SZTE Info

pexels-martin-lopez-954583

Sajtóközlemény - Számos új eredményt hozott az orvoslásban a Szegedi, Debreceni, Pécsi és Semmelweis Egyetemek közös "Live Longer" programja

A gyomor-bélrendszer, szív, ér- és vázizom eredetű betegségekben szenvedők gyógyítását, életkörülményeinek javítását és a betegségek korai felismerését is segítik a Live Longer program eredményei. A Szegedi, a Debreceni, a Pécsi és a Semmelweis Egyetemek 3 évvel ezelőtt indították a közös kutatási projektet, amely néhány hete zárult. Az Európai Szociális Alapból és a hazai költségvetési előirányzatból megvalósult kutatás eredményei a diagnosztikai eljárások és a terápiák fejlesztéséhez is hozzájárulnak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A pályázat fő célja a gyomor-bélrendszer, szív, ér- és vázizom eredetű betegségekben szenvedő betegek életkörülményeinek javítása és élethosszának növelése volt. A projekt transzlációs megközelítésben a molekuláris biológiai kutatásoktól egészen az új technológiákon alapuló gyógyító tevékenységig átfogta az orvostudományi kutatások szinte teljes vertikumát. Erre a négy orvosképző egyetem között megvalósuló együttműködés valamint az alapkutatási-klinikai kapcsolatrendszer adott kiváló lehetőséget. Az egészségtudományi program szoros kapcsolóeleme a transzlációs medicina, vagyis, hogy az eredmények a lehető leggyorsabb eljussanak a betegellátásba.

 

A projekt záró rendezvényét a Szegedi Tudományegyetem szervezésében 2020. november 16-án online tartották, és ismertették a főbb kutatási eredményeket.

 

A Live Longer, azaz „élj hosszabban” mottójú pályázatban betegek bevonásával vizsgálták többek között a krónikus szívizom-károsodás és a vázizom rendszerrel kapcsolatba hozható inzulinrezisztencia molekuláris mechanizmusát, az idült hasnyálmirigy gyulladás genetikai hátterét, illetve a heveny hasnyálmirigy gyulladáshoz, az agyvérzéshez, az érelmeszesedéshez vezető kórélettani folyamatokat. Az eredmények hozzájárulnak a vizsgált betegségek kialakulási okainak megértéséhez segítik a korai felismerést, valamint terápiát is.

 

A kutatási eredményeket nemzetközi publikációkban is ismertették már. Valamint 4 kutatási tématerületen, a projektben részt vevő hallgatók és kutatók hazai és nemzetközi konferenciákon is beszámoltak. Készségfejlesztési, kutatási módszertani kurzusokon vehetettek részt, nemzetközi tanulmányutakon keresztül építették kapcsolatrendszerüket. Ennek köszönhetően a hazai és külföldi kutatóhelyek közötti kapcsolat is erősödött.

 

A projekt a kutatói életpálya támogatásához is jelentősen hozzájárult a résztvevő egyetemeken: számos tudományos diákköri és Phd dolgozat születetett a kutatási tématerületekhez kapcsolódóan, valamint több fokozatszerzés (PhD, MTA doktori) és szintlépés is történt a célcsoport körében.

 

A Szegedi Tudományegyetem a Debreceni Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel és a Semmelweis Egyetemmel szoros együttműködésben az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3.6.2 pályázati konstrukcióján a Támogató 2017. május 25-i döntésével nyert el 1.470.046.015 Ft támogatást a „Modern orvostudományi diagnosztikus eljárások és terápiák fejlesztése transzlációs megközelítésben: a laboratóriumtól a betegágyig” című pályázat megvalósítására. A projekt az Európai Szociális Alapból és a hazai költségvetési előirányzatból 100 százalékos vissza nem térítendő támogatásból teljesült 2017. szeptember 1. és 2020. november 29. között.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.