SZTE Info

Sajtóközlemény - SZTE agykutató nyert NKFIH Élvonal pályázaton

5 évre 300 millió forint támogatást nyert az Élvonal – Kutatói Kiválósági Program pályázaton a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar munkatársa. Dr. Berényi Antal agykutató az epilepszia elektroterápiájával foglalkozik évek óta, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Élvonal” programján elnyert támogatással az epilepsziás roham kialakulását szeretné megelőzni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az epilepszia elektroterápiájával foglalkozik dr. Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar agykutatója.

 

– Míg eddig a szimptomatikus idegrendszeri betegségek tüneteinek enyhítéséért dolgoztunk, addig ez az új kutatási projekt főként arra összpontosít, hogy a tünetek várható megjelenését megjósolja, és még a manifesztálódás előtt beavatkozhassunk – magyarázta dr. Berényi Antal. – Tematikailag szorosan kapcsolódnak egymáshoz az uniós és hazai támogatással vitt projektjeink, ugyanakkor koncepcionálisan más és más a megközelítésük. Különbözőek a kísérletek és az alkalmazandó módszerek is merőben eltérnek attól, mint amit eddig csináltunk. Bár a végcél azonos: az epilepsziás betegeken próbálunk segíteni.

 

Felfedező kutatásokhoz Magyarország 10-15 legjobb kutatójának ad támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Élvonal – Kutatói Kiválósági Program pályázat. A jelentkezők számára előszűrési feltétel, hogy az Európai Unió legnagyobb kutatási platformjának, az Európai Kutatási Tanácsnak, azaz az European Research Councilnek (ERC) már elnyerték valamilyen támogatását és azt sikerrel lezárták.

 

– Alapkutatási projekten dolgozunk. Tudományos eredményeket, új metodikát hoz majd a munkánk – hangsúlyozta az SZTE kutatóorvosa. – Megközelítésünk: minél több elektródán keresztül figyeljük az agy bonyolult működését. Az így nyert adatokat a legmodernebb statisztikai módszertannal dolgozzuk föl. Az a kérdés, hogy a kifejlesztendő eljárás képes lesz-e a komplex agyi aktivitásból észrevenni olyan apró jeleket, amelyek arra utalnak, hogy a jövőben valamilyen változás következik be, azaz készülődik egy epilepsziás roham. A siker kulcsa egy új statisztikai módszertan bevezetése lehet.

 

„Proaktív neuromoduláció – Szimptomatikus idegrendszeri betegségek megelőzése predikció alapú zárt láncú agyingerléssel”. Ez dr. Berényi Antal NKFIH-nyertes pályázatának a címe. A szegedi agykutató abban bízik, hogy az epilepszián kívül más idegrendszeri betegségek terápiájában is új megoldásokra juthat.

 

– Ha sikerül meghatároznunk azokat a célpontokat, amelyeken keresztül leállítható egy-egy betegség kialakulása, akkor – elvileg – ugyanaz a módszertan alkalmazható lenne más szimptomatikus neuropszichiátriai betegségek kezelésében, mint amit az epilepszia terápiájára fejlesztünk – sorolta a szegedi agykutató. – Tehát a munkánk olyan, mintha puzzle darabokból építkeznénk úgy, hogy egy-egy munkadarabunk minél több olyan képhez is illeszkedjen, amelynek a kiteljesítésén párhuzamosan dolgoznunk.

 

Az NKFIH évente meghirdetett „Élvonal” pályázatán 2020-ban a Szegedi Tudományegyetemen két kutatója szerepelt sikerrel. A NKFIH 10 nyertese közül az egyik dr. Berényi Antal, az SZTE ÁOK kutatóorvosa.


További részletek az SZTE Hírportálján itt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.