében tájékozódhatnak, indíthatják, illetve intézhetik ügyeiket. A járási hivatalok kis falvak esetében kirendeltségekkel és ügysegédekkel biztosítják az ügyintézést.

A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok, a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van (járásszékhely-város). A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A járási (kerületi) hivatalok a megyei és fővárosi kormányhivatalok önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, azaz közigazgatási jogalanyok, de nem önálló közigazgatási szervek. A járási hivatalban kormányablak és okmányiroda működik.

A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti, akivel szemben szintén nincsenek igazgatási szakmai kinevezési követelmények, csupán felsőfokú végzettség és vezetői tapasztalat szükséges. Megbízatása ugyanakkor nem kötődik a kormányzati ciklushoz. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a Miniszterelnökséget vezető miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett hivatalvezető a miniszter előtt törvény szerinti szöveggel esküt tesz. A hivatalvezető felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

A hivatalvezető-helyettes a járási hivatal igazgatási szakmai vezetője, mert hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki bizonyos a törvényben meghatározott képzettséggel rendelkezik.

A járási hivatal egyszemélyi vezetésű, osztályokra tagolódik. Kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja, de kinevezésükkel és felmentésükkel szemben a kormánymegbízottnak vétójoga van. A hivatalvezető egyéb szervi vezetői jogosítványai korlátozottak, mert a szervi vezetési feladatok teljességét a kormánymegbízott gyakorolja.

FORRÁSOK

2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról – 3. §, 6. §, 16/A. §, 20/A. §, 20/B. §, 20/C. §, 20/D. §, 20/E. §