A hagyományokhoz híven dísztalárba öltözött professzorok és egyetemi vezetők zászlós menetével kezdődött a 2026/2027-es tanévnyitó ünnepség. Az SZTE Dugonics téri központi épületétől a József Attila Tanulmányi és Információs Központhoz haladó menetet fúvószenészek kísérték. A JATIK előtt csoportkép készült a testületről, majd az ünnepség a kongresszusi teremben folytatódott.
Az ünnepi ülést – a Himnuszt és az Örömódát követően – Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora nyitotta meg. Köszöntötte többek között az ünnepség díszvendégét, Dr. Benedek Bulcsút, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát, Prof. Dr. Szajbély Mihályt, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökét, valamint Dr. Fendler Juditot, az SZTE kancellárját.
              |
| GALÉRIA - A Szegedi Tudományegyetem professzorainak taláros menete az ünnepi szenátusi ülésre. Fotó: Bartha Karina |
A megjelent vendégek között ott voltak Csongrád-Csanád és Békés megye, Szeged város, az egészségügyi, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, oktatási és gazdasági élet, valamint az egyetem partnereinek képviselői. Az ünnepség kiemelt figyelmet szentelt az elsőéveseknek is, akik a Szenátus és a professzori kar előtt kezdték meg egyetemi polgári életüket.
Prof. Dr. Rovó László: A finanszírozást visszaforgattuk az egyetem jövőjébe
A tanévnyitón Prof. Dr. Rovó László, aki kilencedik alkalommal tartott tanévnyitó beszédet a Szegedi Tudományegyetem nevében, két rektori ciklusának összefoglalóját helyezte ünnepi beszéde fókuszába.
– 2018-ban még nem sejtettük, hogy az előttünk álló közel egy évtized milyen globális és regionális próbatételeket tartogat. Abban azonban biztos voltam, hogy történelmi örökségünk olyan iránytű, amely biztos útmutatást ad terveinkhez és munkánkhoz. A két vezetői ciklus, amelynek eredményeiről most mérleget vonhatunk, megmutatja, mennyire tudtunk megfelelni ezeknek az elvárásoknak egy világjárvánnyal, háborúkkal, társadalmi bizonytalanságokkal és korábban elképzelhetetlen technológiai változásokkal teli időszakban – kezdte értékelését a rektor.
Prof. Dr. Rovó László szerint az egyetem fejlődésének egyik legfontosabb mutatója a hallgatói létszám alakulása: 2018-ban kevesebb mint 20 ezer hallgató tanult a szegedi egyetemen, ma pedig már több mint 25 ezer. Közülük mintegy ötezren a világ több mint 100 országából érkeztek Szegedre. A rektor külön is köszöntötte a tanévnyitón megjelent új külföldi hallgatókat, akik 46 különböző országot képviselnek.
– Ezt a 25 százalékos hallgatói létszámnövekedést igen kedvezőtlen demográfiai környezetben értük el, miközben sikerült megközelítenünk az egyetem elméleti képzési kapacitásának maximumát. Ez elképzelhetetlen lett volna oktatási és kutatási infrastruktúránk folyamatos fejlesztése nélkül.
 |
| Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszönti az SZTE új külföldi hallgatóit. Fotó: Kovács-Jerney Ádám |
Prof. Dr. Rovó László rektor szerint a beszűkült lehetőségek ellenére az egyetem több mint száz különböző területen valósított meg jelentős beruházásokat. A Bartók Béla Művészeti Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar épületei látványos rekonstrukción estek át, elkészült a Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Tömb, amely mintegy 10 ezer négyzetméteren biztosít modern oktatási környezetet, megújult a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Petőfi-épülete. Döntően saját forrásból sikerült korszerűsítésekkel, eszközparkbővítéssel évtizedes problémákat megoldani az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ területén. Létrejött az SZTE új Infektológiai Klinikája, új szárnnyal bővült a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, valamint a Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály is új épületben kapott helyet.
– A robotsebészet fejlesztésének köszönhetően végre a nemzetközi egészségügy innovatív elitjébe kerültünk – folytatta a rektor. – Az ortopédiai robotsebészet már működik, a lágyrészsebészet területén pedig éppen ezekben a napokban integráljuk a legmodernebb technológiákat. Ezek a világ élvonalába tartozó robotikai fejlesztések szerves részei a Kardiológiai Centrum és a Sebészeti Klinika stratégiai modernizációjának. Sikerült megnyugtató módon megoldani a hányattatott sorsú gyermeksebészet és gyermeksürgősségi ellátás kérdését is. Kétségtelen ugyanakkor, hogy vannak még előttünk álló feladatok. Például a Fogászati és Szájsebészeti Klinika épületének vagy a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika műtőinek modernizálását, továbbá a Gyógyszerésztudományi Kar új épületének kialakítását minden erőfeszítésünk ellenére sem tudtuk megvalósítani. Bizakodásra ad azonban okot, hogy sikerült megnyugtatóan rendezni a korábbi városi kórházépületek és az úgynevezett MÁV-telek jogi státusát, ami a következő vezetés számára tág teret biztosít a további fejlesztésekhez.
Prof. Dr. Rovó László hangsúlyozta, hogy az egyetemi működés struktúraváltáshoz rendelt, jelentősen megemelt finanszírozásának nagy részét, valamint az egyetemi kutatás-fejlesztési és innovációs bevételeket következetesen visszaforgatták az egyetem jövőjébe.
– Ennek egyik legfontosabb példája a hatékonyan működő Advanced Core Facilities, a Kiemelt Kutatási Központok Rendszere, amely az egyetem stratégiai erősségeire épülő, nemzetközi színvonalú kutatási és innovációs központokat fogja össze. Ezek az egységek egyszerre szolgálják a tudományos kiválóságot, az oktatást és a piaci együttműködéseket. Meggyőződésem, hogy újabb, akár Nobel-díjas kutatások feltételeit hoztuk létre azzal, hogy a hagyományosan erős tudományterületeinket a cutting-edge technológiákkal erősítjük. Ilyen a Robotizált Biobankunk, valamint a 2025 őszén átadott, hazánkban egyedülálló, jelenleg a világ legjobbjának tartott Krio-elektronmikroszkópiai Központ. Ez a műszerpark túlzás nélkül új dimenziókat nyit a molekuláris biológiai, az anyagtudományi és orvosi kutatások előtt. Mindezt az új, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépünk támogatja. Ezek a fejlesztések alapozták meg az olyan nemzetközi rangú eredményeket, mint a kutatóink által elnyert kiemelkedő presztízsű Novo Nordisk Alapítvány Challenge-díja.
A rektor az eredmények közé sorolta azt is, hogy az infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan a működés optimalizálása érdekében fejlesztették az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központot. Ez a szervezeti egység az országban egyedülálló módon gyűjti össze és karolja fel az egyetem legkiválóbb kutatóit, kutatásait és projektjeit. Mellette a Szegedi Tudományegyetemen létrejött az Oktatási Kiválósági Központ is, amelynek feladata az oktatás jövőjének formálása, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására.
– Ezek a fejlesztések részben magyarázatot adnak arra is, hogy miért lehetünk a hazai egyetemi legszűkebb elitjének tagjai egy olyan mezőnyben, amelyben nálunk lényegesen nagyobb költségvetésű és hallgatói létszámú intézményekkel versenyzünk. Van olyan neves rangsor, ARWU (Academic Ranking of Word Universities) ahol 1 év alatt több mint 150 helyet javítottunk, és 3 éve elsők vagyunk a magyar egyetemek között. Ha méretarányosan vizsgáljuk, talán nyugodtan használhatjuk azt a meghatározást, hogy az ország egyik legjobb, ha nem a legjobb egyeteme vagyunk – hangsúlyozta Prof. Dr. Rovó László rektor.
Dr. Benedek Bulcsú: Kritikus gondolkodású, felelős döntésre képes hallgatók
Ezután Dr. Benedek Bulcsú, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a kormány felsőoktatást érintő terveiről elmondta, hogy a kekva alapítványok kivezetésével elérkezik a lehetőség, hogy az egyetemek visszakapják saját sorsuk alakításának jogát.
– Hiszünk az egyetemi autonómiában, a tudás és felelősség párhuzamos terében. Olyan felsőoktatási rendszert szeretnénk, ahol kulcsfontosságú a helyi közösségek hangja, a szabad véleménynyilvánítás és ezért hárul kiemelt figyelem és felelősség a szenátusokra, kuratóriumokra és az érdekképviseleti szervekre is. Olyan felsőoktatási intézményeket szeretnénk, amelyek gondolkodni és felelősen dönteni tanítanak. Ahol a kritikai gondolkodás nem tiltott, hanem érték, ahol a tehetség kibontakozásának lehetősége nem származáshoz, családi háttérhez, szülőhelyhez kötött, hanem esélyt ad mindenkinek, aki teljesíteni szeretne – hangsúlyozta az államtitkár.
Dr. Benedek Bulcsú elmondta, hamarosan lehetőség nyílik az alapítványi fenntartású egyetemek által már elfogadott Erasmus mobilitási pályázatokról szóló szerződések aláírására.
– A minisztérium, a Tempus Közalapítvány, és az Európai Unió illetékesei azon dolgoznak, hogy a 2027-es tanévben minden magyarországi felsőoktatási hallgató, dolgozó, oktató visszakapja az Erasmusban való részvétel lehetőségét.
 |
| Dr. Benedek Bulcsú, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Fotó: Kovács-Jerney Ádám |
Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy az Erasmus+ program keretében az Európai Egyetemek Kezdeményezéshez kapcsolódó legutóbbi, 2026. évi pályázati felhívás 20 nyertes szövetsége között ott van az EUGLOH egyetemi szövetség is, amelynek a Szegedi Tudományegyetem is tagja.
– Ezúton is szívből gratulálok az egyetemnek ahhoz a sikeres és példaértékű munkához, amelyet a szövetségben annak indulása óta végez – mondta Dr. Benedek Bulcsú.
Végül az egyetem új hallgatóihoz fordulva Dr. Benedek Bulcsú, aki maga is a Szegedi Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemi polgári lét egyben felelősség is:
– Már a középkori egyetemi közösségekben is megjelent az egymás iránti felelősség gondolata. A bolognai egyetem német hallgatói közösségének statútuma például a testvéri szeretetet, a kölcsönös összetartást, a betegek gondozását és a rászorulók támogatását is a közösség céljai közé sorolták. Ezért kérem önöket, ha azt látják, hogy valakit bántanak, elesett, egyedül maradt, ne nézzenek félre! Nyújtsanak segítő kezet, támogassák, keressenek megoldást, hogyan enyhíthetik gondjait, hogyan tehetik jobbá életét! – zárta szavait az államtitkár.
Prof. Dr. Szajbély Mihály: Az autonómia teljes körű visszavezetése
Prof. Dr. Szajbély Mihály irodalomtörténész, az SZTE BTK egykori dékánja, az alapítványi átalakulás fő kritikusa ezúttal már a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány új kuratóriumi elnökeként szólt a tanévnyitó közönségéhez:
– Akik ismernek és emlékeznek az elmúlt évekre, jól tudják, hogy az alapítványi átalakulásnak kezdettől ellenzője voltam. Az ellenvéleményemet elég világosan megfogalmaztam több szenátusi ülésen mint az egyetem szenátusának tagja, ahol azt a véleményt képviseltem, hogy az oktatás, ezen belül a felsőoktatás állami feladat, és azt magánalapítványokba szervezni, amely fölött az állam elveszti a kontrollt, hibás elképzelés és könnyen katasztrófákhoz vezethet. Ez az álláspontom azóta sem változott – mondta Prof. Dr. Szajbély Mihály.
Az SZTE alapítványának új kuratóriumi elnöke a változás komolyságához illően elismerte, hogy az eddig alapítványi formában töltött időszak nem volt holtidő a Szegedi Tudományegyetem életében.
– Ebben szerepe volt a leköszönő kuratóriumnak is, amely nagyon komolyan vette, hogy nem szól bele a fenntartói feladatok ellátásán túl az egyetem működésébe, nem uralta le az egyetemet, nem hozott olyan döntéseket, amellyel annak a struktúráját és normál működését megbontotta volna. Ezért, azt hiszem, kiemelten is köszönettel tartozunk a leköszönő elnöknek, Szabó Gábor professzornak.
Ezen a ponton a tanévnyitó közönsége spontán tapsban fejezte ki egyetértését.
Ugyanakkor Prof. Dr. Szajbély Mihály meggyőződését hangoztatta, hogy a leköszönő kuratórium kedvező összetétele annak is köszönhető volt, hogy 2021-ben az egyetem szenátusa „nem feltett kézzel állt a modellváltás elé”.
– Az akkori kormányzat számára is világos volt, hogy Szegeden nem egyértelmű a modellváltás támogatottsága, és a megelőző modellváltási kísérletekből, például a Színház és Filmművészeti Egyetem modellváltása körüli balhékból tanultak annyit, hogy nem szerettek volna egy újabb balhét generálni. Ennek következtében vált lehetővé az, hogy a szegedi egyetem egy olyan kuratóriumot kapjon, amelynek elnöke az egyetem korábbi köztiszteletben álló rektora lehetett.
 |
| Prof. Dr. Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány új kuratóriumi elnöke |
Bár a kuratórium munkájával elégedett lehet az egyetemi közösség, az autonómia, amelyet ez a kuratórium tiszteletben tartott, Prof. Dr. Szajbély Mihály szerint már „eleve egy csonka autonómia volt”, az egyetemi autonómia csonkítása pedig a 2010-es évek elejétől hosszú éveken át tartó folyamat volt. Prof. Dr. Szajbély Mihály bízik abban, hogy az új kormányzat elkötelezett az autonómia teljes körű visszavezetésére, az akadémiai szabadság biztosítására, és nem csupán az 2021-es állapotok rekonstruálására, hanem egy új felsőoktatási modell kidolgozására.
– Én úgy gondolom, ez olyan törekvés, amelyet valamennyiünknek támogatnunk kell. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriuma ebben a munkában egészen biztosan segíteni fogja az új kormányzatot – mondta az új elnök.
Prof. Dr. Szajbély Mihály aláhúzta, hogy az új kuratóriumok feladat- és hatásköre eltér a korábbiakétól. Eddigi ismeretei alapján két fő feladatkör körvonalazódik előttük:
– Az egyik, ami a minisztérium számára a legfontosabb feladat, a korábbi alapítványok működésének áttekintése, az átvilágítás elősegítése. Azt kell mondanunk, hogy nekünk ebben a tekintetben aligha lesz dolgunk. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány minden tekintetben átlátható módon, valóban különböző machinációk, bizniszek és sötét ügyletek kerülésével, az egyetem javára dolgozott. Az átvilágításra Szegeden is sor fog kerülni, ezt a kuratórium a maga eszközeivel támogatni fogja, az egyetem szolgáltatja majd a szükséges adatokat, de ennek a végeredményéről nincsenek kétségeim. Úgy is mondhatom, hogy a szegedi kuratóriumnak sok szabadideje lesz. A másik feladatkör a fenntartói feladatok ellátása, a normál működés biztosítása ebben az átmeneti időszakban, hiszen mint tudjuk, jövő év augusztus elsejével az alapítványi forma megszűnik a magyar felsőoktatásban. Az újrafogalmazott alapítói okiratok szerint a kuratóriumoknak nem feladata, és nincs is hatásköre arra, hogy az egyetemi működésbe beleszóljon. A most felálló kuratóriumok nem szabhatják át az egyetem működési struktúráját, nem kezdeményezhetik szabályzatok átalakítását, nem kezdeményezhetnek belső átvilágításokat, és arra sincsen jogosítványuk, hogy ennek nyomán intézkedjenek. Az esetlegesen létező anomáliák feltárása és kezelése az oktatási kormányzat feladata lesz. Természetesen javasolhatunk és kezdeményezhetünk, és fogunk is javaslatokat megfogalmazni, igyekszünk majd aktív szerepet játszani az új felsőoktatási modell kialakításában, és ezen belül a Szegedi Tudományegyetem megújulásában – hangsúlyozta Prof. Dr. Szajbély Mihály.
Kitüntetések és díjak
A tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésen idén is több egyetemi kitüntetést és díjat adtak át.
Az Év Oktatója Elismerő Oklevelet Dr. Domján Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Fizioterápiás Tanszékének egyetemi docense, Dr. Merkovity Norbert, az Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint Dr. Pfeiffer Ilona, a Természettudományi és Informatikai Kar oktatási dékánhelyettese vehette át. Az elismerést azoknak az oktatóknak ítélik oda, akik több éven át kiemelkedő eredménnyel oktatták és nevelték az egyetem hallgatóit, és emberi, erkölcsi magatartásukkal is példát mutatnak.
Dr. Domján Andrea hallgatóközpontú oktatói munkája mellett a nemzetközi képzések elindításában és a tudományos utánpótlás nevelésében vállalt jelentős szerepet. Dr. Merkovity Norbert közel két évtizede oktat az SZTE-n, a politikatudomány, a politikai kommunikáció és a digitális nyilvánosság területén, oktatási és tanszékvezetői munkájával pedig a képzések fejlesztését is segíti. Dr. Pfeiffer Ilona példaértékű oktatói és mentori tevékenységével támogatja a hallgatók szakmai fejlődését, emellett meghatározó szerepet vállal új képzések és oktatásfejlesztési programok megvalósításában.
 |
| A Szegedi Tudományegyetem ünnepi tanévnyitója a József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám |
Az Év Fiatal Oktatója Elismerő Oklevelet három oktató kapta meg: Dr. Győrffy Lajos, a Természettudományi és Informatikai Kar Halmazelmélet és Matematikai Logika Tanszékének adjunktusa, Dr. Szabó-Prievara Dóra Katalin, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Egészségpszichológia és Mentálhigiéné Tanszékének adjunktusa, valamint Dr. T. Szabó Veronika, a Fogorvostudományi Kar Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszékének adjunktusa. A 40 év alatti oktatóknak adható elismerést azok kaphatják, akik több éven át kiemelkedő oktatói és nevelői munkát végeztek.
Dr. Győrffy Lajos népszerű bevezető kurzusai mellett jelentős tudománynépszerűsítő munkát végez, a LEMMA tábor alapítója és a „Pi-nap” rendezvények főszervezője. Dr. Szabó-Prievara Dóra Katalin tíz éve a tanszék munkatársa, és húsz elméleti, illetve harminc gyakorlati kurzus kidolgozása és oktatása fűződik a nevéhez. Dr. T. Szabó Veronika 2018 óta magyar és angol nyelven oktat fogorvostan-hallgatókat, szakdolgozati témavezetőként is tevékenykedik, oktatói munkáját pedig korábban több szakmai elismeréssel is díjazták.
A kutatói és publikációs teljesítményt három kategóriában ismerték el. Az Év Élettudományi Publikációja Díjat Dr. Maléth József, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Belgyógyászati Klinikájának tudományos főmunkatársa kapta. Munkatársaival a Current Biology folyóiratban egy új, neurohormonális stimulusoktól független szabályozási mechanizmust tártak fel, amely az epitéliális ion- és folyadékszekréció megértéséhez teremthet új alapot.
Az Év Műszaki-Természettudományi Publikációja Díjat Dr. Tölgyesi Csaba, a Természettudományi és Informatikai Kar Ökológiai Tanszékének adjunktusa vehette át. Az MTA–SZTE Lendület Alkalmazott Ökológia Kutatócsoport vezetőjeként jelentős publikációs és nemzetközi kutatói tevékenységet folytat; a Nature Geoscience folyóiratban megjelent publikációjával a Frontiers Planet Prize magyar bajnoki címét is elnyerte. Az Év Bölcsészet- és Társadalomtudományi Publikációja Díjat Prof. Dr. Kasza Péter, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára kapta. A díjazott 2025-ben Bécsben megjelent Vier Bücher über die Ereignisse in Ungarn (1540–1546) című kötetében Wolfgang Lazius magyar vonatkozású, latin nyelvű kéziratát tette közzé német nyelvű jegyzetapparátussal és bevezető tanulmánnyal.
Az ünnepségen Szegedi Tudományegyetemért Sajtódíjban részesült Kelemen Zoltán Gergely, a Magyar Távirati Iroda tudósítója. Az elismerést az egyetemről való objektív tájékoztatást, az SZTE népszerűsítését és az egyetem eredményeinek bemutatását segítő újságírói tevékenységéért ítélték oda. Kelemen Zoltán Gergely 2004 óta tudósít az MTI-nél az SZTE eredményeiről, fejlesztéseiről és sikereiről, munkája pedig országos és nemzetközi nyilvánosságot biztosít az egyetemnek.
A Szegedi Tudományegyetemért Mecénás-díjat 2026-ban az Enrawell Kft. kapta. A vállalat közel egy évtizede működik együtt az SZTE-vel: szakmai gyakorlati lehetőségekkel, vendégelőadásokkal és hallgatói kutatások támogatásával segíti a földrajz- és geográfusképzést. Az egyetemmel közösen megvalósított szakfejlesztési projektjük az akadémiai tudás, a szakmai gyakorlat és a munkaerőpiaci igények összekapcsolását is szolgálja. A díjat a társaság ügyvezetője, Dr. Kiss Gábor vette át.
Esküt tettek az elsőévesek
A díjátadót követően, a tanévnyitó egyik legfontosabb hagyományos mozzanataként az elsőévesek a Szenátus és a professzori kar előtt esküt tettek. A magyar hallgatókat Bakai Bianka, az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója, valamint Tatár Csanád, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar hallgatója képviselte, míg a nemzetközi hallgatók képviseletében Nada Milić és Atila Naeimi Dafchahi, a Természettudományi és Informatikai Kar hallgatói tettek esküt.
Az eskütételt követően az elsőévesek egy csoportját – valamennyi gólya jelképes képviseletében – Prof. Dr. Rovó László rektor kézfogással fogadta az egyetem polgárává. A hallgatókat Dr. Benedek Bulcsú államtitkár is köszöntötte.
 |
| Az SZTE új hallgatóinak eskütétele az ünnepélyes tanévnyitón. Fotó: Bartha Karina |
Ezt követően Szentesi Sándor, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte a hallgatókat.
Az ünnepi program részeként Giuseppe Maria Cambini B-dúr Trióját adta elő a Bartók Béla Művészeti Kar fafúvós triója: Varga Laura fuvolaművész, Tóth Györgyi oboaművész és Vizsolyi Lívia fagottművész. A tanévnyitó másik zenei darabjaként Szélpál Szilveszter, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, az SZTE alumnusa a Jekyll és Hyde című musicalból énekelte el az Eljött az óra című számot.
A tanévnyitó ünnepi szenátusi ülés a Szózattal és az egyetem vezetőinek és díszvendégeinek kivonulásával zárult.
Dr. Fendler Judit: Az alkotni vágyó hallgatók ereje
A tanévnyitó ünnepséget követő fogadáson Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja beszéde elején hangsúlyozta, hogy egy egyetem különleges intézmény, amely egyszerre őrzi a hagyományokat és kérdőjelezi meg a tegnapi bizonyosságokat, miközben legfontosabb terméke a tudás, a gondolat és a gyógyítás. Elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt években látványosan fejlődött, és az egészségügyi, oktatási, valamint technológiai beruházások nem egyetlen tanévre szólnak, hanem évtizedekre meghatározzák a 445 éves intézmény, Szeged és a regionális környezet lehetőségeit.
 |
| Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja pohárköszöntőt mond az ünnepi tanévnyitón. Fotó: Kovács-Jerney Ádám |
A kancellár rámutatott arra, hogy minden nagy gondolat mögött felbukkan a költségvetési háttér biztosításának feladata is, ami az egyetemi munkamegosztás leginkább állandó eleme. Elmondta az is, hogy az intézmény igazi sikere nem a számokban, hanem az új épületekben és műszerekkel elért eredményekben, az oktatás minőségében, a gyógyításban és a fiatalok fejlődésében mérhető.
Beszédében ismertette a közelgő tanév kiemelt eseményeit is, kiemelve, hogy Szegedre érkeznek a V4 országok innovációs és technológia-transzfer szakemberei, megrendezik a Karikó Katalin által alapított JATE-díj gáláját, valamint otthont adnak a nemzetközi OneHealth Summit egészségipari konferenciának. Hozzátette, hogy az egyetem iránti töretlen bizalmat és a növekvő piaci érdeklődést az intézmény saját, önálló teljesítményére építő működése alapozta meg, amelyet a hallgatói visszajelzések és a rangsorok is igazolnak.
Dr. Fendler Judit hangsúlyozta, hogy a felkészült oktatók és a megújuló infrastruktúra mellett az alkotni vágyó hallgatók jelentik az egyetem igazi erejét. Horatius és Kant szavait – „Sapere aude! – Merj a magad értelmére támaszkodni!” – idézve bátorította a közösséget az új utak keresésére és a kockázatvállalásra, rávilágítva, hogy a tudomány fejlődéséhez a tévedések vállalása is hozzátartozik. Pohárköszöntőjében végül kifejezte reményét, hogy az új tanévben az egyetemi polgárok, a partnerek és a dolgozók közös munkája révén egy év múlva még több okra lesz büszkeségre az intézményben.
 |
| A Szegedi Tudományegyetem professzorainak ünnepi csoportképe. Fotó: Kovács-Jerney Ádám |
Panek Sándor, Gajzer Erzsébet
A borítóképen: A Szegedi Tudományegyetem ünnepi tanévnyitója a József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
