Vajon képes lehet-e a mesterséges intelligencia valamely formája támogatni a pszichológusok munkáját? E kérdést járta körül, összegezte a tapasztalatokat Dr. Jagodics Balázs a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) IKIKK Digitális világ 3 (DIVIL3) konferenciáján. A „Mesterséges pszichológus? A nagy nyelvi modellek felhasználási lehetősége a pszichológiai problémák ellátásában” című előadásában a kutató áttekintette, miként alakítják át a generatív mesterséges intelligenciára épülő rendszerek a pszichológiai ellátás lehetőségeit, és rámutatott az alkalmazásukban rejlő előnyökre, valamint a még megoldásra váró szakmai és etikai kihívásokra.
A pszichológiai segítségnyújtás hagyományosan a személyes találkozásokra épült, hosszú időn át elképzelhetetlennek tűnt, hogy a terápiás kapcsolat a közvetlen jelenléttől eltérő formában is hatékonyan működhessen. Kezdetben még a telefonos vagy e-mail alapú konzultációk elfogadottsága is korlátozott volt, a digitális technológiák fejlődése azonban fokozatosan átalakította ezt a szemléletet – emlékeztetett előadásában Dr. Jagodics Balázs, az SZTE BTK Szociálpszichológia Tanszék megbízott vezetője.
Az áttörést jelentő változás a Covid-19 világjárvány idején következett be, amikor az online terápiás szolgáltatások széles körben elterjedtek. Bár a videókapcsolaton keresztül zajló konzultációk megőrizték a terápiás munka számos alapvető elemét, például a vizuális és auditív kommunikációt, valamint a rendszeres kapcsolattartást, a személyes jelenlétből fakadó kontextuális tényezők egy része háttérbe szorult. A terápiás folyamatot ugyanis nem csupán a beszélgetés tartalma, hanem az interperszonális tér, a fizikai környezet és a személyes találkozás során kialakuló benyomások is alakítják.
A nagy nyelvi modellek, az LLM-ek megjelenésével a pszichológiai tanácsadás és pszichoterápiás ellátás esetében is megkezdődött a tapasztalatok gyűjtése a segítő beszélgetés algoritmizálásának lehetőségeiről – hangsúlyozta előadásában Dr. Jagodics Balázs. Fotó: Ú. I.
Az LLM-ek színre léptek
Az elmúlt években a digitális pszichológiai ellátás újabb fejlődési szakaszba lépett. Számos olyan alkalmazás jelent meg, amely relaxációs technikákat, önsegítő programokat vagy a kognitív viselkedésterápia egyes elemeit kínálja a felhasználók számára. Ezek az eszközök ugyan széles körben hozzáférhetők, azonban a kutatási eredmények szerint a hosszú távú használat gyakran akadályokba ütközik. Ennek egyik legfontosabb oka az emberi kapcsolat hiánya, amely a pszichológiai támogatás lényeges összetevője marad.
A közelmúltban a figyelem egyre inkább a nagy nyelvi modellekre (LLM) és a chatbot-alapú rendszerekre irányult. Az ilyen alkalmazások egy része már kifejezetten mentális egészségügyi támogatást kíván nyújtani. Az LLM rendszerek személyre szabott kommunikációt folytatnak, képesek érdeklődni a felhasználó aktuális állapotáról, valamint bizonyos pszichológiai intervenciós technikák elemeit is alkalmazzák. Fejlesztésükben gyakran pszichológusok és informatikai szakemberek egyaránt részt vesznek annak érdekében, hogy válaszaik tudományosan megalapozott szakmai tartalmakra épüljenek.
Dr. Jagodics Balázs előadás egyik központi kérdése az volt, hogy a mesterséges intelligencia képes lehet-e kiváltani a pszichológusokat. A jelenlegi szakmai álláspont szerint erre belátható időn belül nincs reális esély. Fotó: Ú. I.
A digitális eszközök elsődleges funkciója nem a szakemberek helyettesítése, hanem az ellátórendszer kiegészítése és a hozzáférés javítása. Különösen jelentős szerepük lehet azokban a helyzetekben, amikor a segítségre szorulók hosszú várólistákkal, földrajzi távolságokkal vagy anyagi korlátokkal szembesülnek.
A felhasználók véleménye
A nagy nyelvi modellek felhasználói két nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportot azok a kliensek alkotják, akik pszichológiai támogatást keresnek. Számukra a chatbotok alacsony küszöbű segítségnyújtási lehetőséget kínálhatnak, amely könnyen elérhető és folyamatosan rendelkezésre áll. Egyes felhasználók arról számolnak be, hogy bizonyos témákban könnyebben megnyílnak egy mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetés során, mivel nem tartanak az értékeléstől vagy az előítéletektől.
A második felhasználói csoportot a szakemberek jelentik. A pszichológusok esetében a nagy nyelvi modellek hatékony támogató eszközként működhetnek, segíthetnek a dokumentációs feladatokban, az esetleírások rendszerezésében, a szakirodalom áttekintésében vagy bizonyos mintázatok azonosításában. Emellett a pszichológusképzés területén is új lehetőségeket nyithatnak, például szimulált kliensekkel megvalósuló gyakorlóhelyzetek létrehozásával.
Az LLM-technológia legfontosabb előnyei közé tartozik a gyorsaság, a folyamatos rendelkezésre állás és a nagyfokú skálázhatóság. Egy megfelelően kialakított rendszer rövid idő alatt nagyszámú felhasználó számára biztosíthat támogatást. Sokan értékelik azt is, hogy a chatbotok türelmesnek, következetesnek és nem ítélkezőnek tűnnek a kommunikáció során.
Dr. Jagodics Balázs tapasztalata szerint a nagy nyelvi modellek veszélyes vagy felelőtlen felhasználásának problémáit legalább annyira kiemelik, mint a széles körben elérhető új ellátási forma hatékonyságnövelő lehetőségét. Fotó: Ú. I.
Előnyök és korlátok
Az előadás hangsúlyozta a technológia korlátait és kockázatait is. A jelenlegi nagy nyelvi modellek hajlamosak lehetnek a felhasználók meglévő nézeteinek megerősítésére, ami különösen problémás lehet súlyos pszichés zavarok vagy krízishelyzetek esetén. Nemzetközi példák igazolják, hogy egyes chatbotok nem minden esetben reagálnak megfelelően az öngyilkossági veszélyre vagy más akut mentális egészségügyi problémákra. Ez indokolja a szakmai felügyelet, a folyamatos ellenőrzés és az etikai szabályozás kiemelt jelentőségét.
Dr. Jagodics Balázs előadása arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi nagy nyelvi modellek önmagukban nem tekinthetők teljes értékű terápiás eszközöknek. Ugyanakkor a további fejlesztések, valamint a pszichológiai és informatikai szakterületek együttműködése révén olyan innovatív támogató rendszerekké válhatnak, amelyek hozzájárulnak a mentális egészségügyi ellátás hatékonyságának növeléséhez és az ellátáshoz való hozzáférés javításához.
A mesterséges intelligencia várhatóan nem a pszichológusok helyét veszi át, hanem új eszközt ad a szakemberek és a segítségre szorulók kezébe. A jövő pszichológiai ellátásában így az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia együttműködése válhat meghatározóvá.
Az IKIKK Humántudományi Klaszter Digitális Társadalom Kompetenciaközpont DIVIL3 zárókonferenciájának hallgatósága közt Dr. Jagodics Balázs (középen). Fotó: Bartha Karina
*
Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Humántudományi Klaszterének Digitális Társadalom Kutatóközpontjában folyó többéves kutatómunka eredményeit mutatta be a 2026. június 17–18. közötti Digitális világ 3 (DIVIL3) című zárókonferencia. A részletes program és absztraktfüzet ide kattintva olvasható.
SZTEinfo - Ú. I.
Fotó: Bartha Karina, Ú. I.
A borítófotón Dr. Jagodics Balázs előadást tart az SZTE IKIKK Digitális világ 3 (DIVIL3) című konferencián.
