A földtudomány ma már igazi 21. századi, interdiszciplináris lenyűgöző kaland, amely az emberiség jövőjét is nagy mértékben befolyásolja. A legmodernebb csúcstechnika segítségével keres és talál megoldásokat azokra a globális kérdésekre, amelyek mindannyiunk életét meghatározzák. Ennek a jövőbe mutató tudományos iránynak az egyik legfontosabb hazai szakmai bázisa a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete (SZTE FFI).
A drónok, a lézerszkennerek, a hőkamerák és a mesterséges intelligenciával támogatott téradat-elemzések világa első hallásra inkább egy sci-fi kalandfilm kelléktárának tűnhet, mint egy földtudományi kutatócsoport mindennapjainak. A Szegedi Tudományegyetemen azonban éppen ezek az eszközök segítenek választ keresni korunk legfontosabb kérdéseire, a klímaváltozás hatásaitól kezdve a természetvédelmen át egészen a precíziós mezőgazdaságig.
A Kutatók Éjszakája évről évre lehetőséget teremt arra, hogy a nagyközönség bepillantást nyerjen a laboratóriumok, kutatócsoportok és innovációs műhelyek kulisszái mögé. Az SZTE-n a legnépszerűbb programok közé tartozik a „Drónok Harca”, amely elsőre talán a világhírű fantasy sorozatot idézi, valójában azonban a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterületének világába vezeti be a látogatókat.
A program jóval több egyszerű technológiai bemutatónál. A résztvevők megtapasztalhatják, hogyan vált a földtudomány napjainkra valódi interdiszciplináris tudománnyá, amelyben a természettudományok, az informatika, a mérnöki ismeretek és az adatelemzés találkoznak. A kutatók olyan csúcstechnológiás eszközöket alkalmaznak, amelyek néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak, miközben eredményeik hozzájárulhatnak az emberiség jövőjét alakító globális kihívások kezeléséhez.
Ebben a munkában az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézete az ország egyik meghatározó szakmai központjának számít. Az intézet kutatói a korszerű légi távérzékelés és geoinformatika eszközeivel vizsgálják környezetünk folyamatait, miközben az oktatásban is arra ösztönzik hallgatóikat, hogy a kíváncsiságból tudományos pálya, a lelkes érdeklődésből pedig innovatív kutatói gondolkodás szülessen.
A Kutatók Éjszakáján éppen ezt az élményt szeretnék átadni a legfiatalabb érdeklődőknek, a középiskolásoknak, az egyetemistáknak és a családoknak egyaránt: a földtudomány nem pusztán térképek és országhatárok ismerete, hanem egy kalandos felfedezőút, amelynek segítségével jobban megérthetjük bolygónk működését.
Drónok a Kutatók Éjszakáján és a kutatásokban
Az intézet munkatársai a Kutatók Éjszakáján már több mint egy évtizede vesznek részt drónokhoz, légifelvételekhez kapcsolódó előadásokkal, illetve interaktív bemutatókkal. Az első években ez a jelenlét még főként a kisgépes repülések tapasztalatairól és élményeiről szólt, amikor a kutatók még maguk is fent ültek a repülőn, és a légifelvételezés közben csodálták az alattuk elterülő tájat – vagy épp alig várták, hogy landolás után, visszatérve a földre végre csillapodhasson az émelygésük. Aztán idővel egyre több pilóta nélküli eszköz – UAV (Unmanned Aerial Vehicle), vagy egyszerűen csak drón – jelent meg az intézetben. Ahogy elkezdték ezekkel az adatgyűjtést, úgy váltak a Kutatók Éjszakája megkerülhetetlen és évről évre egyre látványosabb programelemévé.
Az idei év egyik legizgalmasabb, minden korosztályt megszólító programja a „Drónok Harca”. A kulisszatitkokról és a legmodernebb eszközökről Dr. Tobak Zalánt, az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudomány Tanszék egyetemi adjunktusát kérdeztük.
Dr. Tobak Zalán (csíkos felsőben) évről évre egyre több drónt tud megmutatni a Kutatók Éjszakáján az érdeklődőknek.
Ki a Trónok Harca rajongó, gondolom innen az elnevezés?
A program címe valóban tartalmaz áthallást az egykor népszerű sorozat címével, aminek egykor én magam is lelkes követője voltam. A drónos bemutatón persze nem kell élet-halál harcra készülni, de a különböző típusú UAV-k képességei összevethetők, sőt a szemfüles szemlélők akár versenyzésre épített drónokat is találhatnak a kiállított darabok között.
Mi a célja a programnak, mely korosztályt érdekli a leginkább?
A Drónok Harca korosztálytól függetlenül sok érdekességet tartogat mindazoknak, akik egy kis műszaki érdeklődéssel bírnak, vagy egyszerűen szívesen elmerülnek Földünk - csak odafentről kirajzolódó - csodálatos formáiban és mintázataiban. Célunk, hogy bemutassuk a földrajz és a földtudományok, ezen belül is a geoinformatika és légi távérzékelés szépségeit és aktuális trendjeit. Nagyon sok kisiskolás - és sokszor hasonlóan kíváncsi szülő - látogat el hozzánk évről évre, de komplett középiskolai osztályok is többször megfordultak már nálunk.
Mennyi és milyen drón van az intézetben?
Intézetünk eszközparkja az elmúlt években sokat fejlődött. Ahogy azt már említettem, több mint 20 évvel ezelőtt még bérelt kisrepülőgéppel - és pilótával - kezdtünk ismerkedni a légi adatgyűjtéssel, melyet mára teljes egészében kiváltottak a forgó- és merevszárnyas UAV-k és az ezekre telepített szenzorok. Mi pedig mindeközben drónpilótává váltunk. A legelső forgószárnyas DJI Phantom 4 után egy merevszárnyú eBee X, majd tavaly két komolyabb felmérő drón, egy DJI Mavic 4 RTK, valamint a nagyágyú, DJI Matrice 350 került az intézetbe. Utóbbira már 4 teljesen különböző adattípust szolgáltató szenzor is telepíthető: (1) nagyfelbontású RGB kamera - melynek képeiből sztereofotogrammetriai eljárásokkal magassági adatokat is kinyerhetünk, (2) hőkamera - amit nemcsak környezeti (pl. élőlények detektálása), de műszaki feladatokra (pl. épület vagy vezeték monitoring) is használhatunk, (3) légi lézerszkenner (LIDAR) - ami nagy sűrűségű 3D pontfelhőt szolgáltat akár a sűrű aljnövényzetű ártéri erdőkről is, valamint (4) hiperspektrális szkenner - melyet elsősorban a precíziós mezőgazdaság szolgálatába állítva használunk a vegetáció állapotának monitorozására és termésbecslésre.
Milyen kedvező visszajelzések, tapasztalatok vannak a programmal kapcsolatban?
A standunkhoz évről évre egyre több látogató érkezik, sőt többen visszajárnak! A bővülő eszközparknak és az egyre szélesedő alkalmazási körnek hála, nekik is mindig tudunk új érdekességekkel szolgálni.
Lévai Ferenc
Fotó: Sahin-Tóth István
