A 2026. szeptember 10-ei, csütörtöki nyitónap fókuszában a tudomány, az ipar, a szakpolitika és a nemzetközi partnerek összefogása állt. A rendezvény nem csupán szakmai előadások sorozata, hanem olyan stratégiai találkozási pont, amely az emberi, állati és környezeti egészség szoros egységét hirdető OneHealth (Egy Egészség) szemlélet köré szerveződik.
A hálózatba kapcsolt világ
A rendezvény megnyitóján Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektor köszöntötte a megjelenteket. Beszédében az egészségügy előtt álló rendszerszintű kihívásokat és a tudományágak közötti összefogás elkerülhetetlenségét helyezte a középpontba. A rektor a Gaia-hipotézisre utalva emlékeztetett arra, hogy a Földön minden mindennel összefügg és egyetlen hatalmas hálózati rendszert alkot. A mai kor fejlődő adatelemzési és technológiai eszközei pedig egyre egyértelműbbé teszik ezeket az összetett kapcsolatokat, ami alapjaiban változtatja meg az egészség definícióját is.
– Az egészségügyben példátlan transzformáció megy végbe: az orvoslás súlypontja egyre inkább a kutatás, a fejlesztés és az innováció felé tolódik el. Ebben a rendkívül összetett struktúrában az igazi kérdés az, miként tudjuk úgy optimalizálni a társadalom által biztosított erőforrásokat, hogy azok a leghatékonyabban szolgálják az egészséget. Egy ilyen konferencia pontosan azért elengedhetetlen, mert a különböző területek szakértői itt megismerhetik egymás nézeteit és lehetőségeit, így közösen kereshetnek választ erre a komplex feladatra – emelte ki a rektor.
Beszédében kitért a mesterséges intelligencia egészségügyi jelenlétére is, amely gyökeresen átalakítja a diagnosztikát és a gyógyítást. Kifejtette, hogy az AI képes lesz az óriási adatbázisokban rejlő olyan, eddig nem ismert mintázatok és összefüggések feltárására, amelyeket a mindennapi orvoslásban lehet majd hasznosítani. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a technológiai boom mellett a jövő orvosainak és kutatóinak minden eddiginél nagyobb szükségük lesz a kritikus gondolkodásra, valamint a pontos, megbízható indikátorok meghatározására.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Szegedi Tudományegyetem a nemzetközi térben is e szemlélet éllovasa: a EUGLOH európai egyetemi szövetség keretében az SZTE kiemelt feladataként a globális emberi jóllét és egészség fejlesztését vállalta magára.
Magyarország új innovációs pályára áll: GDP-arányosan 2 százalékra nőnek a kutatás-fejlesztési források
A megnyitón Dr. Horváth Péter tudományért és innovációért felelős államtitkár ágazati irányítási szempontból vázolta fel a hazai tudománypolitika jövőjét. Beszédében rámutatott, hogy az elmúlt hónapok intenzív egyeztetései nyomán elkészült az az új nemzeti tudományos és innovációs stratégia, amelynek legfőbb célja egy olyan dinamikus ökoszisztéma kiépítése, amely képes érdemi válaszokat adni a jelen és a jövő legsúlyosabb kihívásaira. Noha az innovációs és tudományos rangsorokban Magyarország jelenleg az Európai Unió hátsó harmadában foglal helyet, a kormányzat célja nem csupán helyezések javítása, hanem egy rugalmas, reagálni képes rendszer felépítése. Kifejtette, hogy a stratégia három fő pillér köré épül: a technológia, a környezetvédelem és az egészségügy áll a fejlesztések fókuszában, amelyeket két horizontális pillér, a társadalmi jólét növelése, valamint a biztonság garantálása egészít ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy a gyökeres változások megvalósításához a reformoknak már az oktatásban el kell kezdődniük, hogy megismertessék a fiatalokkal a vállalkozói bátorságot, az innovációs gondolkodást és a kudarcok feldolgozását. Ennek jegyében már idén tízezer középiskolás bevonásával indítanak országszerte innovációs képzést, miközben az egyetemek és kutatóhelyek szerepe is kulcsfontosságúvá válik a tudásérték megteremtésében.
– A stratégia pénzügyi hátterét a KFI-ráfordítások jelentős növelése adja: a jelenlegi 1,33 százalékos GDP-arányos ráfordítást 2030-ra 2 százalékra, 2035-re pedig 3 százalékra emelik. Ezzel párhuzamosan az alapkutatásokra és innovatív kutatásokra szánt NKFIH-alapot három év alatt a jelenlegi 103 milliárd forintról 225 milliárd forintra növelik, a kutatói életpályát támogató kutatási pályázatok keretét pedig 40 milliárdról 70 milliárd forintra emelik – hangsúlyozta. Hozzátette: mindemellett a hazai egyetemek és kutatóhelyek számára újraindulnak a kiemelten fontos, infrastruktúra-fejlesztést és középvállalati együttműködéseket segítő pályázati csomagok is.
– Az egészségügyi kutatásokban elengedhetetlenné vált mesterséges intelligencia terén tapasztalható stratégiai lemaradás felszámolására egy átfogó program keretében száz új AI-professzort indítunk el az országban. Az egészségügy óriási transzformáción megy keresztül a mesterséges intelligencia miatt, ám míg a kutatásban már most éjjel-nappal dolgozó mesterséges intelligencia ügynökök elemzik a szakirodalmat és az adatokat, a betegellátásba a szigorú szabályozások miatt ezek az eszközök sokkal lassabban kerülnek be. Éppen az SZTE szervezte OneHealth Summithoz hasonló események teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a multidiszciplináris tudásösszeadás révén az új technológiák mielőbb a gyógyítás szolgálatába állhassanak – emelte ki.
                         |
| A konferencián készült képek itt megtekinthetőek. |
Strukturális reformok az egészségügyben
A szakpolitikai és ágazati perspektívákat kiegészítve Dr. Horváth Beatrix főosztályvezető, Dr. Ilku Lívia közigazgatási államtitkár köszöntőjét tolmácsolta. Beszédében rávilágított: sorsfordító, rendkívül gyorsan változó időket élünk, amelyeket a klímaváltozás és a globális gazdasági bizonytalanságok mellett a robbanásszerű tudományos fejlődés, a robottechnika, az AI határtalan térnyerése, valamint az egészséges öregedést célzó, longevity kutatások jellemeznek.
Kiemelte, hogy a jelenlegi forradalmi időkben az a legfőbb feladat, hogy az erőforrásokat okosan fókuszálva válogassuk meg a legfontosabb célkitűzéseket, amihez a szegedi OneHealth Summithoz hasonló multidiszciplináris fórumok biztosítanak kiváló alapot.
– Örömteli hír, hogy tizenhat év után végre újra van önálló tárcája az egészségügynek, amely így visszakerült a kormányzati munka, a politika és a közbeszéd homlokterébe. Az új tárca új szemléletet szeretne hozni. Pontosan tudjuk, hogy nem lehet minden problémát egy csapásra megoldani, de a megoldás első lépése minden esetben az őszinte szembenézés és a probléma felismerése, meghatározása. A tárca azt mindenképp vállalja, hogy őszinteséget visz a rendszerbe, transzparensebbé teszi az ellátást, és mindenkinek lehetőséget ad a problémák feltárásának, megoldásának részvételében – hangsúlyozta a főosztályvezető.
Rámutatott arra is, hogy a tárca elkötelezett amellett, hogy partnerként működjön együtt minden érintettel a megelőzés, a betegellátás és az ipar területén egyaránt. A cél egy hatékonyabb, biztonságosabb és igazságosabb egészségügyi ellátórendszer közös megteremtése.
Hagyományteremtő találkozási pont az egészségipari ökoszisztéma szereplőinek
A rendezvény életre hívásának gondolati hátterét és hiánypótló szerepét Prof. Dr. Csóka Ildikó, a konferencia elnöke, az SZTE stratégiai főigazgatója, az IKIKK operatív vezetője ismertette. Elmondta, hogy a csúcstalálkozó ötlete abból a gyakorlati tapasztalatból fakadt, hogy a tudományos és ipari szereplők éveken át elszigetelten, saját szakterületi közösségükben tanácskoztak.
– A kutatók, a gyógyítók, az agrárbeállítottságú szakemberek és a piaci szereplők külön-külön kiváló ötleteket fogalmaztak meg, ám a regulációs ismeretek vagy a célzott finanszírozás hiánya miatt sok innováció megrekedt. Nem egy újabb hagyományos konferenciát szerettünk volna szervezni, hanem egy olyan rendezvénysorozatot, ami valódi találkozási pontot jelent, ahol az ökoszisztéma minden szereplője személyesen megoszthatja tapasztalatait. Ugyanis csak akkor válunk valódi ökoszisztémává, ha időről időre leülünk egy asztalhoz – emelte ki a konferencia elnöke.
Hozzátette: a rendezvény sikerét és országos jelentőségét jelzi, hogy a háromnapos szegedi találkozóra több mint 400 résztvevő, csaknem száz előadó, valamint számos szakmai és érdekképviseleti szervezet képviselője, az egyetem 12 karának oktatói, kutatói, hallgató, klinikai központjának dolgozói és döntéshozók is érkeztek.
Vissza az egységes rendszerszemlélethez
A megnyitó záróbeszédét a konferencia védnöke, Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, az IKIKK szakmai vezetője tartotta. Tudománytörténeti gondolataival emlékeztetett arra, hogy 2500 évvel ezelőtt a természetvizsgálat még egységes volt – maga a fizika szó is eredetileg a természet egészét jelentette –, és csupán az elmúlt évszázadok során osztották fel a tudományt különálló diszciplínákra.
– Most egy lenyűgöző körforgás tanúi vagyunk: hosszú évszázadok szétválasztási folyamatai után most alig néhány évtized alatt térünk vissza ahhoz, hogy a világot és az egészséget egyetlen összefüggő rendszerben kell szemlélnünk. Egyetlen tudományág sem képes már önmagában megválaszolni a komplex kihívásokat – világított rá Prof. Dr. Kónya Zoltán.
A rektorhelyettes felhívta a figyelmet a rendezvény vizuális szimbolikájára is, amelyben a kutatók, a piaci szereplők és a stratégiai szabályozók metszéspontjában maga a negyedik generációs egyetem – a Szegedi Tudományegyetem – áll. Ez az intézményi modell már nem csupán oktat és kutat, hanem a teljes régió innovációs motorjaként és tudásközpontjaként funkcionál.
Beszédét azzal a kéréssel zárta, hogy a résztvevők a következő napokban ne a már ismert kollégáikkal, hanem az ismeretlen szakterületek képviselőivel keressék a párbeszédet, hiszen az új, áttörő tudás mindig a diszciplínák határvonalain születik meg.
Nemzetközi szervezetek üzentek Szegedre, WHO központ alakul az SZTE-n
A plenáris program nemzetközi blokkjában a globális egészségügy és tudománypolitika kulcsszereplői videóüzenetben köszöntötték a szegedi tanácskozást, megerősítve a OneHealth szemlélet határokon átívelő jelentőségét.
A WHO Európai Regionális Irodájának képviselői az európai OneHealth szakpolitika jövőbeli perspektíváit, valamint a népegészségügyi innovációk nemzetközi együttműködésben betöltött szerepét méltatták. A 25 országot összekapcsoló Pasteur Network ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a globálisan beágyazott, de helyi gyökerekkel rendelkező tudományos hálózatok miként képesek a gyakorlatba átültetni az egységes egészségszemléletet. A Portói Egyetem és a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) szakemberei, köztük az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának dékánja, a jövő orvosgenerációinak képzését, az intézményi integrációt és az európai egyetemi szövetség összefogását helyezték fókuszba.
A nemzetközi blokk részeként egy stratégiai jelentőségű bejelentésre is sor került: a Szegedi Tudományegyetemen jön létre a WHO Népegészségügyi Innovációs Együttműködési Központja. A rangos nemzetközi kijelölést kapott központ az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Harmadik Missziós Klaszterének keretein belül fog működni, tovább erősítve az egyetem globális tudományos és szakpolitikai pozícióját.
Tudományos munka hat szekcióban
A csütörtöki megnyitót követően pénteken a szakmai munka hat tematikus szekcióban folytatódik.
A „gyógyszerfejlesztés új horizontjai: innováció, transzláció és fenntarthatóság” szekció vizsgálja az innováció lehetőségeit. A programban többek között a Richter Gedeon, az EGIS, az MSD Pharma Hungary, a MAGYOSZ és az SZTE szakértői is megszólalnak.
Az „orvostechnikai eszközök” szekciója azt mutatja be, hogyan válhat egy kutatási ötletből működő, szabályozott és piacképes medical device. Szó lesz többek között a mesterséges intelligenciáról, a prototípusfejlesztésről, a klinikai vizsgálatokról, a szabályozásról és az ipari együttműködésről. A témában a Richter, a Medtronic, a MediKlaszter és az SZTE szakemberei is megosztják tapasztalataikat.
A „kozmetikai jövőkép” a tudományos kutatás, a fejlesztés és a piaci elvárások találkozási pontjait vizsgálja, a fenntarthatóságtól és az új trendektől a szabályozásig és a vizsgálati lehetőségekig. A szekcióban többek között a NAOS Hungary, a L’Oréal Magyarország és a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség képviselői is részt vesznek.
Az „étrend-kiegészítők és funkcionális élelmiszerek” témaköre a modern egészségtudatosságot, az új hatóanyagokat, a fejlesztési és gyártástechnológiai kérdéseket, valamint az egészséges növény, állat és talaj összefüggéseit helyezi középpontba. A programban a BiotechUSA, a Goodwill Pharma, a Béres Gyógyszergyár, a Grapoila és az SZTE szakértői is szerepelnek.
Az „adatvezérelt egészségügy” szekció azt járja körül, hogyan válhat az egészségügyi adat az innováció egyik stratégiai erőforrásává, és milyen feltételek mellett hasznosítható biztonságosan. Az adatvédelem, az anonimizáció, az egészségügyi adatvagyon és a mesterséges intelligencia mellett a társadalmi és etikai szempontok is megjelennek.
A „kutatástól a hasznosításig” vezető út is fókuszba kerül: finanszírozás, spin-off vállalkozások, technológiatranszfer, iparjogvédelem és piacra jutás. A szekció egyik központi kérdése, hogyan lehet egy tudományos eredményből valódi piaci értéket teremteni, és hogyan lehet áthidalni az innováció finanszírozásának kritikus szakaszait. A programban többek között a GE HealthCare, a Creative Accelerator, a White Unicorn és a DANUBIA IP
Megnyílt az SZTE műszerközpontjait bemutató kiállítás és az Egészség Zóna
A TIK kiállítási terében a Szegedi Tudományegyetem kutatási és innovációs ökoszisztémája is bemutatkozik. Az érdeklődők közvetlenül is megismerhetik az intézmény olyan speciális műszerközpontjait és csúcstechnológiás infrastruktúráit, mint az SZTE IKIKK Fázis I. Vizsgálóhelye, a Biobank, a Krio-elektronmikroszkóp Központ vagy a Környezetbiztonság Labor.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja rávilágított: egy egyetem valódi teljesítményét nem az mutatja meg, hogy mije van, hanem az, hogy mit tud kezdeni azzal, amije van.
– Nem egyszerűen műszereket vásárolunk, hanem képességeket építünk. Egy műszernek beszerzési ára és amortizációja van, egy jól felépített egyetemi képességnek viszont hatása. Kutatásokat indít el, fiatal kutatókat tart itt, bekerül az oktatásba, segíti a gyógyítást, és olyan kérdések megválaszolását teszi lehetővé, amelyekre korábban nem voltak meg az eszközeink – fogalmazott a kancellár.
Beszédében ismertette az egyetem központi forrásból megvalósított infrastruktúra-fejlesztési koncepcióját (Advanced Core Facility), amelynek lényege, hogy a nagy értékű beruházások nem csupán egy-egy kar elszigetelt érdekeit szolgálják. Hangsúlyozta: az SZTE négyes missziójából – oktatás, kutatás, gyógyítás és a társadalom-gazdaság szolgálata – egy-egy fejlesztésnek legalább háromhoz érdemben kapcsolódnia kell.
                 |
| A rendezvényen készült képek itt megtekinthetőek. |
Hozzátette azt is, hogy a technológiai park működtetése mélyebb szemléletváltást igényel:
– Nem elég megvásárolni egy műszert, működtetni kell, és ami talán a legnehezebb: olyan kultúrát kell teremteni körülötte, amelyben természetes, hogy egy ilyen infrastruktúra nem valakinek a magántulajdona, hanem közös lehetőség. Egy többszázados egyetem éppen attól tud fiatal maradni, hogy nemcsak megőrzi, amit kapott, hanem folyamatosan új lehetőségeket teremt az utána jövőknek – fogalmazott.
A kancellár kiemelte az IKIKK standját – ahol a tudásból születő konkrét K+F projektek mutatkoznak be –, valamint a saját szakmai vezetésével zajló Bálint Sándor Jóléti Program égisze alatt megvalósult Egészség Zónát is. Itt a látogatók egy különleges „Egészségútlevél” segítségével szűrővizsgálatokon (vércukor-, koleszterin-, vérnyomásmérés, bőrgyógyászati és látásvizsgálat) vehetnek részt.
Az Egészség Zóna kapcsán kitért arra is, hogy a legmodernebb laboratóriumi háttér és a helyszíni lakossági szűrővizsgálatok valójában szorosan összetartoznak.
– Az egyik oldalon a legkorszerűbb kutatási infrastruktúrák állnak, a másik oldalon pedig az ember, aki méri a vérnyomást. Első pillanatra ez nagy távolságnak tűnik, de ez ugyanannak a történetnek a két végpontja. Azért építünk infrastruktúrát és képezünk szakembereket, hogy a megszülető tudás végül visszanyúljon oda, ahonnan minden egészségtudományi kérdés elindul: az emberhez, a jobb megelőzéshez és az egészségesebb élethez – zárta megnyitó gondolatait.
A OneHealth Summit – Szeged szombaton a fenntarthatóság, az ökológiai rendszerek és a jövő társadalmának globális kérdéseit tárgyaló zárónappal ér véget.
További információ és részletek a konferencia honlapján: https://onehealthsummit.szte.hu/
SZTEinfo
Fotó: Sahin-Tóth István
