Hogyan ábrázolják a kortárs magyar romantikus regények a két világháború közötti időszakot? Milyen történelemkép alakul ki azokban, akik ezeket a regényeket olvassák? Dr. Baráth Katalin történész, író, az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék adjunktusa többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A romantikus történelmi regényekkel szemben gyakran felmerül az a kritika, hogy rosszul ábrázolják a történelmet. De ezeknek a műveknek valóban a hiteles történelemábrázolás a céljuk? Dr. Baráth Katalin, az SZTE Jelenkortörténeti Tanszék adjunktusa osztotta meg kutatási eredményeit.
Milyen formátumban olvasunk?
A magyarok túlnyomó többsége a papíralapú könyveket részesíti előnyben az e-könyvek ellenében (papíralapú könyv 96,2% - eKönyv 2,5 % - hangoskönyv 1,0%), ám Amerikában már szorosabb a versenyük (70,4% - 10,8% - 10,4%) – osztotta meg egyes korábbi felmérések eredményeit Baráth Katalin.
Kiemelte, az élfestett, esztétikus romantikus könyvek népszerűsége növekszik, funkciójuk bővül: lakberendezési tárggyá, státuszszimbólummá válnak. – Ez a könyvpiac visszavágása a digitalizáció kihívásaira – emelte ki az adjunktus.
 |
| Az olcsó, papírfedeles könyvek (a fotón a jobboldali két könyv) megszűnőben vannak, az olvasás luxussá válik. Fotó: Bartha Karina |
A hangoskönyveket a fiatalabb olvasói generáció hallgatja. Ezeket ma már mesterséges intelligenciával is elő lehet állítani, ami meglehetősen vitatott eredmény. – A hangoskönyvek népszerűsége annak lehet köszönhető hallgatóik szerint, hogy segítik a multitaskingot, valamint az úgynevezett „olvasási versenyben” előnyt jelent, hogy rövidebb idő alatt több könyvet be lehet fejezni. A podcasthallgatók (ez is növekvő szegmens) sokszor automatikusan a hangoskönyvet preferálják – idézett külföldi kutatásokat Baráth Katalin.
Történelem eladásra - A történelmi romantikus regények
A romantikus az egyik legnépszerűbb regényműfaj, melyet a 2025-ben legmagasabb példányszámban kiadott könyvek listája is jól mutat: tízezernél magasabb példányszámban adtak ki például több Danielle Steel- és Fábián Janka-könyvet. Mégis, habár Amerikában a romantikus regény kutatása már intézményesült, a magyar irodalomtörténészek, irodalomtudósok egyáltalán nem foglalkoznak vele – osztotta meg a történész.
Statisztikák szerint a romantikusregény-olvasók többsége nő, átlagéletkoruk 35-39 év. Érdekesség, hogy e típusú regények népszerűsége az utóbbi években látványosan növekedett, melyre a COVID-járványnak is hatása lehetett – tudtuk meg Baráth Katalintól.
 |
| Dr. Baráth Katalin, az SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont Diffúzió és Globalizáció Kutatócsoportjának tagja előad a DIVIL konferencián. Fotó: Bartha Karina |
A „popular history” vagy „történelem eladásra” kategóriába sorolható könyvek is a profitszerzést tartják szem előtt a romantikus regényekhez hasonlóan. Ezek a történetek azért is népszerűbbek a történettudományos műveknél, mert az embereket helyezik előtérbe, és nem a folyamatokat; a történelmi hűség másodlagos. Nyelvezetük egyszerű, érzelmeket mozgósító; a hőssel, aki vicces vagy szívfájdító pillanatokat él át, könnyű azonosulni. E regények jellemzője még, hogy a történészekkel ellentétben határozottan ítélkeznek a történelmi események fölött, illetve a rejtély, a dráma és a tragédia fontos elemük.
A romantikus regény definíció szerint egy szerelem történetét helyezi a középpontba, emellett van néhány mellékszál, és a végkifejlet mindig érzelmileg kielégítő, optimista. Erősen szabályozott zsáner, a séma általában hasonló: a főszereplők szerelembe esnek, és küzdenek, hogy működjön és tartós legyen a kapcsolat, ugyanis akadályok merülnek föl.
A két világháború között játszódó romantikus regények
Baráth Katalin két, Horthy-korszakban játszódó romantikus regényt is bemutatott: Palotás Petra Kékestető, és Bauer Barbara Kétszáz éves szerelem című könyvét.
A Kékestetőt a moly.hu közönsége magasra értékelte, a vélemények között gyakran előfordul a „kellemes” jelző. Tökéletes januári olvasmány – mondják. A történelem itt valóban másodlagos: tele van anakronizmussal, hiszen az 1932-ben játszódó történetben Karády Katalin-lemezt hallgatnak, TV-t néznek, a lányok nejlonharisnyát hordanak. A történet sajátos parafrázisa Thomas Mann Varázshegyének; a kékestetői új gyógyszállóban játszódik. Középpontjában egy szerelem kibontakozása áll: egy jóképű százados kerekesszékbe kényszerül, az ő párja lesz az életvidám, de szegény Erzsi ápolónő.
Bauer Barbara regényében már hangsúlyosabb a történelem. Kevesebb az anakronisztikus elem, és az időutazós regény tudatosan reflektál a történelemre, a történelem ismétlődéseire. Az előbbinél jóval sötétebb mű minden lehetséges eszközzel mozgósítja az érzelmeket. A történet boszorkányperekkel kezdődik, és olyan központi kortárs témákat dolgoz fel, mint a generációs örökségek. Az 1928-as Szegedről számos érdekességet megtudhat az olvasó a műből, habár a politikai élet figurái szinte teljesen hiányoznak belőle.
 |
| A DIVIL konferencia közönsége. Fotó: Bartha Karina |
Baráth Katalin kiemelte, ezekben a regényekben különösen érdekesek a női szereplők, akik, habár hagyományos női mintákat követnek, mégis aktív módon alakítják saját életüket. Mint mondta, megjelenik a művek történelemábrázolásában az úgynevezett alternatív női kánon: a történelemkönyvek legfontosabb jelenetei a háttérbe szorulnak, helyette a mindennapok, az érzelmek kerülnek előtérbe.
Balog Helga
Borítókép: Dr. Baráth Katalin a DIVIL konferencián
Fotó: Bartha Karina
