infoblokk_kedv_final_felso_RGB_ESZA_1
2024. július 15., hétfő
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Államkincstár

A Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amely az államháztartásért felelős miniszter szakmai, törvényességi és költségvetési irányítása alatt áll. Vagyis a Magyar Államkincstár a közpénzek elköltésének résztvevője és egyben felügyelője is. Feladata a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek.

 

A Kincstár 1996 januárjában kezdte meg működését. Az Államkincstár az államháztartás pénzügyi, technikai lebonyolító szerve, fő funkciója az állami bevételek és kiadások (kifizetések) kezelése. A kincstári kört közvetlenül az államkincstár finanszírozza. A kincstári kör az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyekből és előirányzatokból áll.

 

Funkciója kettős:

(1)egyrészt a költségvetés végrehajtásával összefüggésben nyilvántartja a költségvetési előirányzatokat, azok változását, teljesülését és a kötelezettségvállalásokat,

(2)másrészt számlavezetési feladatokon belül előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet. Innen történik a költségvetési szervek kiadásainak teljesítése. Pénzforgalmi számlát vezet a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok részére (pl. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság).

 

A költségvetési szervek nem rendelkeznek bankszámlával, helyette a Kincstár által vezetett számlájuk van. Nettó módon (adómentesen) biztosítja a központi költségvetésből juttatott támogatásokat a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az egészségügyi intézmények részére, és ellenőrzi azok felhasználását. Fogadja és összesíti a költségvetési beszámolókat. Folyósítja és ellenőrzi az EU-s és hazai támogatásokat, a jogosulatlanul kiutalt támogatásokat visszaköveteli.

 

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017. november 1-i beolvadását követően a Magyar Államkincstár közreműködik a társadalombiztosítási nyugellátások, a családtámogatások, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, az utazási költségtérítés, a baleseti táppénz és a hatáskörébe utalt egyéb ellátások megállapításának és folyósításának szakmai irányításában és ellenőrzésében. A Magyar Államkincstár látja el az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában meghatározott források vonatkozásában a kifizető ügynökségi tevékenységet, emellett gondoskodik a nemzeti agrár-vidékfejlesztési támogatások kifizetéséről is.

 

A kincstári vagyonaz állam tulajdonában lévő állami feladat ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő. Konkrétabban:

(1)az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít,

(2)az a vagyon és vagyoni értékű jog, amelynek hasznosítására koncessziós szerződést lehet kötni,

(3)a központi költségvetési szervek feladatainak ellátásához szükséges vagyon (pl. ingatlanok, járművek),

(4)állami tartalékok (pl. árvízvédelmi művek),

(5)az állami tulajdonban lévő műemlékingatlan, védett természeti terület, termőföld, erdő, történeti (régészeti) emlékek és földterületek,

(6)a be nem hajtható állami követelések (pl. adó) ellenében elfogadott vagyon.

 

Szervezete két részre oszlik, egy központi és több területi szervre. A Kincstár központi szerve és területi szervei önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A Kincstár hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben főszabály szerint elsőfokon a területi szervek, másodfokon a központi szerv jár el. A Kincstár központja a költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó ügyeket, valamint a költségvetési szervek finanszírozásával és beszámolásával kapcsolatos feladatokat látja el. Területi szervekként 19 megyei igazgatósága van, amelyek kirendeltségei intézik a nagy ügyfélforgalmat lebonyolító konkrét ügyeket. A Szakmai és törvényességi felügyeletét a nemzetgazdasági miniszter látja el, aki továbbá kinevezi a Kincstár elnökét. A kincstár szervezetén belül különböző területekért felelős elnökhelyettesek működnek (pl. pénzforgalmi elnökhelyettes).

 

FORRÁSOK

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról – 56/B. §, 57. §, 68/B. §, 75. §, 76. §, 77. §, 79. §

2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról – 3. §