Kedves Leendő Hallgatóink!

A Szegedi Tudományegyetem – s benne a Bölcsészettudományi Kar – az ország egyik legjelentősebb regionális, sőt, euro-regionális szellemi központja. Egyetemünk 2010-ben kutatóegyetem lett, s ebben a Bölcsészettudományi Karnak is megvolt – és megvan – a maga szerepe. Karunk a magyarországi egyetemi karok összesített presztízs-rangsorában az elmúlt négy évben mindig benne volt az első tízben. 2012-ben a Szegedi Tudományegyetem „Kiváló Egyetem” lett, s emellett – mint eddig is – kutatóegyetemként továbbra is elismerést kap.

Tudjuk, az egyetem akkor látja el jól feladatát, ha fölvállalja azt a szerepet, amelyet a társadalomban játszania kell, s ha ezt a küldetést valamilyen szinten a hallgatóiba is átplántálja. A bölcsészet – s ezzel nem mondok újat – nem egzakt tudomány. S éppen ez küldetésének egyik legfontosabb jellemzője. Olyan ismereteket ad, olyan nyitottságot jelent és hordoz, mely a társadalom szerkezetében a legszélesebb körben, gyakran a legváratlanabb helyeken teremthet és teremt értékeket. Úgy hisszük, hogy amit itt a hallgatók megtanulnak – ha jól sáfárkodnak lehetőségeikkel –, arra később is bizton építkezhetnek.

Az a normális és előrelátó gondolkodás, ha az ország, a nép, a nemzet és mindenkori kormányzata büszke a felsőoktatására, azokra a teljesítményekre és eredményekre, amelyeket ez a szféra az oktatásban, nevelésben és a tudomány és a művészetek művelésében produkált, produkál és reményeink szerint – a manapság egyre szűkülőnek tűnő lehetőségek dacára – valahogy, nemzetközi szinten is, még produkálni fog. Hangsúlyozni kell, hogy a határvonalak nem a különböző tudományterületek és diszciplínák – a természettudósok, a mérnökök, az orvosok, a jogászok, a közgazdászok és a bölcsészek – között húzódnak, hanem a színvonalas és a színvonaltalan között. Megközelíthetjük úgy is, hogy ha a közgazdászok a gazdaság, a jogászok a társadalom és az állam mérnökei, a humán értelmiség a szellem mérnöke. Ahhoz, hogy felelősséggel használjuk, s ha szükséges bizton uralni tudjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, igenis komplex műveltség kell. Szent-Györgyit idézem: „A természettudomány hatásos eszközöket készít, de hogy ezeket az eszközöket mire használjuk, az a moráltól függ. Korunk veszélye az, hogy morális haladásunk nem tart lépést technikai haladásunkkal.”

Kerestük és keressük a választ arra, hogy mire jók a humán tudományok, mire jó a bölcsész diploma. Nos, meggyőződésünk, hogy a bölcsészet és a humán műveltség a modern létforma (és nem csak az életforma) elengedhetetlen velejárója. Színvonalas bölcsészet nélkül nincs élhető modern társadalom. Kérem, ezt tartsák szemük előtt, amikor Karunkra belépnek, s készüljenek úgy, hogy ehhez tanulmányaik során s azt követően Önök is hozzátesznek valami értéket. Az SZTE Bölcsészettudományi Kara három szinten kínál nemzetközileg is versenyképes tudást: alapképzésben, mesterképzésben és doktori képzésben. Emellett egyre nagyobb szerepet vállal a szakirányú továbbképzésekben, és – hagyományainak megfelelően – kiemelkedően fontos területnek tekinti a tanárképzést. Adatok támasztják alá – szemben mindazzal, ami manapság oly gyakran elhangzik, s amit gyakran a sajtó is minden kontroll nélkül fölkap – hogy nem igaz, hogy az egyetemek diplomás munkanélkülieket termelnek (a diplomával rendelkezők elhelyezkedési esélyei ugyanis sokszorosan magasabbak a diplomával nem rendelkezőkénél). S különösen nem igaz az, hogy bölcsész diplomával nem lehet elhelyezkedni. A regisztrált bölcsész munkakeresők száma a legalacsonyabbak közé tartozik. Sőt – sajnos – immár vannak adataink arra is, hogy a válság időszakában a humán diplomával rendelkezők alkalmazkodóképessége átlagon felüli, hiszen tudásuk általánosabb, mondhatnánk „ütésállóbb.” Tudjuk: manapság diplomásként sem mindenki ott dolgozik, ahol szeretne, vagy nem abban a munkakörben. De diplomájával (s itt érdekes igazán, hogy milyen tudás áll mögötte) még mindig tarsolyában hordja a marsallbotot.

A világ kitágult: Karunk nemzetközi kapcsolatrendszere kivételesen jó lehetőségeket kínál hallgatóinak a képzés, a kutatás és a szakmai gyakorlatok terén. Látjuk, tapasztaljuk: volt hallgatóink megjelennek a társadalom életének legváltozatosabb területein. Szeretnénk, ha a Szegeden végzett tanárok továbbra is a szakma elitjét gazdagítanák. Tanulmányaik végeztével természetesen lesznek Önök között, akik az oktatásban, a közművelődési intézményrendszerben, a könyvkiadásban, a médiumok világában, a művészeti életben – vagy éppen a művészetben – találják meg a helyüket, mások az adminisztrációban, a köz- vagy a civil szférában, esetleg a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia rendszerében folytatják.

A bölcsészképzettségre a nyitottság, a munkaerő-piaci kihívásokra való fölkészülés és alkalmazkodás képessége is jellemző. Abban kell bíznunk, hogy az a tudás, amit nálunk megszereznek, s amivel tőlünk kilépnek, hatékonyan segíti Önöket az útkeresésben és céljaik elérésében. S abban pedig biztosak lehetnek, hogy egyetemi éveik Szegeden maradandó élményeket jelentenek Önök számára, hogy a már említett tudás mellé baráti és szakmai kapcsolatok szövete társul, s valamennyien bízunk abban, hogy Karunkhoz, Egyetemünkhöz, a Városhoz korábbi egyetemi polgárainkhoz hasonlóan, Önök is szorosan kötődnek majd. Szeretettel köszöntöm Önöket a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és egyetemi életükhöz nagyon sok sikert kívánok!

Dr. Csernus Sándor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja