Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme több módon is bekövetkezhet, ennek egyik formája a zaklatás. A zaklatás az emberi méltóság és magánszféra olyan sérelmét jelenti, amely egy személy védett tulajdonságára tekintettel történik, és célja vagy hatása a sértett személy megfélemlítése, megalázása. E védett tulajdonságok nem taxatív felsorolását az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmazza, ilyen például a faji hovatartozás, nem, életkor, vagyoni helyzet stb. vagy akár a foglalkoztatottságnak a részmunkaidős vagy határozott időtartamú jellege is. A zaklatás fontos fogalmi eleme, hogy nem elvárás a zaklató részéről a szándékos magatartás, hanem már az is jogellenes lesz, ha az általa tett intézkedés vagy gyakorlat általánosságban alkalmas az emberi méltóság sérelmére, megszégyenítő, megalázó környezetet alakít ki. Ebből kifolyólag zaklatás lehet az olyan viccelődés vagy más megnyilvánulás is, amelynek nem célja egy adott személy megalázása, de a hatása, vagyis a sértett szubjektív benyomásai alapján az emberi méltóságot sérti. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálata során, a büntetőügyektől eltérően, a megállapításához elégséges az egy alakalommal bekövetkező sérelmes helyzet, nem elvárás a folyamatos, ismétlődő sértő gyakorlat.
A zaklatás főbb típusai a következők:
(1) Online zaklatás: ennek során a zaklatási cselekmény valamilyen online felületen vagy telekommunikációs eszköz segítségével követik el, nem személyesen. Ide tartozik a zavaró, bántó hangnemű SMS-ek, mailek küldése, a közösségi oldalak felületén történő lejáratás, az áldozatról szóló hamis profil készítése és ezzel a rosszhírének keltése. A megnövekedett internet-használati szokásuk miatt a fiatal korosztály a legsérülékenyebb réteg, de a gyors technikai fejlődés hatására szinte megszámlálhatatlan lehetőség adott az online zaklatás elkövetésére.
(2) Iskolai zaklatás: az iskolai zaklatás tárgykörében megkülönböztetjük a verbális és a nem verbális zaklatásokat. A verbális zaklatás fogalmán a csúfolás, fenyegetések, zsarolások értendők, míg a nem verbális az enyhe mértékű fizikai agressziót jelenti, mint például rugdosódás, az áldozat személyes tárgyainak a megrongálása, obszcén gesztusok formájában nyilvánulhat meg.
(3) Szexuális zaklatás: a nemi alapon történő megkülönböztetés speciális fajtája, amely esetben a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód követelménye sérül. Két eltérő fajtáját különböztetjük meg az elkövetés helyszíne alapján, a köztéri és a munkahelyi szexuális zaklatást. Míg a köztéri zaklatást általában ismeretlenek követik el, addig a munkahelyi zaklatások gyakran a főnök-beosztott kapcsolatból származó hatalmi befolyás kihasználásával történnek.
(4) Munkahelyi zaklatás: a munkáltatónak biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, a munkatársak között felmerülő zaklatás esetén a mulasztásban nyilvánul meg munkáltató felelőssége. E mellett feladata a megfelelő munkakörnyezet biztosítása, amelybe a biztonságos és egészséges munkakörülmények, valamint az emberséges és diszkriminációmentes munkahelyi légkör biztosítása is beletartozik. A munkahelyi zaklatás jellemzője, hogy a hierarchiában magasabb fokon álló zaklató visszaél hatalmi helyzetével, alárendeltjével szemben e helyzetét érzékelteti.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a zaklatásos ügyekben is segítséget tud nyújtani, mégpedig vizsgálatot indítanak a sértett személy kezdeményezésére. Ennek során a Hatóság egyrészt a felek szubjektív benyomásaira támaszkodik, másrészt az ügy valamennyi körülményének figyelembevételével objektív szempontok alapján is megvizsgálja a történteket. A Hatóságnak különös figyelemmel kell eljárnia, hogy a sérelmet szenvedett fél sérelemérzetén túl, utólag is rekonstruálható legyenek a megtörtént események. A döntés, hogy fog az emberi méltóságot sértő magatartásnak minősülni, nem alapulhat kizárólag a panaszos személyes élményén, hanem olyannak kell legyen, amely általában és a közfelfogás szerint is más személyekben, akik ugyanilyen védett tulajdonsággal rendelkeznek, hasonló vagy ugyanolyan hatás kiváltására lett volna alkalmas.
FORRÁSOK
Magyarország Alaptörvénye
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 10. §,
EBH/38/2010
EBH/365/2011
Berta Renáta, Dombi Edina: Az iskolai zaklatás körforgása: Az iskolai zaklatás és az osztálylégkör kapcsolatának vizsgálata 12–14 évesek körében. Magyar Pedagógia 117. évf. 3. szám 257–274. (2017)
