Szegedi Tudományegyetem
Közalkalmazotti Tanács

Értesülések szerint a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása után egy évvel további négy egyetem is hasonló fenntartócserén eshet át. Az érintettek között állítólag három budapesti és egy győri egyetem is szerepel. A minisztérium nem erősítette meg, de nem is cáfolta az Átlátszó értesüléseit.

Forrás: https://oktatas.atlatszo.hu/

A 2018 szeptemberi emelkedés után most további 30 százalékkal, 166 ezer forintra nőtt a hallgatói normatíva. Összesen 40 százalékkal bővült a felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható keret, amelyre a kormány idén 3,5 milliárd forint többletforrást biztosít. Már 17 különböző ösztöndíjból választhatnak a hallgatók, tanulmányi eredményeiknek és szociális helyzetüknek megfelelően.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/

A nemzeti felsőoktatási törvény újabb módosítása válik szükségessé a tavaszi parlamenti ülésszakon az FDSZ szerint. Ugyanis a jelenlegi törvényi

feltételek nem nyújtanak megfelelő garanciát a közalkalmazotti jogállásból, illetve az oktatói státuszból fakadó többletjog és az egyetemi autonómia tartós megőrzésére.

Forrás: http://eduline.hu/

Az adatvédelmi hatóság vizsgálatakor fény derült egy-két érdekességre. Mivel a felsőoktatás már nem az Emmihez, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozik, a szaktárca állásfoglalását is kikérték az ügyben. Az ITM képviselői kérdésre adott válaszábanfelsorolta az Emmi által is ismertetett jogi érveket, majd kitért arra: a Szél Bernadett által kért dokumentum megismerése azért került elutasításra: „mert akkor már előkészítés alatt volt az a jövőbeni döntés, amelynek megalapozását szolgálta a kért dokumentum. Ez a döntés a kormány november 6-i ülésén született meg, a vonatkozó tervezett kormányelőterjesztés a tárca számára 2019. augusztusában már ismeretes volt. E döntés szerint nem kerül előírásra bemeneti követelményként a nyelvtudás, valamint a többletpontok számítása is a jelenleg hatályos szabályok szerint

lesz”.

Forrás: https://nepszava.hu/

Február 15-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Jövő hónaptól harmadával nő a hallgatói normatíva, s a minimális ponthatár csökkenésével számos kiemelt szakon javulnak a továbbtanulók esélyei. Az előző évihez képest a jogászképzésben négyszáznegyvenről háromszázötvenre, a gazdálkodás szakon négyszázhúszról négyszázra, a gyógyszerész szakon pedig háromszáznyolcvanötről háromszáznyolcvanra csökkent a minimum ponthatár.

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/

Palkovics László a Népszavának adott interjújában elmondta: a gimnáziumokat és az általános iskolákat nem veszi át a tárcája, a szakképzés ITM- hez kerülése logikus volt. Azt nem tartja valószínűnek, hogy a Nemzeti alaptantervből hat verzió készült volna. A kormány végül úgy döntött neúj alaptanterv, hanem csak egy átfogó módosítás legyen. A Corvinus Egyetem konstrukciója lényegében fenntartói váltást jelentett. A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézzük azt, hogy egy ilyen működési mód mit is jelent. Az oktatás mellett a betegellátást is ebbe a struktúrába kell majd beilleszteni.

Forrás: https://nepszava.hu/

A január 18-i szakmai egyeztetésen Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár és Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem szakszervezeti elnöke is részt vett.

Nyolc egyetemünk is szerepel az eddigi legsokszínűbb szempontrendszer alapján összeállított nemzetközi felsőoktatási rangsorban. A Times Higher Education 2020-as listáján a hazaiak közül a Semmelweis Egyetem áll a legelőkelőbb helyen, ami a saját szakterületén már attól sem áll túl messze, hogy világszinten a top 100-ba kerüljön.

Forrás: magyarnemzet.hu

A bölcsészettudományi szakokra jelentkezők száma 2011 óta nyolcezerrel, a felvetteké kétezerrel csökkent, több mint 9600-ról 7505-re. Jogi képzésekre 2011-ben még 15 ezren szerettek volna bekerülni, tavaly viszont már csak alig hétezren, azoknak a száma pedig, akik végül felvételt nyertek, hétezerrel négyezerre csökkent. Ha 2020-ban bevezették volna az összes alap- és osztatlan szakon a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, valószínűleg újra jelentősen csökkent volna az egyetemekre, főiskolákra felvételizők száma, ugyanis 2019-ben az elsőévesek majdnem harmada nem rendelkezett ilyennel. A követelményt végül a szakmai szervezetek tiltakozása miatt eltörölték.

Forrás: http://eduline.hu/

A budapesti Közép-európai Egyetemre (CEU) kaptak meghívást csütörtök estére többen azok közül a külföldi tudósok közül, akik az MTA által szervezett Tudományos Világfórum alkalmából érkeztek a magyar fővárosba. A találkozót – a CEU-val karöltve – az MTA-tól elcsatolt kutatóintézetek dolgozóit tömörítő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szervezte, hogy tájékoztassák külföldi kollégáikat a közelmúlt eseményeiről, miután a magyar kormány támadása az akadémiai szabadság ellen nem szerepel a világfórum megvitatandó, hivatalos programpontjai között.

Forrás: https://nepszava.hu/

„A kormány szándéka olyan sportakadémiai rendszer megvalósítása, amely elősegíti a minőségi élutánpótlás-nevelést megalapozó tehetséggondozást, sportszakmai felkészítést, versenyeztetést, és hogy először “a kosárlabda, a kézilabda és a labdarúgás sportágak sportakadémiai rendszer állami feladatellátása kerüljön kidolgozásra”.

Forrás: https://nepszava.hu/

Az egyetemek működése nem azon múlik, hogy karokon szerveződik a munka vagy sem. A nemzetközi gyakorlatban van példa kari struktúrára,

de arra is, hogy az oktatás intézeti keretek között folyik - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén. Sikeresnek minősítette a felsőoktatási kancellári rendszert, amely segített rendezni az intézmények gazdasági,

pénzügyi működését.

Forrás: https://www.kormany.hu/

Az új vezetés úgy irányítja a Corvinust, mintha az egy vállalat lenne - kifogásolják az oktatók a „menedzsment” átszervezési eljárását.

Forrás: https://nepszava.hu/

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete üdvözli a döntést, mely szerint mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga a felvételihez. A közlemény kitért a kialakult bérfeszültségre is. „Az oktatás teljes vertikumában tarthatatlanul alacsonyak a bérek, és az utóbbi évek ad hoc jellegű intézkedései nyomán komoly bérfeszültség alakult ki, ami ellehetetleníti a minőségi munkát. Hangsúlyozzuk, hogy szükség van a közoktatással és felsőoktatással kapcsolatos kérdésekben a konzultáció és a párbeszéd megerősítésére!”

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a szakképzési törvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely a szülőket arra ösztönözné, hogy gyermekük egy biztos megélhetést jelentő szakma megszerzésével zárja tanulmányait - közölte az ITM.

Közös közleményben biztosították támogatásukról a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emeléséért – az Idetartozunk Egyesület által –

indított aláírásgyűjtést az ellenzéki pártok pénteken. Az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, a Jobbik és a Párbeszéd közös közleményét a szocialisták juttatták el az MTI-hez. „Az Orbán-kormány tudatosan teszi tönkre a fiatalok jövőjét azzal, hogy elzárja őket a használható tudástól. Százezer fiatal élete eddig már kisiklott, mert 2011 óta egy lélektelen, rossz döntés következtében őket már 16 évesen kilökték az oktatásból” – írták.

Forrás: https://24.hu/

Az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülésének (ÉSZT) Elnöksége aggodalommal figyeli a szakképzés átalakításának folyamatát. Az ÉSZT véleménye szerint a törvényjavaslat jelenlegi állapotában még módosító indítványokkal sem lesz alkalmas arra, hogy egy ilyen nagyszabású átalakítást szolgáljon.

Forrás: http://os.mti.hu/

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, Schanda Tamás emlékeztetett a kormány minapi döntésére, amellyel az ITM javaslatára visszavonta, hogy a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének feltétele egy középfokú nyelvvizsga legyen 2020-tól. Ismertette:

a mostani felsőoktatási eljárás során a komplex középfokú nyelvvizsga után 28 többletpont, a felsőfokú nyelvvizsga után 40 többletpont jár majd. Kitért arra is: a szintén felvételi feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad.

Forrás: https://www.kormany.hu/

A gazdaság jelenlegi mutatóinak alapján nem zárható ki, hogy több mint nyolc százalékkal emelkedjen jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Ez mintegy öngerjesztő folyamatként további keresetnövekedést, nagyobb fogyasztást és beruházási kedvet, ezáltal teljesítménynövekedést hozhat – mondta a Magyar Hírlapnak Lentner Csaba közgazdászprofesszor.

Előre hozott járulékcsökkentésről, a jövő évi minimálbérek korábban rögzített mértékének felülvizsgálatáról, emellett az állami cégek alkalmazottainak keresetrendezéséről is megkezdődnek a tárgyalások a következő napokban — tudta meg a Magyar Nemzet.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/

• Budapest, 2019. október 30., szerda (OS) - Új bértáblákat dolgozott ki az FDSZ
• Dráviczki Sándor FDSZ elnök és Palkovics László ITM miniszter a szeptember 18-i találkozón több felsőoktatást érintő kérdést is átbeszéltek.

- írja közleményében az FDSZ.

Jelenleg több mint 33 ezer külföldi tanul a hazai felsőoktatásban – ezen belül a négy orvosi egyetemen bő tízezer –, míg 2015-ben mintegy 23 ezren voltak, ami az akkori összes nappali tagozatos hallgató 12 százalékát jelentette. A külföldi állampolgárságú hallgatók száma és aránya folyamatosan nő, az utóbbi mutató tavaly 16,5 százalék volt az Oktatási Hivatal adatai szerint.

Forrás: https://www.vg.hu/

Rendkívül nagy érdeklődés övezi a Diákhitel Központ október 1-jétől bevezetett új termékét, már háromszáz egyetemi hallgató és volt hallgató igényelte a Nyelvtanulási Diákhitelt a bevezetés óta eltelt egy héten. Az ügyfelek szinte kivétel nélkül a maximális ötszázezer forintot kérték, és a legtöbben a maximális ötéves futamidőt választották – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója.

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/

Akár 30-40 százalékkal is eshet a felsőoktatásba felvett hallgatók aránya a jövő évtől, ha az oktatási kormányzat nem enyhíti azt a szigorú szabályozást, amely szerint az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek középfokú komplex nyelvvizsgával kell rendelkezniük – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A legjobban a pedagógusi és az egészségtudományok területén csökkenhet a hallgatók száma. Szerinte az oktatási kormányzat hozzá fog nyúlni a szabályozáshoz, mivel így ezrek szorulnak ki a felsőoktatásból. Megoldásként említette a HÖOK elnökének a javaslatát, amely szerint legalább öt-hat évre széthúzva és szakirányonként kellene bevezetni a felvételihez szükséges B2-es kötelező nyelvvizsga meglétét.

Forrás: https://www.vg.hu/

Alacsonyabb pontszámokkal fognak bekerülni 2020-tól a felsőoktatásba a fiatalok, mert a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele miatt a többség elesik a pluszpontjainak jó részétől. Vannak azonban kiskapuk, amelyeket kihasználhatnak a felvételizők, továbbá megúszhatják a szigorítást azok is, akik még idén novemberben beadják jelentkezésüket a keresztféléves képzésekre. Az idei választék napokon belül elérhető lesz, a jelentkezéseket pedig november közepéig kell beadni, most utoljára még a régi követelmények és szabályok szerint.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/

A kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően jelenleg az az alapforgatókönyv, hogy a következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége – mondta a Portfóliónak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője. Szerinte ha a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is nő majd, 2040-ig valószínűleg elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár megemelése.

Forrás: https://www.portfolio.hu/

Bajban lehetnek egyes szakok indításával az egyetemi és főiskolai tanszékek, ha a felvételizők nem hajtanak rá a nyelvtanulásra. Az Oktatási Hivatal felsőoktatási jelentése szerint ugyanis néhány területen kiugróan magas a nyelvvizsga nélkül jelentkezők aránya. (A PSZ már többször felhívta a figyelmet arra, hogy gond lehet a pedagógusképzéssel is! – kieg., LJ)

Forrás: https://magyarnemzet.hu/

Továbbra sem lehet azt mondani, hogy többen jelentkeznének nyelvvizsgára vagy nyelvtanfolyamra a 2020-as felvételi szigorítások hatására. Ami az első félévet illeti, pontosan megegyeztek az adatok a 2018-as számokkal - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Szerinte sok szülő és diák még mindig kivár, nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozik-e az új szabály, illetve, hogy miként változik a felvételi pontszámítás.

Forrás:http://eduline.hu/

Bruttó 334 667 forint - ennyi a diplomával rendelkező pályakezdők havi átlagbére a 2018-as diplomás pályakövetési kutatás szerint. Pedagógusdiplomával havonta 285 ezer bruttó volt a fizetés.

Forrás: http://eduline.hu/

A tanárok idén ingáznak a két főváros között, jellemzően két-három napra mennek Bécsbe. A következő évtől viszont a többségük már oda is költözik, már ha magukkal tudják vinni a családjaikat.

Forrás: www.hvg.hu

Szabadság nélkül nincs demokrácia. A CEU mindig is kiállt a demokratikus társadalmi értékek mellett, az utóbbi időben emiatt sok gondunk volt Budapesten – mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora az egyetem bécsi kampuszának megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: noha kényszerítették őket arra, hogy amerikai akkreditációjú képzéseiket az osztrák fővárosba helyezzék át, Bécsben is otthon érzik magukat. De maradunk Budapesten is, nem húzzuk le a rolót. Az Orbán-kormánnyal szembeni kapituláció nem opció – fogalmazott.

Forrás: https://nepszava.hu/

Október elsejétől indul az új típusú diákhitel, amely az aktív és a passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, valamint a már végzett hallgatókat segítheti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében.

Forrás: http://eduline.hu/

RTL klub Híradó adása 2019. 09. 29.

Forrás: https://rtl.hu/

Nem akar kivonulni az állam a felsőoktatásból, de a Corvinushoz hasonlóan más egyetemeknél is szóba jöhet az alapítványi fenntartás lehetősége – egyebek mellett erről tárgyalt Palkovics László miniszter az FDSZ-szel. A Magyar Nemzet úgy tudja, felülvizsgálják a tanterveket is: egyes szakokon átalakulhat a képzési szerkezet, és háromról négy évre bővülhetne az alapképzés ideje. A nyelvvizsgaszabály kapcsán Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: jelezték az ITM-nek, hogy egyes intézményekben a szigorítás miatt csak a felvételizők 38-42 százaléka fog bejutni a felsőoktatásba, de úgy tűnik, a tárca mindezek ellenére is kitart az álláspontja mellett, és nem tervez semmilyen könnyítést vagy haladékot.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/

Még mindig lehetnek változások a jövő év egyetemi felvételi szabályokban. Parragh László, az iparkamara elnöke nem lepődne meg, ha bizonyos hiányszakmák esetén a kormány eltekintene a kötelező nyelvvizsgától. Az Mfor a szakképzési változásokat is elemezte.

Forrás: https://mfor.hu/

Szerdán többek között a felsőoktatás fenntartóváltásáról és finanszírozásáról, illetve az egyetemi bérekről egyeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A szakszervezet elnöke az Eduline-nak elmondta: jelentősen megemelt, differenciált bérekre van szükség, és a nem oktató alkalmazottak fizetését is rendezni kell. Az FDSZ javaslatot dolgoz ki.

Forrás: https://eduline.hu/

Nem lesz egy nagy "szuperegyetem", de a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek közötti együttműködést valóban erősítené, összehangolná a kormány – értesült a Népszava. A folyamatot könnyíti, hogy a felsőoktatás irányítása az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) került át szeptember elsejétől.

Forrás: www.nepszava.hu

hírek szerint Bódis József államtitkár és az egyetemi tanárrá frissen kinevezett Horváth Zita helyettes államtitkár kerül át az Emmiből az ITM-be, de az erről szóló döntés (az államtitkár esetében a köztársasági elnöké, a helyettesnél a miniszterelnöké) még nem jelent meg.

Forrás: www.hvg.hu

Sok a pályaelhagyó, nem vonzó a szakma, így már nem is a legrátermettebbek lesznek pedagógusok, ami tetézi majd a bajokat – figyelmeztet a Népszavában adott interjújában Hauser Zoltán, az egri Eszterházy Egyetem volt rektora. Idézet a cikkből:

Sokan tanulási nehézségekkel, gyenge bizonyítvánnyal kerülnek be a pedagógusképzésbe, így esetükben előre tudható, bizonytalan elvárás például az, hogy majd egy vidéki iskolában hátrányos helyzetű gyerekeket zárkóztassanak fel. Ennek pedig drámai következményei lehetnek: ha egy gyerek élete az alsó tagozatban rossz felé indul el, később már rendkívül nehéz javítani rajta. A felső tagozaton pedig a jól teljesítő, tehát a tanár számára kedves gyerek egyre inkább eltakarja az alsóban elvesztett, "problémás" diákot, aki mind hátrébb és hátrébb kerül a padsorokban, mígnem aztán eltűnik szem elől. Nagy baj az is, hogy nem látom, mitől változna meg a helyzet: a következő 10 évben közel 25 ezer olyan pedagógus fog nyugdíjba menni, akiknek zöme még a nyolcvanas években végzett, amikor még komoly teljesítmény, érdem és büszkeség volt bejutni a tanárképzésbe. Ők tehetségesek voltak és a mai napig elkötelezettek.”

Forrás: www.nepszava.hu

Szeptember elsejétől ismét Palkovics László felel a felsőoktatásért a kormányban innovációs miniszterként, miután átvette a terület az emberierőforrás-tárcától. Egyetemi források szerint ezzel párhuzamosan ismét előkerülhet a budapesti egyetemek összevonásának terve. Hírek szerint az ELTE-n már értesítették is az elképzelésről a karok vezetőit, akik nem repesnek az örömtől, hiszen a szakterületenkénti összeillesztés következménye karok megszűnése, de legalábbis egybeolvadása lenne.

A kormány felsőoktatást érintő tervei megtalálhatók a kormányzati honlapon elérhető felsőoktatási stratégiában, amelyben egyetemi összevonások, intézményi bezárások nem szerepelnek - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), reagálva a megjelent cikkekre. Az ELTE az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: sem a fenntartóval, sem más egyetemekkel nem folytatnak tárgyalásokat egyes budapesti egyetemek összevonásáról.

Forrás: www.eduline.hu

• Tájékoztatás az SZTE Közalkalmazotti Tanács választásról
• Szavazókörzetek Tudományegyetemi Karok
• Szavazókörzetek AOK és Klinikai Központ

A Szegedi Tudományegyetem Közalkalmazotti Szabályzata értelmében a Közalkalmazotti Tanács választás két fordulóból áll (jelölés és választás), amely keretében az egyetemen – öt év időtartamra – új 13 fős Közalkalmazotti Tanács kerül megválasztásra.

Ahogy az ország számos városában, Szegeden is megrendezésre kerül az „Álljon le az ország” nevű akció. A demonstrációhoz több szakszervezet, köztük a szegedi FDSZ is csatlakozott.