SZTE Info

Sajtóközlemény - Mit érzünk egy önvezető autóban? – sajtónyilvános méréseket végeznek a Szegedi Tudományegyetem kutatói a Szegedi Repülőtér kifutópályáján

A Szegedi Tudományegyetem Önvezető Jármű Társadalomtudományi Kutatócsoportja elektroenkefalográfiás (EEG) és szemmozgáskövetéses méréseket végez 2020. július 22-23-án az önvezető autóban átélt pszichés folyamatok feltérképezésére. Az esemény második napja sajtónyilvános: a sajtó munkatársai interjúkat készíthetnek, bepillantást nyerhetnek a mérési munkába, és néhányan az önvezető autóban is utazhatnak. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az önvezető járművek technológiai fejlesztése egyre látványosabb eredményeket ér el világszerte: önvezető autók, kisbuszok, teherautók, városi logisztikai járművek tesztelése már igen előrehaladott állapotban van: világszerte több, mint 150 város közúti forgalmában találkozhatunk velük. Bizonyos városok közúti forgalmában olyan autókkal is találkozhatunk, amelyek vezetőülésében nem ül senki. Ezen megoldások jelenlegi ismereteink szerint extrém módon fogják felforgatni minden civilizációban élő ember napi életvitelét és több évtizedes megszokásait.

 

Magyarországon is több helyen zajlik az önvezető járművek technológiai fejlesztése, a térségben egyedülálló ZalaZone pályán pedig több projekt végez műszaki teszteléseket, méréseket. Szegeden 2020 tavaszától kezdve humán kutatások zajlanak. Világszerte számos kutatás vizsgálja azt, hogy mit gondolnak az emberek az önvezető autókról. Ezen felmérések jellemzően egyszerű megkérdezéses módszerrel dolgoznak. Teszik ezt úgy, hogy a megkérdezettek többsége még nem utazott önvezető járműben.

„Életem meghatározó élménye volt, amikor az USA-ban önvezető autóban utaztam. Azt az érzést lehetetlen kérdőíven vagy egyéb megkérdezéses módszerekkel visszaadni, azt meg kell próbálni megmérni”. – emlékezett vissza Lukovics Miklós, az SZTE GTK kutatója.

 

Az SZTE GTK és az SZTE BTK Pszichológiai Intézetének Kognitív és Neuropszichológiai Tanszékének kutatói, valamint a Mindtech apps szoftverfejlesztő cég kutatói világszinten is ritkán alkalmazott mérési eljárásra vállalkoztak. A legtöbb kutatás kikérdezésen vagy szimuláción alapul. A szegedi kutatók azonban - több hónapnyi előkészület és előzetes tesztelés után - úgy vizsgálják az önvezető autóban átélt élményt, hogy közben a kísérleti személyekre elektródákat és szemkamerát helyeznek. Ezután beültetik őket egy önvezető autóba, és a Szegedi Repülőtér lezárt kifutópályájának biztonságos környezetében rögzítik és kielemzik az utazás közben átélt biológiai reakciókat: hogyan élik meg, ha az autó saját magától elindul, lassít, fordul – ráadásul úgy, hogy a kormánykerék úgy forog, hogy azt nem forgatja senki.

 

A szegedi reptéren július 22-23-án történő mérések azt vizsgálják, hogy az emberek milyen érzelmi reakciókat élnek át, miközben megtapasztalják az önvezető autóban történő utazást. Kutatások bizonyítják, hogy egyes biológiai reakciók, mint például a szemmozgások vagy a pupillatágulás mértéke jól tükrözik az érzelmi állapotot. Hasonlóképp, az agyhullámok különböző frekvenciájú összetevőinek egymáshoz való aránya szintén információt hordoz arról, hogy valaki mennyire érzi magát stresszesnek, nyugodtnak vagy akár izgatottnak. Ezeknek a folyamatoknak a személy gyakran nincs tudatában és nem is képes ezeket szándékosan kontrollálni, így ezek a módszerek kulcsfontosságú kiegészítést adnak az egyszerű kérdőív alapú felmérésekhez.


„Az önvezető autók széles körű elterjedésével megváltozik az autóipar és a kapcsolódó iparágak teljes értéklánca, az emberek közlekedési eszközökhöz való viszonya, a mindennapi közlekedés.” – hangsúlyozta Prónay Szabolcs, az SZTE GTK kutatója.


„Jelenleg komoly kihívást látok abban, hogy az önvezető technológia sokkal előbbre tart, mint a társadalom felkészültsége. Márpedig lehet akármilyen jó a technológia, ha ezt mi, emberek nem fogadjuk be.” – emelte ki Majó-Petri Zoltán, az SZTE GTK kutatója.

 

A július 23-i mérés sajtónyilvános, azonban a repülőtér biztonsági protokollja miatt a helyszínen belépés előtt regisztrálni kell. Regisztráció Dr. Prónay Szabolcsnál a pronay.szabolcs@eco.u-szeged.hu címen. Sajtó igazolvány birtokában nem kell regisztrálni.

 

A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.

 

További információ kérhető: Dr. Lukovics Miklóstól (SZTE GTK) a miki@eco.u-szeged.hu címen, vagy a +36303398877-es számon, illetve Dr. Prónay Szabolcstól (SZTE GTK) a pronay.szabolcs@eco.u-szeged.hu címen, vagy a +36303708131-es számon, továbbá Dr. Majó-Petri Zoltántól (SZTE GTK) a majoz@eco.u-szeged.hu címen, vagy a +36306881630-as számon. Az SZTE BTK részéről további információ Dr. Volosin Mártától kérhető a volosinmarta@gmail.com címen, vagy a +36307892526-os számon.


A július 23-i mérésre tisztelettel várjuk a sajtó képviselőit.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.