Jogtudományi Tanszékek

min.4 kredit

Üzleti Jogi Intézet

Tóth Lajos Dr. (TOLHAAS.SZE)

min.2 kredit

I. AGRÁRJOGI VISZONYAINK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSEI. 1. Agrárjogi viszonyok az 1848-as polgári forradalomtól 1945-igI. 2. Az 1945. évi földosztás, és ennek hatásaI. 3. Az agrárágazat jogi helyzete 1948-1956 közöttI. 4. Az agrárágazat jogi szabályozása 1957-1990 közöttII. AZ AGRÁRJOG KIALAKULÁSAII. 1. A mezőgazdasági jog mint szocialista diszciplína (1953-1987) II. 2. Az agrárjog kialakulásával kapcsolatos nézetekII. 3. Az agrárjog jogágisága és tárgyaII. 4. Az agrárjog rendszereII. 5. Az agrárjog forrásaiIII. AGRÁRJOGI ALAPFOGALMAKIII.1. A termőföldek megkülönböztetése fekvésük szerintIII.2. A termőföldek kategorizálása rendeltetésük szerintIII.3. A földrészlet (alrészlet), részarány, birtoktagok fogalma és jogi jellemzőiIII.4. A földek osztályozása közgazdasági adottságaik alapjánIII.5. Üzemi struktúrák jogi meghatározásaIV. AZ AGRÁRGAZDASÁGI ÜZEM TERMELŐESZKÖZEINEK TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYAIIV.1. A termőföldek privatizációja kárpótlás útjánIV.2. A részarány nevesítésekIV.3. Az állami földtulajdon jogi szabályozása 1987-től napjainkig. A nemzeti földalap kialakításaIV.4. Az önkormányzati termőföldtulajdon IV.5. Más jogi személyek földtulajdonjoga és földhasználataIV.6. A magángazdaságok egyéb termelőeszközeinek jogi szabályozásaIV.7. Külföldiek földtulajdonszerzése és földhasználataV. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSV.1. Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása és történeti változásaV.2. Az ingatlan nyilvántartás alapelvei V.3. A termőföldek nyilvántartásának speciális szabályaiV.4. A gépi nyilvántartás hatályos szabályozásaVI. AGRÁRGAZDASÁGI ÜZEMEK TEVÉKENYSÉGI KÖREIVI.1. Növénytermesztés és növényvédelemVI.2. Szőlőtermesztés és borgazdálkodás VI.3. Erdőgazdálkodás és az erdők védelme VI.4. Állattenyésztés és állategészségügyVI.5. Vadgazdálkodás, vadászatVI.6. Halgazdálkodás, halászatVI.7. VízgazdálkodásVI.8. Rét-, és legelőgazdálkodásVI.9. Élelmiszerek előállítása, és forgalmazásaVI.10. Takarmányok előállítása, és forgalmazása

Üzleti Jogi Intézet

Tóth Lajos Dr. (TOLHAAS.SZE)

min.3 kredit

VII. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSV.1. Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása és történeti változásaV.2. Az ingatlan nyilvántartás alapelvei V.3. A termőföldek nyilvántartásának speciális szabályaiV.4. A gépi nyilvántartás hatályos szabályozásaVIII. AGRÁRGAZDASÁGI ÜZEMEK TEVÉKENYSÉGI KÖREIVI.1. Növénytermesztés és növényvédelemVI.2. Szőlőtermesztés és borgazdálkodás VI.3. Erdőgazdálkodás és az erdők védelme VI.4. Állattenyésztés és állategészségügyVI.5. Vadgazdálkodás, vadászatVI.6. Halgazdálkodás, halászatVI.7. VízgazdálkodásVI.8. Rét-, és legelőgazdálkodásVI.9. Élelmiszerek előállítása, és forgalmazásaVI.10. Takarmányok előállítása, és forgalmazásaIX. AGRÁRJOGI SZERZŐDÉSEKVII.1. A termőföldek használatára vonatkozó szerződések VII.2. Mezőgazdasági termékek előállítására vonatkozó szerződésekVII.3. Termékfeldolgozásra kötött szerződésekVII.4. Termékértékesítési szerződésekVII.5. Termékek tárolására létrejött szerződésekVII.6. Mezőgazdasági biztosítási szerződésekVII.7. Mezőgazdasági hitelszerződésekVII.5. Atipikus agrárvállalkozási szerződések 5.1. részes bérlet 5.2.feles bérletX. AZ AGRÁRGAZDASÁGI ÜZEM ÉS A PIACSZABÁLYOZÁSVIII.1. GATTVIII.2. Az Európai Unió agrárpiaci rendtartásaiVIII.3. A magyar agrárpiaci rendtartás intézményi rendszere VIII.4. A mezőgazdasági termékek közegészségügyi szabályozása VIII.5. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredet védelme, a származási hely megjelölésére, minőségvédelemre vonatkozó szabályozásVIII.6. . Az agrárkereskedelem struktúrájaIX. AZ AGRÁRÁGAZAT ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSAIX.1. Az agrárpolitika és az állami befolyásolás szükségességeIX.2. Az agrárjogalkotásIX.3. Szakmai hatósági igazgatásIX.4. Az agrárgazdasági üzemek törvényességi felügyelete IX.5. Az agrárgazdaság közgazdasági befolyásolásaX. AZ AGRÁRÁGAZATBAN DOLGOZÓK SPECIÁLIS MUNKAJOGI VISZONYAIÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAX.1. Speciális munkavégzésre irányuló jogviszonyok az agrárágazatban X.2. Kötelező társadalombiztosítási viszonyokX.3. Önkéntes biztosításon alapuló szociális ellátásokXI. ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKVÉDELEM AZ AGRÁRÁGAZATBANXI.1. Speciális érdekviszonyok az agrárágazatbanXI.2. Az egyesülési Tv. alapján önkéntesen létrejött szervezetekXI.3. Külön jogszabályok alapján alakított szakmai- érdekképviseleti szervezetek XI.4. Szakszervezetek az agrárágazatban

Alkotmányjogi Tanszék

Tóth Judit Dr. (TOJHAGS.SZE)

min.3 kredit

Alkotmányjog:I. Alapfogalmak1. Közjog - magánjog2. Államjog - alkotmányjog kialakulása, fejlődése, helye a jogrendszerben.3. Az alkotmányjog forrásai és az alkotmányjogi normák fajai.4. Az államhatalmak elválasztása egykor és most.5. Kormányzati rendszerek, államforma és kormányforma fogalma. Az alkotmányos monarchia.6. A prezidenciális kormányzati rendszer.7. A parlamentáris kormányformák jellemzői.8. Magyarország kormányformájának fejlődése.9. A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek.10. A képviseleti és a közvetlen demokrácia, népszavazás, népi kezdeményezés.11. Az alkotmány meghatározása, tartalmi és formai elemei.12. Az alkotmányosság követelményei, az alkotmányos állam.13. A magyar alkotmányfejlődés főbb állomásai.II. Jogforrási rendszer1.A jogforrás, fajai, a jogforrási rendszer fogalma és a jogalkotó szervek a Magyar Köztársaságban.2. A törvény a jogforrási rendszerben, törvényhozási tárgyak és törvényhozási eljárás.3.Vállalt nemzetközi kötelezettségek, nemzetközi szerződések a jogforrási rendszerben.4. A rendeleti jogalkotás és annak rendje.5. A jogszabályok érvényessége, kihirdetése, közzététele, a hivatalos lapok.6. A jogszabályok hatályba léptetésének alkotmányossága.7. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei.III. Országgyűlés1. Az Országgyűlés helye és szerepe az államszervezetben, funkciói és hatásköre.2. Az Országgyűlés megalakulása, ülésszakai, megbízatásának időtartama.3. Az Országgyűlés belső szervezete, a tisztségviselők és az országgyűlési bizottságok jogi helyzete.4. Az országgyűlési képviselők jogállása (összeférhetetlenség, mentelmi jog)5. A parlamenti ellenőrzés és eszközei.IV. Köztársasági elnök1. A köztársasági elnök funkciója és hatásköre2. Az államfői tisztség keletkezése és megszűnése.3. Az államfő felelőssége.V. Alkotmánybíráskodás1. Az alkotmánybíráskodás fogalma, az alkotmánybíráskodás amerikai és európai modellje.2.Az Alkotmánybíróság hatásköre.3. Az Alkotmánybíróság szervezete és eljárása.VI. Kormány1. A kormányzás fogalma, a kormány összetétele, megbízatása.2. A kormány testületi működése, feladat-és hatásköre.3. A kormány és a miniszterek felelőssége, a bizalmi kérdés.4. A miniszterelnök alkotmányjogi helyzete.5. A közigazgatás külső kontrollja a jogállamban (ombudsman, ügyészség, bíróság)VII. Bírói és ügyészi szervezet1. A bíróságok helye az államszervezetben, bíróságaink szervezeti felépítése.2. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei, a fair eljárás.3. A bírói megbízatás. A bírói függetlenség alkotmányjogi garanciái.4. Az ügyészség fő funkciói. Hatásköre.5. Az ügyészségi szervezet, az ügyészek jogállása.VIII. Állampolgárság1. Az állampolgárság fogalma, szabályozásának történeti vázlata.2. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése, a honosítási eljárás.3. A magyar állampolgárság megszűnése és megszüntetése.4. A külföldiek jogállása.IX. Választási rendszer1. A választójog fejlődése, fogalma, választójogosultság.2. Választási rendszerek, mai választási rendszerünk általános vonásai.3.Az országgyűlési választások legfontosabb szabályai és eljárási rendje.4. Az önkormányzati választások legfontosabb szabályai és eljárási rendje.X. Alapjogok1. Az emberi jogok eszmetörténete és fejlődése.2. Az alapjogok szabályozása és korlátozásuk alkotmányossága3. Az állampolgári jogok csoportosítása 4. A diszkrimináció tilalma.5. Az állampolgári kötelességek.6. A szabadságjogok és korlátozásuk.7. A legfontosabb gazdasági, szociális és kulturális jogok az alkotmányos rendben8. Az emberi jogok nemzetközi védelmének rendszere.9. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, önkormányzataik jogállása.10. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága XI. Helyi önkormányzatokAz önkormányzatiság fogalma, az önkormányzatok alapjogai és védelmük.Közigazgatási jog:1. a) Az igazgatás fogalma, alanya, tárgya, tartalma. A közigazgatási jog fogalma, helye a jogrendben. A közigazgatás feladataib) Az államigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere. A jogerő a közigazgatásban. A határozat visszavonása, módosítása.2. a) A közigazgatás fogalma, sajátosságai. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében.b) A köztisztviselői jogok és kötelezettségek. A köztisztviselő fegyelmi felelőssége.3. a) A közigazgatástudomány irányzatai. A közigazgatási jogi és a közigazgatástani irányzat fejlődése.b) Az önkormányzati testületek jogállása és működésük szabályai. A képviselőtestület aktusai: határozat és rendelet.4. a) A közigazgatás általános szervezési és működési elvei: centralizáció, dekoncentráció, decentralizáció, hierarchia, koordináció, integráció és szubszidiaritás.b) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogállása, feladatköre.5. a) A modern közigazgatás szervezeti modelljei. Kormányzati és önkormányzati igazgatás. A közigazgatási szervezet belső felépítése.b) A kisebbségi önkormányzatok. A részönkormányzatokra vonatkozó szabályok.6. a) A közigazgatási jog forrásai. A közigazgatási jogi norma. Alaki és anyagi jogi norma. A közigazgatási jogviszony.b) Szemle, szakértő, tolmács. Egyezség, a határidő számítása az Áe-ben.7. a) A közigazgatási szerv fogalma, jogképessége, létrehozása és szervezeti formája.b) Az idézés és az értesítés szabályai az Áe-ben.8. a) A Kormány ügyrendje.b) Az 1957. évi IV. törvénynek az eljárás megindítására, az elintézési határidőre, az eljárás felfüggesztésére és az igazolási kérelemre vonatkozó szabályai.9. a) A Kormány munkáját segítő szervek.b) A magyar közigazgatási bíráskodás története. A közigazgatási per szabályai a Pp. XX. fejezete alapján.10. a) A Miniszterelnöki Hivatal szervezete, feladatai.b) A tanúmeghallgatás szabályai az Áe-ben.11. a) Minisztérium, miniszter, az államtitkárok jogállása, feladatai.b) Hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, hatósági nyilvántartás.12. a) A belügyminiszter feladat- és hatásköre.b) Az 1957. évi IV. törvénynek a határozatra, a határozat közlésére, illetve a határozat kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályai.13. a) Az önkormányzat funkciói, a helyi közügyek fogalma. Az önkormányzati autonómia tartalma.b) A felettes szervek rendszere, a fellebbezés, a felügyeleti intézkedés és a semmisség szabályai az 1957. évi IV. törvényben.14. a) Az Ötv. feladat- és hatásköri szabályai. A települési önkormányzatok kötelező és szabadon választott feladatai. A megyei önkormányzat.b) A közigazgatási bíráskodás francia modelljének jellemzői.15. a) A települési képviselő jogállása, a bizottságok szervezete, feladatai és müködése.b) A köziratok, az iratkezelés és az adatvédelem általános szabályai. Az iratokba való betekintés szabályai az Áe-ben.16. a) A polgármester, a jegyző, a képviselőtestület hivatala.b) A képviselet és a költségviselés szabályai az Áe-ben.17. a) Az önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályok.b) A közigazgatás felelősségi rendszerének általános szabályai. A köztisztviselő kártérítési felelőssége.18. a) A fővárosi önkormányzat.b) A tényállás tisztázásának rendszere az 1957. évi IV. törvényben, a bizonyítás. Az ügyfél nyilatkozata. Az irat, mint bizonyítási eszköz.19. a) Az önkormányzati tulajdon és gazdálkodás.b) Az illetményrendszer a közszolgálati törvényben.20. a)Az önkormányzatok a hatalmi ágak rendszerében. Az önkormányzat és a központi közigazgatás kapcsolatrendszere. Az önkormányzati jogok érvényesülésének jogi garanciái.b) A végrehajtási eljárás (elrendelése, foganatosítása, felfüggesztése, elévülése, jogorvoslat).21. a) A közintézetek jogállása, a közintézetek rendszerének átalakulása Magyarországon. Közjogi személyiségű közintézetek.b) Jegyzőkönyv, kizárás, szakhatóság közreműködése.22. a) Felügyelet és ellenőrzés a közigazgatásban. Felügyeletfajták és felügyeleti eszközök. A hatósági ellenőrzés szabályai.b) A hatáskör és az illetékesség szabályozása az 1957. évi IV. törvényben. A közigazgatási szerv hallgatása.23. a) A közigazgatás személyzete, a közszolgálati rendszerek. A Ktv. hatálya. A közszolgálati jogviszony keletkezése.b) A közigazgatási jogi szankció fajai.24. a) A közszolgálati jogviszony megszünése, megszüntetése. Az összeférhetetlenség és a próbaidő szabályai a közszolgálati törvény alapján.b) A közigazgatási eljárás, az eljárásjog fogalma, a közigazgatási eljárási jog szabályozásának modelljei. Az államigazgatási eljárás alapelvei.25. a) A közigazgatási szervek kártérítési és kártalanítási felelőssége.b) A német-osztrák közigazgatási bíráskodás jellemzői.26. a) Előmeneteli és minősítési rendszer a közszolgálatban.b) Az 1957. évi IV. törvény hatálya, az általános és a különös eljárások viszonya.27. a) Az országgyülési biztos általi ellenőrzés és az ügyészi törvényességi felügyelet szabályai.Az angolszász közigazgatási bíráskodás jellemzői.

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.2 kredit

1. Az atipikus szerződések körülírása2. Az atipikus szerződések besorolása3. A jogalkotó és a bírói gyakorlat viszonya az atipikus szerződésekhez4. Az atipikus szerződések csoportosítása5. Az atipikus szerződések kategorizálása 6. A szindikátusi szerződés fogalma7. A szindikátusi szerződés alanyai8. A szindikátusi szerződés tárgya9. A szindikátusi szerződés fajtái10. A szindikátusi szerződés kategorizálása 11. A szindikátusi szerződés és a társasági szerződés viszonya12. Szerződésszegési jogkövetkezmények a szindikátusi szerződésnél13. A szindikátusi szerződés megszűnése14. A távollévők között kötött szerződés fogalma15. Távközlő eszköz; mire nem köthető távollévők között szerződés16. Távollévők között kötött szerződés alanyai, tárgya17. Távollévők között kötött szerződés megkötése18. Távollévők között kötött szerződésnél a fogyasztó szóbeli és az írásbeli tájékoztatása19. Távollévők között kötött szerződésnél a gazdálkodó szervezet (fióktelep) jogai, kötelezettségei20. Távollévők között kötött szerződésnél a fogyasztó jogai, kötelezettségei21. A kölcsön kihatása a távollévők között kötött szerződésre22. Távollévők között kötött szerződés megszegése és megszűnése23. Távollévők között kötött szerződés kapcsán felmerülő problémák24. 97/7/EK sz. irányelv 25. A házaló kereskedés fogalma26. A házaló kereskedés alanyai, tárgya27. A házaló kereskedésnél szerződéskötés28. A házaló kereskedéshez fűződő jogok, kötelezettségek az eladó oldalán29. A házaló kereskedéshez fűződő jogok, kötelezettségek a fogyasztó oldalán30. A házaló kereskedésnél a szerződés megszegése és megszűnése31. A házaló kereskedésre alkalmazandó jog; felmerülő problémák32. 85/577/EGK sz. irányelv 33. Dietzinger-ügy; Heininger-ügy 34. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés fogalma35. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés típusai a megbízás terjedelme szerint36. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés típusai a közvetített ügylet szerint37. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés szabályozása38. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alanyai, tárgya, megkötése39. Az önálló kereskedelmi ügynök kötelezettségei40. A megbízó kötelezettségei41. Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó díjazás42. Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó jutalék (esedékesség is)43. Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó külön jutalékok (esedékesség is; kiegyenlítés <>kártalanítás)44. Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó ügynöki szerződés megszegése és megszűnése45. 86/653/EGK. sz. irányelv; Ingmar-ügy; Bellone-ügy 46. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés elhatárolása a házaló kereskedéstől47. A timesharing-szerződés fogalma48. A timesharing-szerződés helye a magyar, a francia, az angolszász, a portugál és az olasz polgári jogban; Travel Vac.-ügy 49. A timesharing-szerződés alanyai, tárgya50. A timesharing-szerződés megkötése51. A timesharing-szerződésnél az írásbeli tájékoztató52. A timesharing-szerződés tartalma53. A timesharing-szerződés módosítása, megszegése54. A timesharing-szerződés közjogi szankcionálása55. A timesharing-szerződés megszűnése56. A timesharinggel kapcsolatban felmerült problémák57. A timeshare-rendszer 58. A timesharing-szerződés elhatárolása bérleti szerződéstől59. A konzorciós szerződés fogalma, minősítése60. A konzorciós szerződés elhatárolása a konzorci(on)ális szerződéstől 61. A konzorciós szerződés alanyai (fogyasztói csoport), tárgya62. A konzorciós szerződés megkötése63. A konzorciós szerződés tartalma64. A szervező jogai, kötelezettségei65. A fogyasztó jogai, kötelezettségei66. A konzorciós szerződés módosítása, megszegése67. A konzorciós szerződés megszűnése68. A fogyasztói csoport működése69. A vásárlói klubokkal kapcsolatos problémák70. A koncesszió, a monopólium, koncessziós elméletek 71. A koncessziós szerződés jellemzői, fogalma72. A koncessziós szerződés alanyai73. A koncessziós szerződés tárgya74. A koncessziós szerződés megkötése (előzetes feltételek, folyamat, hirdetmény, emlékeztető)75. A koncessziós szerződés érvényessége, hatályossága76. A koncessziós szerződés tartalma77. A koncessziós szerződés teljesítésének garanciái78. A koncessziós szerződés módosítása79. A koncessziós szerződés megszűnése80. A Ktv - Kbtv viszonya; a PPP 81. A koncessziós szerződés elhatárolása a licenciaszerződéstől 82. A koncessziós szerződés elhatárolása a bérleti szerződéstől 83. a koncessziós szerződés elhatárolása a vállalkozási szerződéstől 84. a koncessziós szerződés elhatárolása a közüzemi szerződéstől 85. A koncesszió az Európai Unióban és a világon 86. A koncesszió megjelenése a személyiségi jogban 87. A koncesszió megjelenése a tulajdonjogban88. A koncesszió megjelenése a kötelmi jogban 89. A koncesszió megjelenése a versenyjogban 90. A koncesszió megjelenése a polgári eljárásjogban 91. A koncesszió megjelenése a társasági jogban ( a koncessziós társaság alapítása, működése és megszűnése során) 92. A faktoring és típusai93. A faktoring-szerződés fogalma, jellege94. A faktoring-szerződés alanyai, tárgya95. A faktoring-szerződés megkötése96. A faktoráló jogai, kötelezettségei97. A faktor jogai, kötelezettségei98. Az adós jogai, kötelezettségei99. A faktoring-szerződés megszegése, megszűnése100. A faktoring-szerződés elhatárolása az adásvételtől 101. A faktoring-szerződés elhatárolása a bizományi szerződéstől 102. A faktoring-szerződés elhatárolása az engedményezéstől 103. Nemzetközi kitekintés a faktoring kapcsán104. A franchise és a franchising105. A franchise típusai106. A franchise-szerződés fogalma, jellege107. A franchise-szerződés alanyai, tárgya 108. A franchise-szerződés megkötése, tartalma109. A franchise-szerződés érvénytelensége 110. A franchise-szerződés tartalma (joggyakorlat; termékfelelősség) 111. A franchise-átadó jogai, kötelezettségei112. A franchise-átvevő jogai, kötelezettségei113. A franchise-szerződés megszegése, megszűnése114. A franchise-szerződés versenyjogi aspektusai 115. A franchise-szerződés Magyarországon és a világban 116. A lízing és típusai 117. A lízingszerződés fogalma, jellege 118. A lízingszerződés alanyai, tárgya, megkötése 119. A lízingbe adó jogai, kötelezettségei120. A lízingbe vevő jogai, kötelezettségei121. A lízingdíj (+előadásanyag)122. A kárveszélyviselés123. A lízingszerződés módosítása, megszűnése124. A lízingszerződés megszegése125. A lízingszerződés elhatárolása az adásvételtől 126. A lízingszerződés elhatárolása a bérleti szerződéstől 127. A lízingszerződés elhatárolása a hitel-, kölcsönszerződéstől 128. A felszámolás és a lízing kapcsolata 129. Nemzetközi kitekintés a lízingre vonatkozóan

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.3 kredit

11. Tematika (folyamatosan is kitöltheto):Büntetőjog, büntetőeljárási jogA büntetőeljárás tartalma és feladataiA büntetőeljárási rendszerA büntetőeljárási jog forrásai, viszonya egyéb jogágakhozA büntetőeljárás alapelveinek fogalomköre, szervezeti, működési alapelvekAz általános processzuális alapelvek: nyilvánosság, közvetlenség, szóbeliségAlapvető rendelkezések a büntető eljárási törvény I. Fejezetében (felsorolás)Az eljárási feladatok megoszlásaA bíróság eljárásának alapjaJog a bíróság eljárásáhozA bizonyítási teherA védelem jogaA hivatalból való eljárás; a büntető eljárás megindítása és az eljárási akadályok Az ártatlanság vélelmeAz önvádra kötelezés tilalmaAz anyanyelv használataA büntetőjogi felelősség önálló elbírálása. Az eljárási törvény hatályaA büntetőeljárás alanyainak fogalma és csoportosítása; az eljáró hatóságok és az eljárás résztvevőiA bíróság feladata; az eljáró bíróságok; a bíróság összetételeAz első fokú bíróság hatásköreAz első fokú bíróság illetékességeAz eljáró bíróság kijelöléseA bíró kizárásaAz ügyész feladata, hatásköre, illetékessége, kizárásaAz ügyészség kizárólagos nyomozási jogkörébe tartozó bűncselekményekA nyomozó hatóságok és feladataik, hatáskörük, illetékességük, tagjainak kizárásaA terhelt eljárásjogi helyzeteA védő a büntetőeljárásban; jogai, kötelességeiA sértett; a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél; az egyéb érdekeltek; a képviselőkA büntetőeljárásban résztvevők személyi védelme A büntetőeljárási cselekmények fogalma, általános szabályai A büntetőeljárási cselekmények ideje, helye; idézés, értesítés; az idézéssel szembeni mulasztás következményei Az igazolásEgyéb általános eljárási szabályok (kézbesítés, iratmásolatok, államtitok, szolgálati titok megismerése, megkeresések, ismeretlen, illetőleg ismeretlen helyen lévő személyek és tárgyak felkutatása, bűnügyi költségTájékoztatás, felvilágosítás a büntetőeljárás során A bizonyítás meghatározása; bizonyítási alapfogalmak: bizonyítási eszköz, bizonyíték, bizonyító erő, bizonyítékok értékeléseA bizonyítási eszközök csoportosítása; a bizonyítékok csoportosításaBizonyítási rendszerekA bizonyítás elveiA bizonyítás tárgya, a bizonyítás törvényességeA tanúvallomás és akadályaiA tanú kihallgatása; tanúvallomás írásbanA tanú védelme; személyi adatainak zárt kezelése; a különösen védett tanú fogalma és kihallgatása; a tanúvédelmi program
A szakértőre és a szakvéleményre vonatkozó alapvető rendelkezésekA tolmács; a pártfogó felügyelői véleményA tárgyi bizonyítási eszköz és az okiratA terhelt vallomása, kihallgatásaBizonyítási eljárások: a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítésA kényszerintézkedések fogalma és csoportosítása Az őrizetbevételAz előzetes letartóztatás (fogalma, feltételei, elrendelése, tartama, végrehajtása, megszüntetése)A lakhelyelhagyási tilalom; a házi őrizetAz ideiglenes kényszergyógykezelés Az úti okmány elvételeAz óvadékHázkutatás, motozás, lefoglalás; ezek közös szabályaiSzámítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezésZár alá vétel; biztosítási intézkedésRendbírság, elővezetés, testi kényszer alkalmazásaA rendes eljárás, a külön eljárások és a különleges eljárások (fogalomkör és felsorolásuk)A nyomozás feladata; az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata; jegyzőkönyv, jelentés, határozatok a nyomozásbanA feljelentésre, elutasítására, a magánindítványra vonatkozó szabályok A nyomozás megindítása, lefolytatása (időtartama, adatszerző tevékenység, kihallgatások, szaktanácsadó, hatósági tanú, jelenlét a nyomozási cselekményeknél)A nyomozás részbeni mellőzése; a nyomozás felfüggesztéseA nyomozás megszüntetése (általában; együttműködő gyanúsított, fedett nyomozó esetén)A nyomozás iratainak megismerése; jogorvoslat a nyomozásbanA bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre vonatkozó alapvető rendelkezésekA nyomozási bíró feladata, döntési jogköre, illetékessége, eljárása, határozatai és a jogorvoslatok A nyomozási iratok ügyészi megvizsgálása; a határidők és az ügyész határozataiA vád, vádemelés, vádképviselet fogalma; a vádiratA vádemelés részbeni mellőzése; a vádemelés elhalasztása; jogorvoslatok az ügyész határozata ellenA pótmagánvádló

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.4 kredit

11. Tematika (folyamatosan is kitöltheto):A bíróság eljárásának formái. Egyes bíró. Pótmagánvádló. A jegyzőkönyv a bírósági eljárásban Tanácskozás, szavazás a bírósági eljárásbanA bírósági határozatokra vonatkozó általános szabályok Az első fokú tárgyalás előkészítésének a feladataiA tárgyalás előkészítésének jogtörténeti kialakulásaA tárgyalás előkészítésének rendszere a hatályos magyar jogban (A bíróság tanácsának jogköre, a tanács elnökének jogköre)A vádirat közlése; a tárgyalás kitűzése; idézés, értesítés. Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt.Az ügy áttétele; ügyek egyesítése, elkülönítése Az eljárás felfüggesztése a tárgyalás előkészítése során A vádtól eltérő minősítés lehetősége. Öttagú tanács elé utalás. Határozat kényszerintézkedésekről a tárgyalás előkészítése során. Az eljárás megszüntetése a tárgyalás előkészítése soránAz előkészítő ülés (határidők, feltételei; jelenlévők, lefolytatása, határozatok)A különösen védett tanút érintő rendelkezések a tárgyalás előkészítése során (vádirat közlése; intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt; előkészítő ülés)Határozat a tárgyalás előkészítése után. Jogorvoslat kizárása a tárgyalás előkészítése során.Az első fokú bírósági tárgyalás jelentősége és sajátosságaiTárgyalási rendszerek A tárgyalás nyilvánossága A tárgyaláson résztvevő személyekA tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése. A tárgyalás rendjének fenntartása. Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson.A zárt célú távközlő hálózat útján tartott tárgyalásra vonatkozó alapvető törvényi rendelkezések A tárgyalás megnyitása A tárgyalás megkezdése, folytonossága. A bizonyítás felvételének sorrendjeA vádlott kihallgatása; korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése A tanú kihallgatása; korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése A tanú kihallgatása az ügyész, a vádlott vagy a védő általA szakértő meghallgatása, kirendelése a tárgyaláson, a szakvélemény felolvasása Okiratok, iratok felolvasása. Eljárási cselekményekről készített felvétel felhasználása. Bírói szemle Bizonyítás felvétele kiküldött vagy megkeresett bíró útján. A bizonyítás kiegészítése, mellőzése a tárgyaláson.A vád módosítása és elejtése A bizonyítási eljárás befejezése, újra megnyitása Perbeszédek, felszólalások; az utolsó szó joga Határozathozatal, a határozat kihirdetése Jogorvoslati nyilatkozatok; fellebbezésre jogosultak; a fellebbezés bejelentése Határozat kényszerintézkedésekről és az összbüntetésbe foglalásról Az első fokú bíróság és az ügyész teendői a fellebbezést követően Tárgyalás az ügyész, a védő távollétében A pótmagánvádló fellépése a tárgyaláson, ha az ügyész a vádat elejtette. A tárgyalásra vonatkozó eltérő rendelkezések pótmagánvádló fellépése esetén A bírósági határozatok fajtái. Ügydöntő határozatok.A bűnösséget megállapító ítélet. A felmentő ítélet. Az eljárást megszüntető végzés..
Járulékos rendelkezések az ítéletben (polgári jogi igény, szabálysértés, szülői felügyeleti jog)Az ügydöntő határozatok szerkezeti felépítése Rövidített indokolás. Az ügydöntő határozat közlése A bírósági határozatok jogerejeA jogorvoslatok fogalomköre és történeti kifejlődéseA jogorvoslatok felosztása; rendes, rendkívüli jogorvoslatokA másodfokú bírósági eljárás és a fellebbezési rendszerA fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya. A felülbírálat fogalma és terjedelme.Tényálláshoz kötöttség és bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásbanA súlyosítási tilalomÉszrevételek a fellebbezésre; a fellebbezés visszavonása; a fellebbezés elintézésének előkészítése Tanácsülés, nyilvános ülés, tárgyalás A fellebbezés elutasítása; az ügy áttétele; az eljárás felfüggesztése Az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyása. Az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatása.Az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése: eljárás-megszüntetéssel; új eljárásra utasítással súlyos, illetőleg mérlegelhető eljárási szabálysértés okából; új eljárásra utasítással súlyos fokú megalapozatlanság miattA polgári jogi igény és az egyéb érdekelt tulajdonát érintő rendelkezés. A szülő felügyeleti jog megszüntetése.Az ügydöntő határozat közlése. Határozat kényszerintézkedésekről. Bűnügyi költség A másodfokú eljárásban hozott nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésA megismételt eljárás általános szabályai. Az első fokú, valamint a másodfokú bírósági eljárás megismétlése A perújítási okok. A perújítási indítvány.A perújítási eljárás és a határozatokA felülvizsgálati okok. A felülvizsgálati indítvány.A felülvizsgálati eljárás és a határozatokA törvényesség érdekében bejelenthető jogorvoslatA jogorvoslati eljárás és a határozatokA jogegységi eljárás fogalma és okai. Indítvány a jogegységi eljárás iránt. A jogegységi eljárás lefolytatása és a határozatok. A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásra vonatkozó általános rendelkezésekA fiatalkorúak bírósága. A fiatalkorúak ügyésze.Az eljárás résztvevői. Bizonyítási eszközök. Az előzetes letartóztatás. Kényszerintézkedések vádemelés előtt. Határozatok közlése. A vádemelés elhalasztásaTárgyalás, határozatokA katonai büntetőeljárás hatályaA magánvádló joghelyzeteAz ügyész jogai a magánvádas eljárásbanA magánvádas eljárás megindulása; nyomozásHatározat személyes meghallgatás nélkül; személyes meghallgatás alapján hozott határozatokTárgyalás, határozatok, jogorvoslatok magánvádas ügybenA bíróság elé állítás feltételei. Nyomozás, vádemelés. Az első fokú bírósági tárgyalás bíróság elé állítás eseténEljárás távollévő terhelttel szembenA bíróság eljárása ismeretlen helyen tartózkodó vádlottam szemben, valamint külföldön tartózkodó terhelt távollétébenA lemondás a tárgyalásról elnevezésű külön eljárás feltételei. Az ügyész eljárása. A bíróság eljárása. A másodfokú bírósági eljárás.Tárgyalásról lemondás együttműködő terhelt esetébenA tárgyalás mellőzésének feltételeiA tárgyalás mellőzésével hozott végzés tartalmaA tárgyalás tartása iránti kérelem és a tárgyalásEljárás a mentességet élvező személyek ügyében Nemzetközi jogon alapuló mentességA különleges eljárások fogalomköre és felsorolása. A kártalanítás és a visszatérítés.A határozatok végrehajtására vonatkozó alapvető törvényi rendelkezések. A kegyelmi eljárás.

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.2 kredit

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.2 kredit

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.2 kredit

I. Büntetőjog - Általános Rész1. A büntető törvény (a büntető törvények rendszere és szerkezete, a diszpozíció, a büntetőjog forrásai, a büntető törvény értelmezése és a büntetőjog alkalmazásának egyes kérdései)2. A büntető törvény hatálya3. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai (stádiumai)4. A bűncselekmény elkövetői (a tettesség, a részesség, társas bűnelkövetési alakzatok, a bűnkapcsolatok)5. Az egység és a többség tana6. A büntetés kiszabása7. A fiatalkorúakra vonatkozó hatályos rendelkezések általános jellemzéseII. Büntetőjog - Különös Rész1. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények2. A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények3. A közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet)4. A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet)5. A hivatali bűncselekmények6. A hivatalos személy elleni bűncselekmények7. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények8. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények;9. A közbiztonság elleni bűncselekmények 10. A köznyugalom elleni bűncselekmények11. A közbizalom elleni bűncselekmények12. A közegészség elleni bűncselekmények13. A vagyon elleni bűncselekmények (Btk. XVIII. Fejezet)III. Büntető eljárási jog1. A büntető eljárásban eljáró hatóságok; feladataik, hatáskörük, illetékességük, kizárásuk2. A büntető eljárás résztvevői: védő, sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt3. A határidő és a határnap elmulasztásának következményei; az igazolás4. A személyi bizonyítási eszközök: tanúvallomás, szakvélemény, terhelt vallomása5. Tárgyi jellegű bizonyítási eszközök, tárgyi bizonyítási eszközök és eljárások: okirat, szemle, helyszínelés, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás 6. A kényszerintézkedések fogalomköre, fajtái, csoportosítása; Az előzetes letartóztatás és a személyi szabadság elvonásával (korlátozásával) járó más kényszerintézkedések; Egyéb kényszerintézkedések9. A büntetőeljárás megindításának feltételei; A büntetőeljárás akadályai 11. A nyomozás feladatai, határideje, teljesítése; pótnyomozás12. Határozatok, jogorvoslatok a nyomozásban13. Vádemelés; vádemelés elhalasztása, mellőzése14. Az első fokú tárgyalás előkészítésének feladatai és rendszerei; a tanács elnökének, illetőleg a bíróság tanácsának intézkedései és határozatai a hatályos jogban15. Az első fokú tárgyalás jelentősége, sajátosságai: tárgyalási rendszerek16. A tárgyalás vezetése, rendjének fenntartása, megnyitása, megkezdése, lefolytatása17. Bizonyítás, a vád elejtése, módosítása, perbeszédek, felszólalások a tárgyaláson18. Az első fokú bíróság határozatai: az ítélet és az ügydöntő végzés szerkezeti felépítése; a határozatok jogereje19. A rendes és a rendkívüli perorvoslatok20. Külön eljárások: a fiatalkorúak elleni eljárás, a magánvádas eljárás, a bíróság elé állítás, a tárgyalás mellőzése, lemondás a tárgyalásról, eljárás távollévő terhelttel szemben

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.2 kredit

11. Tematika (folyamatosan is kitöltheto):1. Általános részl./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. A tényállás jelentéstartalmai és feladatai. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek. 3./ A büntető törvény hatálya. A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei. 4./ A bűncselekmény törvényi és tudományos (tankönyvi) fogalma. A bűncselekmény mint cselekmény. A tényállás és a jogi tárgy viszonya, valamint a tényállási elemek köre. 5./ A cselekmény jogellenessége (társadalomra veszélyessége). A Btk.-ban nem szabályozott jogellenességet kizáró okok. 6./ A bűnösség (felróhatóság). 7./ Az objektív tényállási elemek az elkövetési magatartás nélkül. 8./ Az elkövetési magatartás szerinti osztályozás. A mulasztás. 9./ A közönséges és a különös bűncselekmények, valamint a szükségképpeni többes közreműködés. A szándékosság. 10./ A gondatlanság. A vegyes bűnösségű bűncselekmények. A motívum és a célzat. 11./ A jogos védelem és a végszükség. 12./ A beszámítási képességet kizáró, illetve korlátozó okok. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény megítélése. 13./ A tévedés. Az elvárhatósággal kapcsolatos büntethetőséget kizáró okok. A másodlagos büntethetőségi akadályok. 14./ A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól (stádiumairól) általában. A befejezett bűncselekmény. Az előkészület. 15./ A kísérlet. 16./ A bűncselekmény elkövetőiről általában. A felbujtás. 17./ Az önálló és a közvetett tettesség. A részesség közös vonásai. 18./ A társtettesség. A bűnkapcsolatok. 19./ A bűnsegély. A társas bűnelkövetési alakzatok. 20./ A bűncselekményi egység. A halmazat. A látszólagos halmazat. 21./ A hatályos magyar büntetőjog szankciórendszere. A monista és a dualista szankciórendszer. A büntetés céljára kialakult elméletek. A büntetés jogalapja. 22./ A szankció (büntetés) meghatározásának a módjai. A büntetés fogalma és célja. A halálbüntetés helye a szankciórendszerben, alkotmányossági és büntetőjogi megítélésének kérdései.23./ A szabadságvesztés-büntetés (fő szabályai hatályos jogunk szerint, végrehajtásának alapvető kérdései). A feltételes szabadságra bocsátás. 24./ A közérdekű munka. A pénzbüntetés mint fő- és mint mellékbüntetés. 25./ A mellékbüntetések (fajai, alkalmazhatóságuk, önálló büntetéskénti kiszabásuk). 26./ A büntetés és az intézkedés közös vonásai, illetve az elhatároló különbségek. A szabadságelvonással vagy korlátozással járó intézkedések fajtái és jellemzése. 27./ Melyek az önállóan, és melyek a más szankcióval együtt alkalmazható intézkedések? A szabadságelvonással vagy korlátozással nem járó intézkedések. Az intézkedések alkalmazására vonatkozó elvek. 28./ A büntetés kiszabásának alapvető kérdései és a büntetés kiszabásánál irányadó szempontok (körülmények). A büntetés végrehajtásának felfüggesztése. 29./ A bűnismétlés megítélése hatályos jogunk szerint. A visszaesés válfajai és az azokhoz fűződő jogkövetkezmények. 30./ A halmazati és az összbüntetés fogalma. E büntetések kiszabására kialakult rendszerek. A halmazati és az összbüntetés szabályozása hatályos jogunkban. 31./ A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések. 32./ A büntetés végrehajtását kizáró okok. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.II. Különös részl./ Melyek az ember életét sértő bűncselekmények? Elemezze részletesen a szándékos és a gondatlanságból elkövetett emberölést, s határolja el a testi sértés megfelelő alakzataitól. 2./ A testi épséget (egészséget) sértő milyen cselekményeket rendel büntetni a törvény? Elemezze részletesen a testi sértésre vonatkozó rendelkezéseket, rámutatva a különböző elhatárolási problémákra. 3./ Hatályos büntetőjogunk az életet, testi épséget (egészséget) veszélyeztető milyen bűncselekményeket rendel büntetni? Elemezze a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést és a gondozás elmulasztását, továbbá ismertesse a tartás elmulasztása bűncselekményét. 4./ Ismertesse a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás tényállásait, figyelemmel a mulasztással elkövetett emberölés és az egymástól való elhatárolás kérdéseire. Ismertesse továbbá az államhatár jogellenes átlépéséhez és a jogellenes belföldi tartózkodáshoz kapcsolódó büntetőjogi tényállásokat és elhatárolási kérdéseiket. 5./ Melyek a személyi szabadságjogokat sértő bűncselekmények? Ismertesse részletesen a kényszerítést, az emberrablást és a magánlaksértést. 6./ Miként érvényesül büntetőjogunkban az emberi becsület és méltóság védelme? Elemezze részletesen a rágalmazást. Határolja el a becsületsértéstől és térjen ki a valóság bizonyításának kérdéskörére is. 7./ Ismertesse a közlekedési bűncselekmények minősítési rendszerét, az e fejezethez kapcsolt értelmező rendelkezések (Btk. 191. §) jelentőségét, illetve az életet, a testi épséget sértő és más veszélyeztető bűncselekményektől való elhatárolás kérdéseit. Elemezze a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tényállását, a járművezetés tiltott átengedése bűncselekményi, szabálysértési alakját, és a szabálysértést megvalósító átengedésből keletkező minősítési problémát. 8./ Ismertesse és elemezze a közúti veszélyeztetés, a közúti baleset okozása és az ittas, illetve bódult állapotú járművezetés törvényi tényállását az elhatárolási problémákkal együtt. 9./ Az ifjúság testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető mely bűncselekményeket rendel büntetni a Btk.? Elemezze részletesen a kiskorú veszélyeztetése és a megrontás változatait. 10./ Ismertesse a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekményeket: ezek minősítési, elhatárolási és halmazati kérdéseit (külön kitérve a vérfertőzés kérdésére), továbbá a prostitúcióval kapcsolatos nemi erkölcs elleni bűncselekményeket és a szeméremsértés vétségét, elhatárolási és halmazati kérdéseit. 11./ Ismertesse a környezet és a természet védelmével kapcsolatos bűncselekményi tényállásokat. 12./ Melyek azok a hivatali bűncselekmények, amelyeknek (egyedüli, közvetlen) tettese csakis hivatalos személy lehet? Határozza meg a Btk. alapján a hivatalos személy fogalmát. Részletesen ismertesse a hivatali visszaélés bűntettét és ennek elhatárolási problémáit a speciális hivatali bűncselekményektől, valamint a hivatalos személy által elkövetett (passzív) vesztegetéstől.
13./ Az állam elleni bűncselekmények jellemzése és rövid ismertetése. Milyen rendelkezésekkel védi a Btk. az állami apparátus szabályszerű (rendeltetésszerű) működését a hivatalos, illetőleg a közfeladatot ellátó személyek elleni támadásokkal szemben? Ismertesse részletesen a hivatalos személy elleni erőszak törvényi tényállását.14./ Melyek azok az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, amelyek más személy becsületét csorbító nyilatkozattal, vagy egyéb cselekményekkel valósulhatnak meg? Térjen ki ezeknek a rágalmazáshoz való viszonyára is. 15./ Melyek a korrupció elleni védekezést - a közélet tisztaságát - szolgáló rendelkezések a Btk.-ban? Ismertesse ezek közül részletesen a vesztegetés bűncselekményi változatait. 16./ Ismertesse a köznyugalom elleni bűncselekményeket. Elemezze részletesen a közveszéllyel fenyegetés, a garázdaság és az önbíráskodás törvényi tényállásait, figyelemmel az elhatárolási szempontokra.17./ Ismertesse az okiratoknak a Btk. alkalmazása szempontjából jelentős fajtáit, illetve a meghamisítás és a jogtalan megszerzés szempontjából a bűncselekmény minősítésére kiható értelmezési kérdéseket. Elemezze az okiratokkal megvalósuló közbizalom elleni bűncselekményeket, a magyar bírói gyakorlatra figyelemmel az egység, halmazat kérdéseit (1/2000. BJE, BK 48., BK 101. sz. állásfoglalások). Ismertesse röviden az egyedi azonosító jel meghamisításának törvényi tényállását. 18./ Ismertesse a csődbűntett tényállásának változatait (a kapcsolódó értelmező rendelkezést, és a büntethetőség feltételét). A csődeljárásról szóló 1991. évi II. törvényt is figyelembe véve elemezze a tényállási elemeket. Ismertesse a hitelezők érdekeit védő gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket, valamint a számvitel rendjének megsértése tényállását. 19./ Ismertesse az adó-, társadalombiztosítási csalásra és a csempészetre vonatkozó rendelkezéseket, rámutatva a szabálysértéstől való elhatárolás szempontjából lényeges elemekre. 20./ Melyek a közegészség elleni bűncselekmények? Ismertesse a kábítószerrel visszaélés és a kóros szenvedélykeltés bűncselekményeit. 21./ Ismertesse a lopás törvényi tényállását, illetve a lopás szankcionálásának rendszerét a hatályos jogunkban. Határolja el a lopást a sikkasztástól és a jogtalan elsajátítástól. 22./ Ismertesse a csalás törvényi tényállását. Csak felsorolással mutasson rá azokra a bűncselekményekre is, amelyek törvényi tényállása a vagyoni érdekű megtévesztést akár kifejezetten, akár bennrejlően (implicite) magában foglalja és ismertesse, hogy ezek milyen szempont alapján határolhatók el a csalástól: külön figyelemmel a jogtalan elsajátítás és a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése eseteire. Milyen szempont alapján minősülhet a megtévesztés csalásként vagy lopásként? 23./ Az elkövetőre bízott idegen vagyontárgy tekintetében megvalósuló kötelességszegéssel milyen bűncselekmények követhetők el? Ismertesse részletesen az idevágó rendelkezéseket és határolja el e bűncselekményeket egymástól. 24./ Melyek a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények? Ismertesse és elemezze a rablás törvényi tényállását az egyéb bűncselekményekre való elhatárolásra is figyelemmel. 25./ Ismertesse a zsarolás és a kifosztás törvényi tényállását az egyéb bűncselekményektől való elhatárolási szempontokkal együtt. 26./ Sorolja fel, hogy a dolog szándékos megrongálásával (mint elkövetési magatartással, illetve móddal) milyen állam elleni-, szabadság és emberi méltóság elleni, közlekedési, közbiztonság elleni, közegészség elleni és vagyon elleni bűncselekmények valósulhatnak meg! Ezek közül elemezze részletesen a közveszélyokozásra és a rongálásra vonatkozó rendelkezéseket és ez utóbbi deliktumot határolja el a megfelelő állam elleni bűntettől, a környezetkárosítástól és a tulajdon elleni szabálysértéstől. 27./ Ismertesse a Btk. Különös Részében utólagos bűnkapcsolattal megvalósuló tényállásokat és ezek egymáshoz, valamint a bűnsegédi részességhez való viszonyát. Határozza meg, hogy a kérdéses cselekmények elkövetési magatartása mely esetben, milyen feltétel mellett minősül szabálysértésként. 28./ Ismertesse a robbanóanyaggal, lőfegyverrel-lőszerrel elkövetett közbiztonság elleni bűncselekményeket. A "fegyveresen - felfegyverkezve" elkövetési mód fogalma és ennek szerepe a különös részi tényállásokban, példák ismertetésével. 29/ Ismertesse a jármű önkényes elvételének és a vásárlók megkárosításának bűncselekményi tényállását, és ezek szabálysértésének eseteit. Határolja el a jármű önkényes elvételét a lopástól, a sikkasztástól és a hűtlen kezeléstől; a vásárlók megkárosítását a csalástól, illetve az árdrágítástól. 30./ A pénz- és bélyeghamisítás. A bankkártyával elkövetett bűncselekmények. 31./ Ismertesse a fogyasztók és a versenytársak védelmét szolgáló gazdasági bűncselekményeket, valamint a számítástechnikai rendszerek védelmét szolgáló bűncselekményi tényállásokat, az ezekkel kapcsolatos elhatárolási és halmazati kérdéseket. 32./ A titoksértéssel kapcsolatos (személy, államigazgatás rendje elleni, hivatali és gazdasági) bűncselekmények.

Üzleti Jogi Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.2 kredit

- Történeti felvezetés- A tárgy rendszertani elhelyezése, a polgári joghoz fűződő viszonya- Az értékpapírjog forrásai- Az értékpapírjog rendszere- Az értékpapír fogalmak- Az értékpapírok funkciói - Az értékpapírok fő jellemzői- Az értékpapírok csoportosítása- Az értékpapír formája: a nyomtatott értékpapír, a dematerializált értékpapír, a nyomtatott értékpapír átalakítása dematerializált értékpapírrá- Az értékpapírok kibocsátása: Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatala- A befektetetési szolgáltatók: Befektető, befektetési szolgáltató, befektetési szolgáltatás fogalma, Befektetési szolgáltatási tevékenységek, a befektetési szolgáltatók csoportosítása- Befektetővédelem- Bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolása- Az értékpapírpiac. A tőzsde- A pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) -Váltó, -csekk, -kötvény, -jelzáloglevél, -kincstárjegy, -letéti jegy, -részvény, -közraktári jegy, - egyéb értékpapírok (Az egyes értékpapírok részletes jellemzése)

Alkotmányjogi Tanszék

Tóth Judit Dr. (TOJHAGS.SZE)

min.2 kredit

Általános ismeretek
· A kodifikáció fogalma, fejlődése a közjogban és a magánjogban
· Jogforrási rendszer, jogalkotói hatáskör, a jogalkotást, módosítást kezdeményezők köre, az állami irányítás egyéb eszközeire vonatkozó kodifikáció sajátosságai
· A jogalkotás szükségessége
· Reguláció, dereguláció fogalma és annak módszerei
· A jogalkotás társadalmi feltételei, a társadalmi vita, érdekegyeztetés, közvetlen demokrácia összefüggései
· A kodifikáció nemzetközi megalapozottsága
· A kodifikáció tudományos megalapozottsága
· A jogszabályszerkesztés elemei és főbb módszerei, a koherencia
· A jogszabályok, szabályzatok megismerhetősége, a helyesbítés
Ágazati ismeretek
· Az önkormányzati rendeletalkotás, szabályzatok megalkotásának alapjai és gyakorlata
· A rendészeti kodifikáció egyes kérdései
· Az igazságszolgáltatás igazgatásához kapcsolódó kodifikáció egyes kérdései
· A polgári jogi kodifikáció alapjai (a bírósági végzések és a szerződések szerkesztésének egyes kérdései, a blankettaszerződés készítése)
· A munkajogi kodifikáció alapjai (kollektív szerződés, munkaszerződés, intézményi szabályzatok szerkesztésének egyes kérdései)
· A nemzetközi jogi kodifikáció alapjai (dokumentumok, magánjogi szerződés szerkesztésének egyes kérdései)
· A büntetőjogi kodifikáció alapjai
· A kisebbségi önkormányzatok szabályzatai

Közigazgatási Jogi Tanszék

Kaltenbach Jenő Dr. (KAJHABS.SZE)

min.4 kredit

14. A modern önkormányzat-fogalom kialakulása. Az önkormányzat típusai. Az önkormányzatok magyarországi fejlődéstörténete. Az önkormányzat funkciói, a helyi közügyek fogalma. Az önkormányzati autonómia tartalma.15. Az önkormányzati közigazgatás szervezete: képviselőtestület, települési képviselő, bizottságok. A polgármester és a jegyző jogállása. A polgármesteri hivatal. A helyi önkormányzatok társulásai. A körjegyzőség.16. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköre. A kötelező és szabadon vállalható feladatok. Önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyek. A község, a város és területük. A megyei jogú város.17. A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre. A fővárosi önkormányzat. A kisebbségi önkormányzat.18. Az önkormányzatok gazdasági alapjai. Az önkormányzatok vagyona. Az önkormányzatok gazdálkodása.19. Az önkormányzati közigazgatás és a központi államigazgatási szervek kapcsolata. Az önkormányzati közigazgatási szervek és a területi államigazgatási szervek kapcsolata. A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal.20. A közigazgatási eljárás fogalma, tagozódása, szabályozásának története. Az Áe. alapvető rendelkezései. Az államigazgatási eljárás alapelvei. Az Áe. hatálya. Az általános és a speciális eljárási szabályok viszonya.21. A hatáskör, az illetékesség, és a megkeresés szabályozása az Áe-ben. Az első fokú közigazgatási eljárás szabályai. A közigazgatási szerv határozata. Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás, ellenőrzés.22. A köziratok. Közigazgatási ügyvitel. Az iratkezelés általános szabályai. Az adatvédelem általános szabályai.23. Az eljárási kódex jogorvoslati rendszere. Jogerő a közigazgatásban. A fellebbezés, illetve a határozat visszavonásának, módosításának szabályai. Felügyeleti intézkedés, ügyészi intézkedések. Az országgyűlési biztos eljárása.24. A közigazgatási bíráskodás francia modellje. A közigazgatási bíráskodás angolszász modellje. A közigazgatási bíráskodás német-osztrák modellje.25. A közigazgatási bíráskodás magyarországi története. Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának szabályai. A közigazgatási per szabályai.Az államigazgatási határozatok végrehajtása. A közigazgatási jogi szankció fajtái.

Közigazgatási Jogi Tanszék

Kaltenbach Jenő Dr. (KAJHABS.SZE)

min.2 kredit

Tematika (folyamatosan is kitölthető):1. Gyámjogi kérdések. A Gyermekvédelmi törvény megalkotásának előzményei, bevezető rendelkezései. A gyámügy szervezete. Települési jegyzői hatáskörök, gyámhivatali hatáskörök ismertetése, magyarázata.2. Örökbefogadási eljárás magyarázata. Ezen belül az örökbefogadást megelőző eljárás ismertetése, az örökbefogadás szabályai, az örökbefogadás felbontása. 3. Pénzbeli ellátások köre. Gyermektartásdíj megelőlegezéséhez kapcsolódó szabályok magyarázata. 4. Gyámhivatali intézkedések a szakellátás körében. Gyermek kiemelése a családból, elhelyezésének lehetőségei, formái. 5. Gyám-és gondnokrendelés szabályai. Szülői felügyeleti jogot érintő kérdések vizsgálata. Gondnokság típusai, ideiglenes gondnok rendelésének szabályai. A gondnoki feladatok, számadási kötelezettség. 6. Szabálysértési tv. megalkotásának előzményei. A bírósági út igénybevételének lehetősége. A szabálysértési eljárásban résztvevő szervek. Az eljárás megindítása, bizonyítási eljárás lefolytatásának szabályai, magyarázata. Szabálysértési büntetések, intézkedések.7. A szabálysértési hatóságok eljárása. Elzárással is büntethető szabálysértések elbírálása a helyi eljárásokra vonatkozó szabályok ismertetése. 8. Szabálysértési kényszerintézkedések magyarázata. Szabálysértési kifogás, panasz elhatárolása, ezek magyarázata. Az ügyész hatásköre a szabálysértési eljárásban. Szabálysértésekre vonatkozó végrehajtási eljárási cselekmények magyarázata. 9. Fogyasztóvédelmi, versenyfelügyeleti közigazgatási eljárási szabályok ismertetése, szervezeti és működési szabályok magyarázata.10. Rendészeti igazgatási feladatok magyarázata. Önkormányzati rendészeti igazgatáshoz kapcsolódó feladatok. Panaszeljárás a rendészeti igazgatásban, a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályok. 11. A területfejlesztési igazgatás és az építésügy alapjai. Iparigazgatás, közlekedési igazgatás, egészségügyi igazgatás általános kérdései. 12. Kulturális- és oktatási igazgatás, szervezete, feladatok magyarázata.13. Védelmi igazgatás, testnevelés- és sportigazgatás.14. A közlekedési- és hírközlési feladatok magyarázata a jogszabályi változások alapján.

Üzleti Jogi Intézet

Kaltenbach Jenő Dr. (KAJHABS.SZE)

min.2 kredit

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.2 kredit

1. A kriminalisztika, mint a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének tudománya 1.1. fogalma 1.2. tagozódása: általános rész, különös rész2. Krimináltaktika 2.1. elmélete 2.2. a nyomozási cselekmények és a kriminalisztikai ajánlások rendszere: helyszíni szemle; helyszínelése; bizonyítási kísérlet; felismerésre bemutatás; kutatás; motozás; kényszerintézkedések; kihallgatás; szakértő, szaktanácsadó; bűnügyi szolgálati kutya; poligráf3. Krimináltechnika 3.1. elmélete 3.2. - fotózás; traszológia; anyagmaradványok vizsgálata; igazságügyi ballisztika; írásvizsgálat4. A nyomozási cselekmények és kriminalisztikai ajánlások a gyakorlatban. Megtörtént bűnügyek nyomozása során készített videofelvételek bemutatása. 5. Gyakorlat a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon 5.1. a bűnügyi technikai munka alapvető kérdései 5.2. ujjnyomrögzítés és mozaikportré készítés 5.3. lövészet6. A bűnmegelőzés hazai és nyugat-európai tapasztalatai. A pszichológus szerepe a nyomozásban, a sértettgondozás. 7. A rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről, az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények, a katonai ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények, a vám- és pénzügyőri nyomozó szervek kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények. 8. A különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének szabályozása. 9. Gyakorlat a Szegedi Rendőrkapitányságon 9.1. az őrizetnek, illetve az előzetes letartóztatásnak rendőrségi fogdában történő végrehajtása fogdalátogatás mellett 9.2. az azonosító helység szerepe a nyomozásban10. A büntetőeljárás alanyainak védelme (a bűncselekmények áldozatainak védelme, tanúvédelem).11. Szemelvények a legújabb hazai és külföldi kriminalisztikai aktualitások köréből (DNS vizsgálat).

Üzleti Jogi Intézet

Tóth Lajos Dr. (TOLHAAS.SZE)

min.2 kredit

I. A környezetvédelmi jog történeti vázlata II. A környezetvédelmi jog tárgya, rendszereIII. A környezetvédelmi jog alapkérdései, alapelvei, nemzeti környezetvédelmi program, EU-integrációIV. A környezet védelmének (törvényi, gazdasági és intézményi) megalapozásaV. (Különös rész) Levegővédelem, zaj- és rezgés elleni védelem szabályaiVI. A hulladékok káros hatása elleni védelemVII. A vízminőségvédelem szabályozásaVIII. A termőföld környezetvédelmeIX. A természetvédelem szabályai és a nemzeti parkokX. A környezetvédelmi engedélyezés (hatásvizsgálat és integrált engedély)XI. (Általános rész befejezés) A környezetvédelem felelősségi rendszere

Üzleti Jogi Intézet

Tóth Lajos Dr. (TOLHAAS.SZE)

min.1 kredit

Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék

Bodnár László Prof. Dr. (BOLHAKS.SZE)

min.4 kredit

A nemzetközi jog fogalma, forrásai, belső joghoz való viszonya.A nemzetközi jog és tudományának története. Magyarország jogalanyiságának fejlődése.A nemzetközi jog alapelvei (a szuverenitás elve, be nem avatkozás elve, egyenlőség elve stb.).A nemzetközi szerződések fajai, hatálya, értelmezése, megszűnése, a fenntartások, a szerződések érvénytelensége.A nemzetközi jogi felelősség.A nemzetközi jogsértés fajai, következményei, a felelősséget kizáró okok, speciális felelősség, atom- és űrkutatás.A nemzetközi viták békés elintézése.

Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék

Bodnár László Prof. Dr. (BOLHAKS.SZE)

min.5 kredit

Az állam keletkezése, elismerése, megszűnése.Az államok közötti utódlás.A terület és a tér (a tenger, légitér, világűr, nemzetközi folyók stb.), valamint a környezetvédelem szabályozása a nemzetközi jogban.Az egyén helyzete a nemzetközi jogban (külföldiek, menekültek, kisebbség, emberi jogok stb.)A nemzetközi kapcsolatok állami szervei: belső szervek, külképviseletek, diplomáciai képviseletek helyzete, mentessége, konzulok stb.Az Egyesült Nemzetek Szervezete.Az ENSZ-hez nem kapcsolt egyes nemzetközi szervezetek: NATO, Arab Liga stb.A háború és a semlegesség.Hadszíntér, tiltott fegyverek, hadifoglyok és védett személyek, a tengeri és a légi háború szabályai, a háborús bűnösök, semlegesség.

Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék

Bodnár László Prof. Dr. (BOLHAKS.SZE)

min.1 kredit

Nemzetközi Magánjogi Tanszék

Martonyi János Prof. Dr. (MAJHAOS.SZE)

min.2 kredit

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fő területei. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalma, keretei, forrásai. Közjogi és magánjogi szabályok. A nemzetközi árú- és szolgáltatáskereskedelem fő elvei és szabályai. A legnagyobb kedvezmény elve és a nemzeti elbánás. A GATT és a WTO. A WTO Egyezmények és a viták rendezésének szabályai. A nemzetközi tőkemozgás szabályai. A külföldi beruházásokra vonatkozó nemzetközi és nemzeti szabályozások. A nemzetközi kereskedelmi szerződésekre vonatkozó jogegységesítés. Az UNCITRAL keretében létrejött egyezmények és modelltörvények. Az UNIDROIT Alapelvek. Szokások és szokványok. (INCOTERMS) Az árúk nemzetközi adásvételére vonatkozó Bécsi Vételi Egyezmény. A részvényvásárlási szerződés. A vállalkozási típusú (bérmunka, nagyberendezések szállítása és szerelése) valamint a megbízási típusú (képviselet, bizomány, vevőszolgálat) szerződésekre vonatkozó szabályozások. A forgalmazói szerződés. Lízing és faktoring. A nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás és biztosítás joga. Nemzetközi bank és fizetési ügyletek. Vállalat- és projectfinanszírozás. A szellemi alkotásokra vonatkozó nemzetközi szabályozások. A szerződési jog egységesítésére irányuló törekvések az Európai Unióban. Elektronikus kereskedelem joga. EU társasági jog.

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.2 kredit

- A nem peres eljárások általános jellemzői és a fontosabb nem peres Eljárásokra vonatkozó jogforrások.- A fizetési meghagyásos eljárás szabályai és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlat.- A végrehajtási eljárás, ideértve a végrehajtói szervezet felépítésére és az önálló bírósági végrehajtók díjazására vonatkozó fontosabb rendelkezéseket is.- A közjegyzői eljárások és a közjegyzői szervezet- A cégeljárás, a nonprofit szervezetek bírósági nyilvántartása- A csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás - Az iparjogvédelmi eljárások

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.4 kredit

1. A tárgy bevezetése, a polgári eljárásjog alapfogalmai2. A polgári eljárásjogi jogszabály hatálya, a polgári eljárásjog forrásai3. A polgári eljárásjog történeti fejlődése, az 1952. évi III. törvény a polgáriperrendtartásról, a polgári perrendtartás novellái4. A polgári eljárás alapelvei, az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szervezeti, és az eljárásjog működési alapelvei5. Az igazságszolgáltatás szervezete, az eljáró bíróság összetétele, a bírák kizárása6. A polgári bíróságok hatásköre és illetékessége - a joghatóság7. A peres felek és az eljárás egyéb alanyai - a perképesség, a pertársaság, a beavatkozás és a perbehívás, változás a felek személyében8. A perbeli képviselet - a meghatalmazotti, a törvényes és az ügygondnoki képviselet9. A perköltség - a perköltség fogalma, a költségek előlegezése, a perköltség viselése, a költségkedvezmények rendszere10. Az eljárási cselekmények - a határidők, az idézés és a kézbesítés szabályai, a beadványok és a hiánypótlás, a mulasztás és az igazolás11. A kereset és a perindítás - a kereset fogalma és a kereseti jog, a kereset elemei, fajtái, a kereset módosítása, a keresethalmazat, a viszontkereset és a beszámítási kifogás, a keresetlevél12. A tárgyalás előkészítése - a keresetlevél megvizsgálása, az előkészítő intézkedések, a tárgyalás kitűzése és a perindítás joghatásai

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.5 kredit

1. A tárgyalás A tárgyalás szerepe, fogalmi elmei, a tárgyalási rendszerek Pervezetés és a tárgyalás-vezetés, rendfenntartás A tárgyalás menete A felek jelenléte a tárgyaláson, a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei Az eljárás menetében bekövetkező akadályok: halasztás, egyesítés és elkülönítés, a tárgyalás felfüggesztése, az eljárás félbeszakadása, szünetelése, a per megszüntetése2. A bizonyításA bizonyítás fogalmi elemei a polgári perben A bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher A bizonyítás elrendelése és lefolytatása A bizonyítékok és a bizonyítási eszközök A bizonyítás eredményének mérlegelése3. A határozatokA bírósági határozatok fogalma, fajtáiA határozatok meghozatala és közléseAz ítélet szerkezeti felépítése, az ítélethez fűződő tartalmi követelményekA végzésA határozatok kijavítása és kiegészítéseA perbeli egyezség, az ideiglenes intézkedések, az előzetes végrehajthatóságA határozatokhoz fűződő joghatások - az egyszerű kötőerő és a jogerő4. A perorvoslatokA perorvoslatok fogalma, osztályozása, a perorvoslati rendszerekA fellebbezés, a perújítás, a felülvizsgálati eljárás5. A különleges eljárásokA személyállapottal kapcsolatos perek köre és közös szabályaiA házassági perek, az apasági és származás megállapítása iránti egyéb perekA szülői felügyelettel kapcsolatos perek és a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perekA közigazgatási perek, a sajtó-helyreigazítási eljárás, a munkaügyi perek, a végrehajtási perek

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.1 kredit

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.1 kredit

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.2 kredit

Záróvizsgára felkészítés, elsősorban azon anyagrészek előadása, ahol az alapul szolgáló jogszabály időközben megváltozott.

Üzleti Jogi Intézet

Kaltenbach Jenő Dr. (KAJHABS.SZE)

min.3 kredit

1. A jövedelemadók általános jellemzése2. A személyi jövedelemadó (alanyai, az adókötelezettség tárgya, jövedelemtípusok és adóztatásuk, az egyéni vállalkozók jövedelemadózása; a vagyonátruházásból származó és a tőkejövedelmek adóztatása az SZJA-ban, a természetbeni juttatások adózási szabályai, adókönnyítések az SZJA rendszerében)3. A társasági adó alanyai, az adókötelezettség tárgya; és a a társasági adóalap meghatározása, összefüggések a számviteli szabályozással; az adó mértéke; az adókönnyítések a társasági adó rendszerében; a szervezetek osztalékadózási szabályai4. Az egyszerűsített vállalkozói adó5. A fogyasztást terhelő adók rendszere, típusai6. Az általános forgalmi adó (általános jellemzése, alanya, tárgyi és területi hatálya, alapja, mértékrendszere, adómentességek, levonásának joga, elszámolása; egyéb adózási kötelezettségek és különös rendelkezések)7. A jövedéki rendszer és a jövedéki adó8. A közvetett (fogyasztási) adók szabályozása, harmonizációja az Európai Közösségben9. A vagyonadók rendszere 10. A magyar illetékrendszer11. Gépjárműadó, regisztrációs adó12. A társadalombiztosítás alapjai javára teljesítendő befizetések; egyéb adók, adójellegű kötelezettségek (játékadó, céljellegű befizetések)13. Vámjogi alapvetés14. A helyi adóztatás szabályai 15. Az adózási folyamat jogi szabályozása, szakaszai, adózási alapfogalmak; az adózás eljárási elvei16. Az adózók típusai, jogai és kötelezettségei, más személyek az adózási folyamatban17. Az adóigazgatás rendszere, az adóhatóságok; adókötelezettségek; adómegállapítási módok általában és az egyes adónemeknél; önellenőrzés, adótitok; az adóellenőrzés18. Fizetési könnyítések, adómérséklés az adóigazgatásban19. Jogorvoslatok az adóigazgatási eljárásban20. Végrehajtási eljárás az adóigazgatásban21. Elévülés az adó- és illetékjogban22. Adójogi szankciók (jövedéki szankciók is)23. A nemzetközi adójog alapjai24. Adóügyi együttműködés az Európai Közösségben

Üzleti Jogi Intézet

Kaltenbach Jenő Dr. (KAJHABS.SZE)

min.2 kredit

Üzleti Jogi Intézet

Tóth Lajos Dr. (TOLHAAS.SZE)

min.1 kredit

A SZÖVETEK KIALAKULÁSÁNAK, VÁLTOZÁSAINAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSEI.1. A szövetkezetek mint társadalmi-gazdasági jelenségI.2. A szövetkezeti irányzatok történeti áttekintéseI.2.1. Utópista szövetkezetekI.2.2. Altruista szövetkezetekI.2.3. Totalitárius irányzatokI.2.4. Polgári irányzatokI.2.5. Modern szövetkezeti irányzatok II. SZÖVETKEZET MEGHATÁROZÁSA, ALAPELVEKII.1. A szövetkezet meghatározása (fogalma) II. 2. A szövetkezeti alapelvek kialakulásának történeteII.3. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének alapelveiII.4. Szövetkezeti alapelvek a magyar jogalkotásbanIII. A SZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSAIII.1. A szövetkezet jogi természete és jogi minősítése III.2. A szövetkezeti jog forrásai Európában, (EU-ban)III.2.1. A szövetkezeti jog forrásai MagyarországonIII.3. A szövetkezeti jog tárgya és rendszere IV. A SZÖVETKEZET STÁTUSHELYZETEIV.1. A szövetkezet alapításaIV.2. A szövetkezet nyilvántartása (cégbejegyzés, szankciórendszer)IV.2.1. A szövetkezetek egyesüléseIV.2.2. A szövetkezet beolvadása más szövetkezetbeIV.2.3. A szövetkezet szétválása V. A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSEV.1. A szövetkezet jogutód nélküli megszűnéseV.2. Végelszámolási eljárásV.2.1. Felszámolási eljárásV.3. A szövetkezet átalakulása gazdasági társasággáV.3.1. Részleges átalakulásV.3.2. A fel nem osztható vagyon sorsa VI. A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONYVI.1. Általános feltételekVI.2. A tagsági viszony keletkezéseVI.2.1. A tagsági viszony módosulásaVI.2.2. A tagsági viszony megszűnéseVI.3. A tagsági viszony tartalmaVI.3.1. Vagyoni viszonyokVI.3.2. Önkormányzati viszonyokVI.3.3. Személyes közreműködési viszonyokVI.3.4. Felelősségi viszonyokVI.3.5. A belső szociális ellátás viszonyai VII. A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZATVII.1. A szövetkezeti tagok tulajdonosi demokráciájaVII.2. A tagsági vezetés és a kölcsönös függőségVII.3. A szövetkezeti önkormányzat szervezeti felépítéseVII.4. Az önkormányzati szervek funkcióiVII.5. Közgyűlés (részközgyűlés) VII.5.1.KüldöttgyűlésVII.5.2. Önkormányzati egységekVII.5.3. IgazgatóságVII.5.4. TisztségviselőkVII.5.5. Bizottságok VIII.A SZÖVETKEZETI TAGOK TULAJDONOSI DEMOKRÁCIÁJÁNAK BIZTOSÍTÉKAVIII.1. A közgyűlés felülvizsgálati jogaVIII.2. A szövetkezeti határozatok bírósági felülvizsgálataVIII.3. A szövetkezeti tag ellenőrzési joga IX. A SZÖVETKEZETI FELÜGYELŐBIZOTTSÁGIX.1. A felügyelő bizottság választásaIX.2. ÖsszeférhetetlenségIX.3. A felügyelő bizottság jog- és hatásköre X. TULAJDON ÉS VAGYON A SZÖVETKEZETEKBEN; A SZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁS RENDSZEREX.1. A szövetkezetek és tagjaik közötti vagyoni viszonyok rendezése az 1992. évi II. tv. és kapcsolódó törvényi szabályozás alapjánX.2. A szövetkezeti tagok és a szövetkezet tulajdonosi, vagyoni kapcsolatrendszerének hatályos szabályozásaX.3. Érdekeltségi viszonyok a szövetkezetekbenX.4. A szövetkezet gazdálkodásának törvényi szabályozása XI. A SZÖVETKEZETI TAG KÖZREMŰKÖDÉSÉNEK JOGI SZABÁLYOZÁSAXI.1. A tagsági közreműködés fogalmaXI.2. A tagsági személyes közreműködés XI.3. A szövetkezeti tag munkaviszonyaXI.4. A szövetkezet és tagjai közötti tagsági megállapodások törvényi rendezése XII. A SZÖVETKEZETI JOGVITÁKXII.1. A szövetkezeti jogviták területeiXII.2. A szövetkezeti egyeztető bizottság jog- és hatásköreXII.3. A felügyelő bizottság és az egyeztető bizottság tevékenységének összefüggései XIII. A SZÖVETKEZETI JOGI FELELŐSSÉGXIII.1. A szövetkezeti jogi felelősség fogalmaXIII.2. A szövetkezeti tag anyagi felelősségeXIII.2.1. A munkavégző szövetkezeti tag anyagi felelősségeXIII.2.2. A tisztségviselő szövetkezeti tag anyagi felelősségeXIV.3. A szövetkezet felelőssége XIV.A SZÖVETKEZETEK FAJTÁIXIV.1. Az egyes szövetkezeti fajtákra vonatkozó speciális szabályok XIV.2. LakásszövetkezetekXIV.3. Pénzintézeti szövetkezetek XIV.4. Iskolaszövetkezetek XV. A SZÖVETKEZETI ÉRDEKVÉDELEM, ÉRDEKKÉPVISELET JOGI VONATKOZÁSAIXV.1. A szövetkezetek Nemzetközi SzövetségeXV.2. Az Országos Szövetkezeti TanácsXV.3. Országos és területi érdekvédelmi és érdekképviseleti szervekXV.3.1. A szövetkezeti érdekvédelmi és érdekképviseleti szervek törvényi jogosultságai

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.2 kredit

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.1 kredit

Üzleti Jogi Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.2 kredit

- A tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló tv. hatálya - A tisztességtelen verseny tilalma - A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma - A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma- A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma- Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése- A Gazdasági Versenyhivatal eljárásának szabályai - A verseny-felügyeleti eljárás megindítása, szakaszai- Jogorvoslati lehetőség- A közbeszerzési törvény hatálya- A Közbeszerzések Tanácsa- A közbeszerzési eljárás- A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések- Jogorvoslat

Jogtudományi Tanszékek

Jogtudományi Tanszékek

min.33 kredit

Jogtudományi Tanszékek

Sportközpont

Kreditáló Tanszék

Idegennyelvi Kommunikációs Intézet

Demeter Éva Dr. (DEEJAAO.SZE)

Idegennyelvi Kommunikációs Intézet

Lévai Judit (LEJHAFS.SZE)