SZTE Info

illusztráció

Sajtóközlemény - Kutatási infrastruktúra-fejlesztés valósult meg a Szegedi Tudományegyetemen

Összesen 741,46 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg kutatási infrastruktúra-fejlesztést a Szegedi Tudományegyetem. A projekt modern, hiánypótló és fenntartható műszerek beszerzését támogatta a szerves kémia, a gyógyszerkutatás, a kémiai biológia, a biofizika, az anyagtudomány és a mérnöki tudományok területén. A beruházás hosszú távon hozzájárult az SZTE nemzetközi versenyképességének fokozásához, a tudományos kiválóság fenntartásához, valamint a hazai és nemzetközi együttműködések bővüléséhez.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A jelentős infrastruktúra fejlesztés során anyagtudományi és élettudományi kísérletekben használható Bruker Skyscan 2211 mikro-CT berendezést; 500 MHz-es NMR spektrométert, cseppfolyós nitrogénnel hűtött elektronikájú, alacsony zajszintű, szélessávú mérőfejjel és temperálható mintacserélővel felszerelve, valamint a szupravezető mágnesek működési költségeinek csökkentése érdekében hélium visszanyerő rendszert; hélium és nitrogén cseppfolyósító berendezéseket szerzett be az SZTE. Mindegyik beszerzés hiánypótló volt az SZTE műszerpalettáján; segítségükkel immár biztosított a lehetőség a modern anyagok legszélesebb körének vizsgálatára az atomi szinttől a háromdimenziós szubmikrométeres szerkezetekig. A Mikro-CT készülék a teljes régióban hiánypótló. Beszerzése óta számos új tudományos és ipari együttműködés alapjául szolgált, kiszolgálva az anyagtudománnyal foglalkozó akadémiai, illetve versenyszférát (műanyag- és gumiipar), valamint a kísérletes orvostudománnyal foglalkozó egységeket is. A berendezés révén az SZTE alapító tagként csatlakozhatott az MTA Anyagtudományi és Szilikátkémiai munkabizottsága égisze alatt, 2020-ban létrehozott röntgentomográfiás fórumhoz, és az SZTE kutatói már tíznél több nemzetközi folyóiratban megjelent közleményben használták az új készülékkel nyert eredményeket. Az új NMR készülék a modern kiegészítő műszerekkel költséghatékonyan vált üzemeltethetővé, a készülék által nyújtott információk jóformán a kémia, biológia, gyógyszerészet, orvostudomány összes területén alkalmazást nyertek, száznál több nemzetközi folyóiratban megjelent publikációban szerepelnek az új készülékkel nyert mérési eredmények.


A beruházás a GINOP-2.3.3-15-2016-00010 azonosító számú, „Szerkezetvizsgálati infrastruktúra fejlesztése önszerveződő rendszerek alkalmazásaihoz: atomi szinttől a szubmikrométeres léptékig – IFÖR” című pályázatban valósult meg.


Fotó: Illusztráció

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.