Az igazoltatás a rendőrségi törvényben meghatározott rendőri intézkedés. Szűkebb értelemben a személyazonosság megállapítását, valamint a személyazonosító adatok hitelt érdemlő igazolását jelenti. Tágabb értelemben idetartozik az úgynevezett fokozott ellenőrzés, amely alatt olyan összehangolt rendőri tevékenységet értünk, amely során a rendőrség egy illetékességi területet vagy annak egy részét lezárja és a területen tartózkodókat igazoltatja, valamint a ruházat, csomag, jármű átvizsgálása.

A rendőr igazoltathatja azt, akinek személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési célból, a tartózkodás jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés céljából, valamint az igazoltatott vagy más természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani.

A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében az igazoltatást a napszaknak megfelelő köszönéssel, a polgár nemének, életkorának megfelelő megszólítással, valamint a tervezett intézkedés közlésével kell kezdeni.

Abban az esetben, ha az igazoltatás során a rendőr nem visel egyenruhát, az igazoltatás megkezdése előtt köteles szóban jelezni rendőri mivoltát és a szolgálati igazolványával igazolni magát, ha ez az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti.

Az igazoltatás befejezésével az intézkedést foganatosító rendőr köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és szolgálati helyét megnevezni, ha azt az igazoltatott személy kéri.

Az igazoltatás alkalmával az intézkedő rendőr elkéri az igazoltatott személyi igazolványát vagy más, személyazonosságot igazoló okmányát, amelyekhez a rendőr ellenőrző kérdéseket is tehet fel abban az esetben, ha a bemutatott okmányok valódisága megkérdőjelezhető.

A személyazonosság igazolására elsődlegesen a személyigazolvány szolgál, de igazoltatás során a rendőrnek el kell fogadnia bármilyen okmányt, amelyből az igazoltatott személy kiléte hitelt érdemlő módon megállapítható.

Ha a személyazonosság megállapítása megtörtént, akkor annak a személynek az adatait, akinél további intézkedések megtétele szükséges, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, azt egy úgynevezett igazoltatási lapon kell rögzíteni. Ezen az igazoltatási lapon feltüntetik a személy családi és utónevét, a születési helyét és idejét, az anyja leánykori nevét, lakcímét vagy tartózkodási címét, a személyazonosításra alkalmas igazolványának számát, valamint feltüntetik az igazoltatás helyét, idejét és okát.

Abban az esetben, ha valaki megtagadja az igazoltatást a rendőrségi törvény alapján a rendőrség jogosult az igazoltatott személyt feltartóztatni, és ha ezután sem sikeres az igazoltatás, akkor előállítani. Az előállítást követően a rendőrség a személyazonosság megállapítása érdekében ujjlenyomatot vehet és fényképet készíthet.

Fontos garanciális szabály, hogy az igazoltatás nem haladhatja meg a személyazonosság megállapításához szükséges időtartamot.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről

3/1995. (III. 1.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról