SZTE magazin

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

A 91. Ünnepi könyvhét és az SZTE – Kosztolányi és múzsái titkait tárta föl Bíró-Balogh Tamás

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Borítója alapján Kosztolányiról szól Bíró-Balogh Tamás legújabb könyve. Ám a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténésze az írói életmű mögött, a háttérben meghúzódó női alakokat mutatja be a „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötetében.


UI_es_Biro-Balogh_Tamay_Kosztolanyi_szerelmei_1_A-B_E__j

 

 

A fényképeken „ti”

 

A szegedi közönség számára nem ismeretlen a téma, hiszen „Hajnali részegség” címmel a Szegedi Szabadtéri Játékok 2017. évi műsorán is szerepelt az a „szerelmes színmű”, amely Kosztolányit és élete utolsó szakaszának főszereplőit állította középpontba – emlékeztetett Újszászi Ilona. Az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság újságíró munkatársa immár ötödik esztendeje koordinálja az egyetemi polgárok publikációit bemutató könyvheti beszélgetés-sorozatot. A 91. Ünnepi Könyvhét centrumában, a Szegedi Tudományegyetem központi épülete előtti Dugonics téren felállított színpadon a 2020. szeptember 18-i beszélgetésen az újságírói kérdések nyomán kiderült: a színházi élmény és a Kosztolányi Dezsőről tanultak alapján vázolható írói portrét, de még a nyugatos alkotónak a vaskos monográfiákból kilépő árnyaltabb alakját is átrajzolja Bíró-Balogh Tamás új könyve.

 

„(…) Hová is futhatnék én,

kócos fejemmel,

költészetemmel

rettenetesen-cikázó tétovaságommal,

ha nem volnátok ti,

megértők, megbocsátók,

elvtelen szentek,

jámbor pogányok,

bizonytalan jók,

valóság hű sáfárjai. (…)”


A Nők” című Kosztolányi-vers indítja a vaskos kötetet, amelynek egynegyedét – a tudományos művekre jellemzően – a felhasznált irodalmat részletező Jegyzetek, a levél-dokumentumokat tartalmazó Függelék, és a Képmelléklet teszi ki.

 

B-BT_kotet_fotok


A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötetben közölt újdonságokat már ismert és először itt közzétett fényképek is hitelesítik. A borítón egy Kosztolányiról ritkán közölt fotó, míg a kötet végén – többek között – a nőkről, a címben is megjelenő „ti” portréi sorakoznak. A „Képmellékletek” blokkban szerepel a szerető, Radákovich Mária és egy eddig ismeretlen nő, Keresztes Erzsébet portréja. Ám hiányzik a feleség, Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona fényképe – ismertette a monográfia jellemzőit Újszászi Ilona. „… E fotó véletlenül maradt ki a kiadványból” – szembesült a hiánnyal a szerző.

 

 

Hogyan nyomoz az irodalomtörténész?

 

A Kosztolányi-szerelem utóéletét, az erről írt műveket is értékeli monográfiájában a szerző. Felmerült a kérdés: a szépírókéhoz vagy más irodalomtörténészekéhez képest miben más Bíró-Balogh Tamás kutatói módszere? „Vannak olyan kollegáim, akik elolvasnak két könyvet, és e két könyv alapján írnak egy harmadikat” – érkezett a túlzásával mégiscsak egy attitűdöt jellemző válasz. Bíró-Balogh Tamás – elmondása szerint – minden alkalommal egy új, releváns információt próbál felhozni, olyat, amelyről korábban még nem esett szó. Nyomozói-filológiai munkát végez, mely – saját bevallása szerint – „igen macerás”. Ugyanis az adott dokumentum vagy szépírói mű szövegével való tudományos foglalkozás mellett az irodalomtörténet kurrens információi után kutatónak el kell mennie levéltárakba. Ha poros és penészes a kezébe került levél vagy irat, akkor is át kell tekintenie a hagyatékot. Az irodalomtörténésznek a korabeli sajtót és adattárakat böngészve kell nyomoznia az új információk hátterét kutatva, s fel kell keresnie esetleges szemtanúkat.

 

91._Konyvhet_Biro-Balogh_Tamas


Az Előszóban és a könyvheti beszélgetésen is elmesélte Bíró-Balogh Tamás a monográfia keletkezéstörténetét. „Egy budapesti jogász tetemes összegért meg tudott venni egy olyan kézirategyüttest, aminek egy részét ismertük korábban, de egy másik részét nem. Ez a Kosztolányi-Radákovich levelezés, amelyekből korábban csak a Kosztolányi-leveleket közölték, de Radákovich Máriának a Kosztolányihoz írott leveleit nem” – emlékezett vissza az irodalomtörténész. Az SZTE oktatóját a jogász fölkérte arra, hogy írjon az esetről egy tanulmányt, amit egy bibliofil kötet részének szánt, ám az a könyvárusítási forgalomba nem került volna be. Ez az elképzelés azért sem valósult meg, mert a tanulmány írása közben az irodalomtörténészt valóban érdekelni kezdte a téma.

 

Bíró-Balogh Tamás kutatómunkája újabb és újabb érdekes, korábban a Kosztolányi-szakértők által sem ismert részleteket tárt föl a költő-író és a környezetéhez tartozó személyk életéből. Ezek összegzése a „Ha nem volnátok ti…”-monográfia.

 

 

Ugyanaz a történet a szeretők és a megcsalt házastársak szemszögéből

 

A megcsalt feleség írt először Kosztolányi Dezső szeretőjéről a férjéről írt életrajzi regényében. E szemszögből „nem biztos, hogy objektíven tájékoztatja az olvasókat” – fogalmazott Bíró-Balogh Tamás. A feleség Radákovich Máriának írt levele egy részletét a kötet fülszövegeként is elolvashatjuk. Ebben Harmos Ilona a levelének címzettjét „tájékozatlan lúd”-nak, „rossz és ostoba dög”-nek minősíti.


Ez a szerelem nem „futókapcsolat” volt – szögezte le a szerző.


IMG_5438_j

Házasságban élt a megismerkedés idején a 35 esztendős Radákovich Mária és az 50 évesen már rákos beteg Kosztolányi. Miért estek szerelembe? – merült föl a kérdés. Ki az a nő, aki miatt Kosztolányi el akart válni a feleségétől?

 

A szerelmesek kapcsolata a visegrádi újságíró üdülőben kezdődött. „Menőzni akart a fiatalasszony előtt: elkezdett például fejeseket ugrálni a Dunába” – érzékeltette Bíró-Balogh Tamás, hogy milyen hatással volt az idősödő és beteg férfire a középkorú gyerekes asszony.

 

Radákovich Mária személyiségét is sikerült kibontania: az irodalomtörténész életrajzi kutatásokat folytatott, átnézte a születési és házassági anyakönyveket. Ezek alapján tudta rekonstruálni a történteket. Ezt kiegészítették a felkutatott örökös, Radákovich Mária fia, a felnőtt korában neves festőművésszé lett Papp Oszkár „Japi” hagyatékából és özvegyétől megtudott információk. E ponton szembesült a szerző azokkal az égető kérdésekkel, hogy „Mi tartozik és mi nem tartozik a közvéleményre és azirodalomtudományra egy ilyen hagyatákból? Mennyire szabad belemenni egy embernek a magánéletébe?”

 

A megcsalt férj életrajzát is föltárta az irodalomtörténész. Így vált érthetővé: Kosztolányi azért félt Radákovich Mária férjétől, mert az katonai főtisztként szolgált és egy közeli házban lakott a feleségével és a fiukkal.

 

 

„Dezső, te gyáva vagy, mert nem tudsz választani”

 

Egy harmadik nő is felbukkant a Kosztolányival és szerelmeivel foglalkozó irodalomtörténész látókörében. Hogyan?

 

Terkepen_j


Az autográf levelek olvasásában Bíró-Balogh Tamást a felesége is segítette. „A női kézírást egy nő jobban el tudja olvasni. Női szemmel látja a sorok mögötti tartalmat” – hangsúlyozta. Így aztán az irodalomtörténész felesége vette észre, hogy Radákovich az egyik levelében erősen bírálja Kosztolányit a párválasztási értékrendje miatt: „… De mindig bámulom az igénytelenségedet… azok a „mások”!” Megvitatták: valami olyasmit fejeznek ki e sorok, hogy „Dezső, te gyáva vagy, mert nem tudsz választani…” Kiderült e levél szövegének az elemzéséből: nem szerelmi háromszög, hanem egy szerelmi négyszögben élt Kosztolányi, és hogy a harmadik nő alacsonyabb származású lehetett.


Biro-Balogh_Tamas_A-B_E_20200918_DSC01583


E „harmadik nőről” Márai Sándor, Karinthy Frigyes és Füst Milán is tudott. Ám a nő kilétére egy véletlen folytán derült fény. „Egy gyulai főiskolai tanár haverom rám írt messengeren, hogy a pedagógus-továbbképző tanfolyamon a mellette ülő szőke csaj azt mondja, hogy az ő dédnagymamája Kosztolányi cselédje volt, és mondott egy nevet…” – mesélte Bíró-Balogh Tamás.

 

A kutatás során felbukkanó életrajzi adatokból kiderült, hogy Kosztolányi fiának, Ádámnak a dajkáját Bözsinek hívták. Bíró-Balogh Tamás ezek után felvette a „szőke csaj” dédunokával a kapcsolatot, aki Keresztes Erzsébetről az egyetlen fennmaradt iratot, egy oltási igazolványt mutatott meg neki. Ebből derítette ki az „irodalomtörténész-nyomozó”, hogy Kosztolányi lakásának közelében élt Bözsi, Kosztolányi fiának egykori dajkája, akit szinte minden nap meglátogatott az író.

 

Az irodalomtörténész szerint az író mindig erősen vonzódott a cselédekhez. Már fiatal korában tetszett neki a szabadkai családi otthon cselédje, aztán Kosztolányi felesége is megírta a visszaemlékezéseiben, hogy Ádám fiuk dajkájához is „elkezdett nagyon erősen vonzódni” – mesélte Bíró-Balogh Tamás. Hozzátette: „Bözsi dajkának lett egy gyermeke, akinek nagy valószínűség szerint, Kosztolányi lett a keresztapja… A család, az utódok sejtése, hogy nem feltétlenül csak keresztapuról van itt szó...” – elmélkedett Bíró-Balogh Tamás az esetleges másik Kosztolányi-utód létezéséről.

 

 

A Múzsák csókja

 

A kötetből és a könyvheti beszélgetésből kiderült, hogy Kosztolányi Bözsi dajkáról, azaz Keresztes Erzsébetről mintázta Édes Annát, az őt kihasználó Patikárius Jancsit pedig egy kicsit saját magáról. Sőt: Bözsi ihlette a Régi dajkánk egyetlen öröme című verset is.

 

91._konyvheten_UI_es_Biro-Balogh_Tamas


Kosztolányi utolsó szerelmes időszakában Máriához írta a Szeptemberi áhitat című költeményt, ami „a költői életmű fő darabja” és a Röpima című versét. De prózai műveiben is föltűnik Radákovich Mária hatása. Az Esti Kornél kalandjai című szöveg-füzérben a Világ vége című novella szereplői könnyen azonosíthatók a Kosztolányi környezetében élők köréből.

 

„Megszülettek az utolsó nagy versei, megszülettek az utolsó novellák, újraírta az Esti Kornél történeteket, és mindegyikben felbukkan egy Viola nevű szereplő. Ez lett Radákovich Máriának a múzsa-neve. Megszülettek az új versek, amelyek valószínűleg tényleg nem születtek volna meg e nélkül a szerelem nélkül. A Bözsi dajkás szálon pedig létrejött az Édes Anna. E művek mögött tehát egy-egy nő áll és Kosztolányi, az író” – fejtette ki gondolatmenetét arra válaszolva, hogy Kosztolányi példája mit mutat: milyen hatása van a szerelemnek a szereplők életére és a magyar irodalomra?

 

Kosztolányi múzsáinak a valódi személyét feltáró, egy krimi izgalmát kínáló „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötetet bemutató könyvheti interjú befejezése után a szerző, az SZTE oktatója, Bíró-Balogh Tamás a Szeged Fókusz Könyváruház sátránál dedikálta a Jaffa Kiadó gondozásában megjelent kötetét.

 

SZTEinfo – H. Á. A.

Fotók: Somogyi-könyvtár


A 91. Ünnepi Könyvhéten az SZTE NKI által szervezett programok frissülő ajánlója megtalálható az SZTE Hírportálján az Eseménynaptárban.

A 91. Ünnepi könyvhét szegedi programjainak főszevezője a Somogy-könyvtár: a könyvünnep honlapja részletesen informál a rendezvényekről.


A 91. Ünnepi Könyvhét SZTE-hez kötődő programjairól írtuk:

A cikkeket és könyveket író Szent-Györgyi Albert „utcára vitte a tudományt”

*

Megnyílt a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozata: minden 4. program „egyetemi”

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE GTK: Botos Katalin a közgazdaságtan emberi arcát mutatja meg

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE: Mire való a kreatív írás?

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE – Mi a televíziós műsorkészítés titka?

Online Európa és az SZTE kötelékébe tartozó Europe Direct Szeged

Mozaikok Csongrád-Csanád megye múltjából a 91. Ünnepi Könyvhéten

91. Ünnepi Könyvhét: Interjúkötet a hajléktalanságról

*

Az SZTE BTK IV. Magyar Könyvkiadók Napja – Nemes Z. Márió Ektoplazma című könyvének bemutatója



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01