Neveléstudományi Intézet

A pszichológia: az emberi lélek tudománya. Fejezetek a lélektan történetéből. A pszichológia tárgya: a test és a lélek. Az én, a tudat és a személyiség különböző pszichológiai iskolák szemszögéből.
A pszichológiai funkciók: a megismerés – érzékelés, észlelés, figyelem, tanulás és emlékezet. A képzelet és a gondolkodás. Intelligencia, kreativitás, tehetség.
A beszéd és a kommunikáció. A motiváció rendszere és különleges humán motívumok. Az érzelmek, érzelemkifejezések és érzelmi állapotok. Az ellenálló képesség, a megküzdés és a gyógyulás képessége. A normalitás – abnormalitás kérdései a pszichológiában. Lelki zavarok és devianciák.
A pszichológiai fejlődés és szocializáció. Az elsődleges szocializáció színtere: a család. Életkori szakaszok és jellegzetességeik a felnevelkedés során: csecsemőkor, kisgyermekkor, iskoláskor és serdülőkor. Az emberi élet szakaszai a felnevelkedés után.
Az egyén és mások: szociális tanulás, utánzás, azonosulás. Mások megismerése: személypercepció, rokonszenv, ellenszenv. Nézetek, értékek, vélemények. A társas alakzatok: csoport és tömeg, versengés és együttműködés. Konformizmus, engedelmesség, tekintély és hatalom. A tömeg és a tömegkommunikáció.
A pszichológia alkalmazási területei.

Kötelező olvasmányok:
Atkinson és mtsai: Pszichológia. Bp., Osiris, 2005.
Pléh Cs.–Boros O. Szöveggyűjtemény az általános pszichológia tanításához. Bp., Osiris, 2004.

Neveléstudományi Intézet

A fejlődéslélektan tárgya, története, főbb területei. A fejlődés fogalma, az emberi fejlődés specifikumai, időbeli szerkezete. Öröklés, egyed és környezet a fejlődés meghatározásában. A gyermekkor pszichológiai fejlődése, a mentális funkciók életkori jellegzetességei. Az újszülöttkor és a csecsemőkor jellegzetességei a mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, érzelmi kapcsolatok, éntudatosság kialakulása terén. A kisgyermekkor: a műveletek előtti gondolkodás, az érzelmi és erkölcsi fejlődés, társas kapcsolatok fejlődése. A kisiskolás kor: formális műveleti korszak, társas percepció, viselkedés felnőttekkel és a kortársak csoportjában. Az iskolai tanulás fejlődéslélektani jellegzetességei.
Serdülőkor: biológiai és kulturális paraméterek. A serdülőkori értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődés jellegzetességei. A serdülőkori én és identitás. Kapcsolatok, személypercepció és csoportképződés serdülőkorban. A serdülőkor válságai. A kultúra hatása a serdülőkorra.
A felnőttkor szakaszai a fejlődéslélektan szemszögéből. A változások jellege és kulturális háttere.

Kötelező olvasmányok:

Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Bp., Helikon, 2001.
Piaget, J.: Válogatott tanulmányok. Bp., Gondolat, 1970.
Cole, S. – Cole, M.: Fejlődéslélektan. Bp., Osiris, 2003.

Pszichológiai Intézet

Pszichológiai Intézet

Neveléstudományi Intézet

Válogatás a neveléstörténet legnagyobb alakjainak életművéből: Comenius és Rousseau (MNP: 92-100. és 108-116.)
Az oktatási rendszer és a társadalmi átalakulás. Szerkezeti változások (Előadás).
A közoktatási törvény (Előadás).
A Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek (Előadás).
Az oktatás társadalmi hatásai (Előadás).
Az oktatás humanisztikus és kognitív elméletei (Előadás).
Csoportszervezési eljárások az oktatásban (Előadás).
Értékelés és fegyelmezés (Előadás).
Tanulás és tanulási modellek (B: 19-44. o. és F.: 117-152. o.).
Az emlékezet és a tanulás (Előadás).
A reformpedagógia és a művészetpedagógiai irányzat (MNP: 214-244.)
A magyar alsófokú iskoláztatás fejlődésének főbb jellemzői, a magyar középfokú iskolák és egyetemek fejlődésének áttekintése 1777-től 1945-ig. (MNP: 326-386.)
A 19-20. századi magyar neveléstörténeti gondolkodás néhány irányzata (MNP: 389-402.)
A pedagógus (F: 96-114. o.)
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek (F: 435-459).
Egyéni különbségek és az iskola (Előadás).

Irodalom:
•Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanuláselmélet vázlata Bp., Tankönyvkiadó, 1992. (A tematikában B)
•Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. (A tematikában F)
•Mészáros István-Németh András–Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Bp., Osiris, 1999. (A tematikában MNP)

Neveléstudományi Intézet

Célok: A kurzus célja a nevelés kontextusának, feladatainak és lehetőségeinek megvizsgálása megadott tematikán keresztül, továbbá a tanári kompetenciához tartozó képességek és készségek fejlesztése, egyéni és csoportos feladatokban való részvétel által.

•A kötődés szerepe a nevelésben (Nagy: 207-218.)
•Versengés az iskolában (Fülöp: 224-240.)
•Iskolai konfliktusok (Horváth-Szabó: 264-286.)
•Az érzelmek szerepe az iskolában (Urbán: 95-115.)
•Pygmalion-effektus (Sallay: 102-112.)
•Osztálytermi kommunikáció (Vörös: 395-417.)

Irodalom:

•Fülöp Márta: Versengés az iskolában. In. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. (Szerk Mészáros Aranka): Bp., Eötvös K., 1997. 224-240. o.
•Horváth-Szabó Katalin: Az iskolai konfliktusokról. In. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. (Szerk Mészáros Aranka): Bp., Eötvös K., 1997. 264-286.o.
•Nagy József: A kötődési háló szerepe a nevelésben. In. Nagy József: XXI. század és nevelés. Bp.: Osiris Kiadó, 2000. 207-218. o.
•Sallay Hedvig: Tanári elvárások és a tanulók ezekre adott válaszai (a Pygmalion-effektus) In. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. (Szerk Mészáros Aranka): Bp., Eötvös K., 1997. 102-112. o.
•Urbán Róbert: Érzelmek. In: Pszichológia pedagógusoknak. (Szerk.: N. Kollár Katalin és Szabó Éva) Bp.: Osiris, 2004. 95-115. o.
•Vörös Anna: Osztálytermi kommunikáció, tanár-diák interakciók. In: Pszichológia pedagógusoknak. (Szerk.: N. Kollár Katalin és Szabó Éva) Bp.: Osiris, 2004. 395-417. o.

Neveléstudományi Intézet

Célok, követelmények: A kurzus elvégzése folyamatos tanulást igényel. A hallgatók a tematikában szereplő projekteken dolgoznak, amelyekről kiscsoportokban beszámolót tartanak.

•A deviáns viselkedés magyarázatai (AR: 512-544 és AG: 137-175.)
•A család támogató, normaátadó, károsító szerepe (V: 219-227.)
•Magatartási és beilleszkedési zavarok (V: 194-206.)
•Esélyt teremtő iskolák (I: 11-32, 101-124, 125-153.)
•A gyermekvédelem rövid története és alapfogalmai (P: 7-39.)
•Veszélyformák és személyiségzavarok (P: 81-131.)
•Nevelési módszerek a gyermekvédelemben (P: 132-143.)
•Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények (O: 349-375.)
•Cigány gyermekek szocializációja (F: 7-94.)
• Esély a multikulturális nevelésre (F: 123-175.)

Irodalomjegyzék:

•Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Bp., Osiris K., 1997. (A tematikában AR)
•Esélyt teremtő iskolák. (Szerk.: Mayer József) Bp., OKI, 2003. (A tematikában I)
•Forray R. Katalin – Hegedűs T. András: Cigány gyermekek szocializációja, Bp., Aula K. 1998. (A tematikában F)
•Giddens, Anthony: Szociológia. Bp., Osiris Kiadó, 1997. (A tematikában AG)
•Jelentés a magyar közoktatásról 2003. (A tematikában O)
•Vajda Zsuzsa: Nevelés, pszichológia, kultúra (A tematikában: V)
•Veczkó József: A gyermek- és ifjúságvédelem alapjai (A tematikában: P)

Neveléstudományi Intézet

Célok, követelmények: Az előadás az erkölcsi nevelés, erkölcsi fejlődés, pedagógiai jogszabályok, pedagógusetika területeit vizsgálja. Célkitűzése a tanulókkal megismertetni gyakorlati példákon keresztül a pedagógus szerepét az erkölcsi nevelésben, a szülőkhöz, tanulókhoz, kollegákhoz való viszonyát, a pedagógus jogait és kötelességeit.

•Erkölcs, erkölcsi fejlődés, erkölcsi nevelés (RJ, 101-189.)
•Pedagógusok etikai kódexe (HR, 79-94.)
•Jogi problémák a pedagógiában I. (osztályozás, öltözködés, dohány-, alkohol-, drogfogyasztás, testi fenyítés, személyes adatok védelme) (BE, 92-100.)
•Jogi problémák a pedagógiában II. (véleménynyilvánítás, becsület, „neki megfelelő tanulás”, kártérítés, diákönkormányzat) (BE, 101-120.)
•Jogi problémák a pedagógiában III. (cenzúra, fegyelmezés, nyomozás, pályaválasztás, tulajdonjog) (BE, 120-132.)

Irodalom:

•Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Bp., Jogismeret Alapítvány, 1998. (A tematikában BE)
•Hoffman Rózsa: Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak. Bp., Nemzeti Tkvk., 2004.
•(A tematikában HR)
•Ranschburg Jenő: Szeretet. Erkölcs. Autonómia. Bp., Integra Projekt Kft., 1996.
•(A tematikában RJ)

Neveléstudományi Intézet

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: A kurzus az esztétika történetének klasszikus munkáin keresztül közelíti meg a legfontosabb művészetfilozófiai kategóriákat. Elsősorban a zenetörténet fénykorszakainak (mint például a bécsi klasszicizmus időszaka) szellemi életébe kíván bepillantást nyújtani. Mivel az esztétika egy filozófiai „Gesammtkunstwerk” része, a kurzusnak természetesen ki kell térnie az adott korszakok kultúrtörténeti, filozófiai háttérismereteinek megvitatására is.

•Az esztétika helye a szellemtudományokban
•A vágyak és a célok természete
•A hedoné
•A középkor szelleme
•A reneszánsz
•Az antik tragédiák szelleme Monteverdi operáiban
•A barokk kor ideáljai
•A barokk kor (Leibniz) theodíceája J. S. Bach kantátáiban
•Az individualitás
•A „klasszikus” szó jelentése
•A bécsi klasszicizmus korának legfontosabb irodalmi, esztétikai művei
•A „szép, mint az erkölcsiség szimbóluma”

Filozófia Tanszék

•Az ítélőerő fogalma
•Szép az, ami érdek nélkül tetszik
•A fenséges fogalma
•Szép az, ami fogalom nélkül tetszik
•Kant esztétikai alapfogalmai Hanslick „zenei szép”-fogalmában
•Cél nélküli célszerűség és esztétikai érték.
•Hegel esztétikája
•Schopenhauer dekadenciája Wagner operáiban
•Nietzsche contra Wagner
•A romantika
•Adorno
•A modem célirányosság
•A posztmodern dekonstrukció és korunk esztétikai igénytelensége

Irodalom:

Adorno: Wagner
Einstein, Alfred: A zenei nagyság
Hegel: Esztétikai előadások (részletek)
Heidegger: A műalkotás eredete
Kant: Az ítélő erő kritikája (részletek)
Nietzsche: A tragédia születése a zene szelleméből
Nietzsche: Nietzsche contra Wagner
Platón: A lakoma
Wagner, R.: A művészet és a forradalom
Wagner, R.: Beethoven

Ajánlott irodalom:
Hanslick: Vom musikalisch-Schönen
Wagner: Oper und Drama

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: A hallgatók számára szükséges filozófiai műveltséget leginkább egy filozófiatörténeti áttekintés biztosítja. A kurzus elsődleges célja az, hogy a hallgatók áttekintést kapjanak az európai filozófiai gondolkodás legfontosabb fejlődési korszakairól, az alapvető kérdésekről és az arra adott válaszokról.

Az első félévben a filozófiatörténet három nagy korszakát tekintjük át., kiemelt figyelmet fordítunk az ókori mítoszokra, illetve bibliai történetekre.
•Ókori görög filozófia (preszókratika, Szókratész, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)
•Középkor és reneszánsz.
•Újkori filozófia (racionalizmus: Descartes, Spinoza, Leibniz; empirizmus: Hobbes, Locke, Berkeley, Hume; felvilágosodás).

Filozófia Tanszék

A második félévben szintén három nagy témakört tekintünk át:
•Klasszikus német idealizmus (Kant, Fichte, Schelling, Hégel).
•19. század filozófiája (Schopenhauer, Kierkegaard, Marx, pozitivizmus, Nietzsche).
•20. század filozófiája (egzisztencializmus, fenomenológia, Heidegger, logikai pozitivizmus, analitikus filozófia, kortárs irányzatok).

Kötelező olvasmányok:

Buxton, Richard: Görög mitológia világa. Pécs, Alexandra, 2004.
Gecse Gusztáv: Bibliai történetek. Bp., Kossuth, 1985. (interneten is elérhető)
Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalesztől Gadamerig. Miskolc, Bíbor K., 2000.
Lendvai - Nyíri: A filozófia rövid története a Védáktól Wittgensteinig. Bp., Kossuth, 1985.
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás története. Bp., Szent István Társulat, 1991.
Russell, B.: A nyugati filozófia története. Bp., Göncöl K., 1997.

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Vonós Tanszék

Célok, követelmények: A hangszerjáték művészi szintre fejlesztése. A hangszer kultúrtörténetének megismerése. A hangszertechnika tudatossá tétele az anatómiai háttér megismerése által; fiziológiailag a legharmonikusabb és a leghatékonyabb kontaktus kiépítése a hangszerrel.

A módszertan fogalma, felosztása
A hegedű eredete és fejlődése a 16. századtól napjainkig
A vonó kialakulása és fejlődése
A hegedűjáték fejlődéstörténete
Anatómiai, fiziológiai ismeretek
A hegedűtartás

Vonós Tanszék

A balkar feladatköre:
billentés
kettősfogások
fekvésjáték
vibrátó
intonáció
ujjgyakorlatok

Vonós Tanszék

Jobbkar feladatköre:
súlyérzet
vonófogás
vonóbeosztás
hangképzés
vonásnemek

Vonós Tanszék

Akusztikai ismeretek
Nevezetes hangszerkészítő iskolák
Nagy mesterek körül kialakult iskolák
Nagy magyar hegedűsök

Irodalomjegyzék:

Galamian, Ivan: A hegedűjáték és tanítás alapjai. Bp. Zeneműkiadó, 1978.
Gerle Róbert: A hegedűgyakorlás művészete, Bp. Zeneműkiadó 1987.
Havas Kató: A hegedűjáték új megközelítése. Bp. 2002. (Megrendelhető: Czettner Vera 06-20-414-83-30)
Hegedűjáték és hegedűpedagógia = Polifon könyvtár : A külföldi zenepedagógiai irodalmából 8. kötet p. 5-79.– Készült az LFZF Budapesti tagozatán 1992. (Kézirat) Felelős szerk.: Fülep Tamás
Menuhin, Yehudi: Életreceptek : Egy világjáró hegedűs gondolatai, gyakorlatai és elmélkedései. Bp. Gondolat, 1991.
Mozart, Leopold: Hegedűiskola (Ford.: Székely András) Bp. Mágus K., 1998.

Vonós Tanszék

Célok, követelmények: A zenei tanulmányok során megszerzett tudás átadására való képesség kialakítása. A zeneiskolai tananyagban való jártasság elsajátíttatása. A leghatékonyabb pedagógiai módszerekre való rávilágítás. Az általános pszichológiai és pedagógiai ismeretek alkalmazásának elsajátíttatása a zeneiskolás korosztály életkori, fiziológiai, pszichikai adottságainak figyelembe vételével. Tudatos szakmódszertani látásmód kialakítása, mely a kezdőktől a haladókig lehetővé teszi az alapvető technikai, hangképzési és zenei követelményeinek pedagógiai alkalmazását, átadását. Különösen fontos szerepet kap az esetenként felmerülő problémák korai felismerésére és megoldására való képesség kialakítása. Emellett a zenepedagógia legújabb irányzatainak ismertetése is hangsúlyt kap a képzés során.

Zenei nevelés és zenetanítás
Hegedűiskolák ismerete
Géza Szilvay: Viulu – Aapinen c. iskolájának pedagógiai és módszertani áttekintése.
A hangszeres előkészítő jelentősége
Hangszeres mozgások elsajátítása
Kezdők tanítása

Vonós Tanszék

Óratípusok
A skálák szerepe (Bloch, Flesch, Gilelsz) a technika képzésben
Vonókezelés
Alapvonásnemek tudatosítása
Fekvésjáték kialakítása, fejlesztése
A vibrátó szerepe
Händel-szonáták elemzése

Vonós Tanszék

A kettősfogásjáték alapjai
Ujjgyakorlatok jelentősége, fejlesztése (pl.: Schradieck)
Etűdök szerepe
A zenei tehetség lényege és ismertetőjelei, különféle fajtái
A zenei ízlés kialakítása
A virtuóz játékról (Paganini, Sarasate, Vieuxtemps műveiből válogatva)

Vonós Tanszék

Kettősfogásjáték alapjai
A gyakorlásról
Az önálló zenei gondolkodásra nevelés
A szereplésről (lámpaláz, siker, kudarc)
A társaszenélés élménye, jelentősége a hegedűpedagógiában
Bartók: 44 duó című sorozatának ismertetése
A kortárszene szerepe, pedagógiai megközelítése

Irodalomjegyzék:

•A zenei tehetség gyökerei. (Szerk.: Czeizel Endre, Batta András) Bp. : Arktisz K., 1992.
•Bronyin: A hegedűtanítás kérdéseiről = Parlando XVI. évf. 7-8. szám P. 1-26. 1974.
•Galamian, Ivan: A hegedűjáték és tanítás alapjai. Bp. : Zeneműkiadó, 1978.
•Havas Kató: Lámpaláz. (Ford.: Forsman Zsuzsanna.) Bp. 2001. (Megrendelhető: Czettner Vera 06-20-414-83-30)
•Hegedűjáték és hegedűpedagógia = Polifon könyvtár: A külföldi zenepedagógiai irodalmából 8. kötet p. 5-79. – Készült az LFZF Budapest tagozatán 1992. (Kézirat) Felelős szerk.: Fülep Tamás
•Rados Dezső: A hegedűtanítás módszertana (jegyzet) Bp. LFZF, 1950.
•Sebők Miklós: A hegedűkészítés ábécéje. Szeged : JGYTF Kiadó, 1997.
•Szabó Csaba: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét. Bukarest : Kriterion, 1977.
•Violin : Yehudi Menuhin hat hegedűleckéje: Tankönyv 137 ábrával és 142 hangjegypéldával (Szerk. Lenkey Csaba) Miskolc, B-A-Z Megyei Közműv. Módsz. Közp. 1990.

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék

Kamarazene Tanszék

A zenekari gyakorlat végigkíséri a képzés teljes időtartamát. Célja a szimfonikus zenekarban való együttjátszás megismertetése, különböző korok, stílusok darabjainak alsajátíttatása, felkészítés a hivatásos zenekarba való beilleszkedésre. A kamarazenei képzés során kialakult tapasztalatokra alapozva az együttzenélés képességének továbbfejlesztése az egységes vonós és fúvós hangzás kiépítése érdekében. A képzés része az egyetemi és városi rendezvényeken, fesztiválokon, valamint a diplomahangversenyeken való rendszeres szereplés.

Kamarazene Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Zongora Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Magánének Tanszék

Kamarazene Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Magánének Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

Magánének Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

A görög csoda. Dionüszosz-kultusz. Rítus és dráma. A színház születése.
Az athéni színház. Periklész kora. A tragikus triász: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész tragédiái.
A komédia és a hellenizmus vígjátéka.
Róma és a színház. A tragédia háttérbe szorulása, a latin komédia.
A középkori dramatikus szokások. A passió, a misztérium, a mirákulum, a moralitás… A megjelenítés, színpadformák. A vásári komédia.
A reneszánsz. Shakespeare és kora, forrásai, színháza.
Shakespeare és a történelem.
Vígjátékok: Vízkereszt, vagy amit akartok (1600), Ahogy tetszik.
A nagy tragédiák: Hamlet (1601), Othello (1604).
Problémás darabok, „szomorú vígjátékok”: A velencei kalmár (1596), Szeget szeggel (1604).
A Macbeth és a Lear király (1605).
Shakespeare „szomorú vígjátékai”.
Szeget szeggel (1604)
A velencei kalmár (1596)
Shakespeare – nagy tragédiák.
Hamlet, dán királyfi (1601)
Othello, a velencei mór (1604)
Shakespeare búcsúja – „regényes színművek”: barokkos jegyek.
Téli rege (1611)
Vihar (1612)
Barokk színház, barokk életérzés. A spanyol „aranykor”, a siglo de oro színháza. Calderón barokk „Világszínháza”
Calderón: Az élet álom (1635)
A francia klasszicizmus, a „grand siecle” színházának jellemzői.
Racine: Phaedra (1677)
Moliere zenés, táncos komédiái. Lully és Moliere.
Úrhatnám polgár (1670)
Képzelt beteg (1673)
A töprengő, filozófikus Moliere.
Moliere: Embergyűlölő (1666)
Az itáliai örökség, a commedia dell’arte-től Goldoniig, Gozziig.
Goldoni: Mirandolina (1753)
Csetepaté… (1762)
A polgári ízlés térhódítása. Színház- és drámaesztétika a felvilágosodás idején (Lessing: Hamburgi dramaturgia; Diderot: Színészparadoxon).
Beaumarchais: Figaro házassága c. vígjátéka (1784)
A felvilágosodás szelleme Schiller Don Carlos c. művében (1787)
Sturm und Drang, és az „érzelmesség”. A „polgári szomorújáték” Goethe és Schiller életművében.
Goethe: Clavigo (1774)
Schiller: Ármány és szerelem (1784)
A romantika térhódítása a francia színpadokon. Szembefordulás a klasszicizmussal, megújulás Shakespeare és a spanyol siglo de oro ihletésében.
Victor Hugo és a romantikus dráma ars poetikája (Cromwell c. dráma előszava, 1827)
Victor Hugo drámáinak újszerűsége:
Hernani (1831)
A király mulat (1832)
A királyasszony lovagja (Ruy Blas, 1838)

Irodalomjegyzék:

Erika Fischer-Lichte: A dráma története. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001.
Eric Bentley: A dráma élete. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2005.
Hegedűs Géza-Kónya Judit: Kecskeének. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1999.
Képes színháztörténet (1995-ös oxfordi kiadás alapján – fordította Imre Zoltán).
Magyar Könyvklub Bp. 1999.
Hermann István: A személyiség nyomában. Magvető, 1972.
Kéry László: Shakespeare tragédiái Bp. 1959.
Kéry László: Shakespeare vígjátékai. Bp. 1964.
Mészöly Dezső: Moliere műhelyében: Mizantróp: Gábor Miklós; Moliere-napló; Feljegyzések Alceste-ről. Szépirodalmi, Bp. 1975.
A francia színház a XVIII. században. Európai antológia sorozat, Bp. 1974. válogatta Staud Géza (új műfajok, díszlet, jelmez, színpadtechnika, oepra, balett)
Vályi Rózsi: A táncművészet története. Zeneműkiadó, 1969.
A színház világtörténete I-II. főszerk. Hont Ferenc. szerk. Staud és Székely. Gondolat, Bp. 1986.
Jan Kott: Kortársunk Shakespeare. Gondolat, Bp. 1970
Bécsy Tamás: A cselekvés lehetőség. Magvető, Bp. 1987. Bev. 9-15. p.
Diderot: A drámaköltészetről. Színészparadoxon. Magyar Helikon, Bp. 1966. (Benedek András utószavával).
Hegedűs Géza: A spanyol barokk dráma. in: Klasszikus spanyol drámák. Magyar Helikon, 1967.
George Steiner: A tragédia halála. Európa, Bp. 1971.
Hegedűs Géza: Kecskeének. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1999.
A romantika enciklopédiája. Corvina, 1991.
Horváth Károly: A romantika, Gondolat, Bp. 1978. (bevezető)
Halász Előd: A német irodalom története. Gondolat, 1971.
Török Endre: Az orosz irodalom a XIX. században, Gondolat, Bp. 1970.
Szenczi-Szobotka-Katona: Az angol irodalom története, Gondolat, 1972.
Dobossy László: A francia irodalom története. Gondolat, 1963.
Cs. Szabó László: A három költő, Szépirodalmi, Bp. 1990.
Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1994.
Országh László-Virágos Zsolt: Az amerikai irodalom története. Eötvös Kiadó, Bp. 1997.
Cromwell, előszó in: Victor Hugo drámái. Köpeczi Béla előszavával. Európa K., 1962.

ZMK Zeneművészeti Kar

Sportközpont

Egyetemi Számítóközpont

Kreditáló Tanszék

Kiemelt Pedagógia

Kreditáló Tanszék

Idegennyelvi Kommunikációs Intézet

Idegennyelvi Kommunikációs Intézet