Szeptember 25-én, a Kutatók Éjszakáján a Szegedi Tudományegyetem is számos érdekes tudományos előadásra invitálta az érdeklődőket. Az Állam- és Jogtudományi Karon többek között hallhattak a „skandináv csodáról”, vagyis a humánus skandináv büntetés-végrehajtásról és börtöneiről. Prof. Dr. Juhász Zsuzsanna előadásán jártunk.
A skandináv országokban a büntetés-végrehajtás jóval humánusabb, emberközpontúbb mint a világ más részein, a fogvatartottakra megtévedt, de teljesjogú polgárként és nem bűnelkövetőként tekintenek. Prof. Dr. Juhász Zsuzsanna a Kutatók Éjszakáján elhangzott előadásában többek között kiemelte, hogy Skandináviában – az ultima ratio elvét követve – kerülik a személyi szabadság elvonását, és csak a legindokoltabb esetben büntetnek szabadságvesztéssel, emellett ekkor is jellemzően rövid ítéleti tartamban. Ezt a szemléletet jól mutatják az alábbi adatok: Dániában 2025-ben a börtönnépesség létszáma 4197 fő volt, ami 100 000 lakosra vetítve 70-es fogvatartotti rátának felelt meg. Összehasonlításként, Magyarországon a börtönnépesség 19. 632 főt számlált, azaz a fogvatartotti ráta meghaladta a 200-as értéket.
 |
| Kutatók Éjszakája az SZTE ÁJTK-n. Fotó: Sahin-Tóth István |
Nyitott börtönök Skandináviában
A skandináv büntetőszemlélet ismérve az is, hogy szabadságvesztésre elítélés esetén igyekeznek csökkenteni a fogvatartás káros hatásait, ami egyebek mellett az úgynevezett nyitott börtönök gyakori alkalmazásában nyilvánul meg. Itt nincsenek őrtornyok vagy szögesdrótkerítés, és a fogvatartottak nagyfokú mozgási szabadsággal rendelkeznek. A büntetés/megbüntetés helyett a hangsúly a rehabilitáción, a társadalomba való sikeres visszailleszkedésen van, így bevált gyakorlat a „félszabadság”, amelynél a fogvatartottak tulajdonképpen csak az esti órákat töltik az intézményben, nappal a munkahelyükre mennek vissza dolgozni, vagy az iskolájukban folytatják a tanulmányaikat. A szökésnek nem sok értelme lenne, mivel az a büntetés zárt intézetben való folytatásával, azaz sokkal szigorúbb végrehajtási körülményekkel járna együtt.
A normalizáció elvét követve az őrök és a fogvatartottak a keresztnevükön szólítják egymást, és az őrök kopognak a zárkába belépés előtt, ahogy megemlíthető, hogy a különböző sporttevékenységeket, labdajátékokat a fogvatartók és a fogvatartottak gyakorta közösen űzik.
– A skandináv országokban a fogvatartottak egyszemélyes elhelyezésének elvét alkalmazzák, és gyakoriak a kifejezetten nagy személyes életterű (12-13 m2), saját fürdőszobával felszerelt lakóhelyiségek. A szóhasználat nem véletlen, mivel nem hagyományos értelemben vett zárkákról, sokkal inkább kollégiumi szobára hasonlító helyiségekről van szó – mondta Prof. Dr. Juhász Zsuzsanna.

Az előadó azt is kiemelte, hogy az utóbbi években a büntetőjogi szabályok Skandináviában is egyre szigorodnak, amelyben szerepe van a médiának és a közvéleménynek is. Norvégiában például a lakosok 68%-a szerint a büntetések túlságosan enyhék, 50%-uk szerint pedig a börtönkörülmények a szállodai elhelyezést idézik. A közvéleményre hatása volt a svéd bulvársajtónak is, ahol az utóbbi időben egyre több riport készült bűncselekmények áldozataival, azaz a bulvársajtó maga generálta az emberek bűnözéstől való félelmét. Érdekesség az is, hogy Svédországban a humánus bánásmód csak a skandináv országból származó elítélteket illeti meg, más ország állampolgárait nem.
 |
| Prof. Dr. Juhász Zsuzsanna a Kutatók Éjszakáján előad a skandináv börtönökről. Fotó: Sahin-Tóth István |
A világ leghumánusabb börtöne és egy ökobörtön
A norvég Halden börtönt a világ egyik leghumánusabb börtönének nevezik; külföldieket a lakosság nyomására már egyáltalán nem fogad – tudtuk meg a Kutatók Éjszakáján. Ebben a börtönben falmászási lehetőség is van, a falakat művészeti alkotások díszítik.
Az étkezés közös étkezőben történik, sőt az ételt is a fogvatartottak készíthetik el közösen, mivel általában is jellemző a skandináv börtönökre, hogy a rabokat önellátásra ösztönzik, és maguk készítenek reggelit vagy ebédet a börtön területén lévő boltból vásárolt termékekből.
Prof. Dr. Juhász Zsuzsanna az első ökobörtönről is mutatott fotókat, amely Bastøy szigetén jött létre. Régen, az 1900-as években fiatalkorú fiúk nevelőintézete működött ezen a szigeten. Számos abúzustörténet kötődik hozzá, a hírhedten brutális bánásmódot bemutatja az „Ördögsziget” című film. Az 1950-es években zárták be; ma szinte az egész sziget büntetés-végrehajtási terület. 80 épülete van, és iskola, templom, bolt is tartozik hozzá. A fogvatartottak saját maguk művelik meg a földeket, gondozzák az állatállományt. Mivel kerülik a széndioxid-kibocsátást, a területen csak kevés gépjármű van, azokat is biodízellel működtetik, illetve inkább lovaskocsikkal járnak a lakók, a földművelés is állatokkal zajlik. Az ökobörtön mélyebb megismeréséhez a „Rosszfiúk szigete – Bastøy” című filmet ajánlotta az előadó.

Okosbörtön: reintegráció vagy fokozott felügyelet?
Európa egyik első digitális börtöne egy 100 fős finn női börtön, ahol minden zárkához egy laptop is jár – tudtuk meg Prof. Dr. Juhász Zsuzsannától. Ezen az eszközön elérhetők szociális, pszichológiai, oktatási és egészségügyi tartalmak, valamint lehet videochatelni a családtagokkal, illetve a fogvatartottak tanulhatnak például a mesterséges intelligenciáról is.
Az előadó kiemelte, a skandináv okosbörtön azonban nem ugyanaz a típusú börtön, mint a világ más részein, például az USA-ban vagy Ázsiában létrehozott digitalizált börtönök. Ott a cél nem a sikeres reintegráció támogatásán van, hanem a rabok fokozott ellenőrzésén és felügyelet alatt tartásán, azaz a biztonságon. Az okoskarkötő például ezeken a helyeken nemcsak jelez, ha rosszul van a viselője, hanem nyomkövetőként is funkcionál, illetve mesterséges intelligenciát használnak a telefonbeszélgetések ellenőrzésére is.
Balog Helga
Fotó: Sahin-Tóth István
A Kutatók Éjszakájáról írtuk:
A beszédünk elárul bennünket? A nyelvi ujjlenyomat nyomában az SZTE kutatói
Szegedi akadémikusok közelről: digitális emlékezetet épít az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Hogyan tanulják a nyelvet a gyerekek? – Mondókázás a Kutatók Éjszakáján
Táncoló robotkutya, kézfogó humanoid - mérnöki innovációk a Kutatók Éjszakáján
Drónok Harca a Kutatók Éjszakáján: 21. századi, csúcstechnológiás kaland az SZTE-n