Merre tágítja a horizontját az összehasonlító irodalomtudomány? Mennyire átjárhatók a művészeti ágak és korok? Mindent össze lehet hasonlítani mindennel? Kelemen Zoltán irodalomtörténész Hagyományötvözet című tanulmánykötetét mutatta be az SZTE Őszi Kulturális Fesztiválon a Cafe Radnótiban.
Hagyományötvözet címmel jelent meg tanulmánykötete Kelemen Zoltán irodalomkutatónak, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszék egyetemi docensének. A kötetet az egyetemi Őszi Kulturális Fesztiválon a Cafe Radnótiban mutatta be 2026 októberében, beszélgetőtársa Panek Sándor újságíró volt.
A Tiszatáj Könyvek gondozásában megjelent kötet 20 évnyi tanulmányt gyűjt össze. Szövegei széles tematikai skálán mozognak, az irodalomtörténeti hatáselemzésektől a kulturális és civilizációs megnyilvánulások vizsgálatáig. A szerző időben, térben és műfajban olyan eltérő jelenségeket elemez, mint a Harry Potter sorozat, Hamvas Béla regénye, Heidegger nézetei az ökológiáról, a történelmi lovasíjász Kassai Lajos életfilozófiája, a Dickens hatását mutató Krúdy-regény, valamint a költői alteregó Lázáry René Sándor verskötete.
Beszélgetés közben kiderült, hogy e sokféleség mögött az összehasonlító irodalomtudomány kutatási átjárhatósága húzódik meg. Kelemen Zoltán tanulmányai messze túlnyúlnak a mű közvetlen hatásának, kapcsolódásainak vizsgálatán: átjárást biztosítanak a társművészetek felé, valamint kulturális és civilizációs jelenségeket is bevesznek az összefüggések elemzésébe. Utóbbira a legjobb példa a könyv címadó tanulmánya, amely Kassai Lajosnak nemcsak a szövegeit, hanem íjkészítő technikáját és végső soron világfelfogását mint kulturális jelenséget is vizsgálja.
 |
| Panek Sándor újságíró és Kelemen Zoltán irodalomkutató. Fotó: Nagy-Mikola Sándor |
Mindent össze lehet hasonlítani mindennel? – merült fel Panek Sándorban a kérdés. Kelemen Zoltán szerint igen, bár nem mindennek van értelme. Azonban egyre tágul a horizont, a docens a kultúra végét vizionálókkal szemben az optimistábbak közé sorolta magát. Inkább azt hangsúlyozta, hogy a kultúrák nagy változásokon mennek keresztül, és ennek hatására új művészeti formák alakulnak ki, amelyeket célszerű vizsgálni. Sőt, Kelemen Zoltán számára az időbeli érintkezés hiánya sem lehet akadály: az irodalomtörténész rámutatott, volt már olyan a történelem során, hogy egy válaszra évszázadokkal később érkezett a kérdés.
Az összehasonlító irodalomtudományba az is belefér, hogy a Harry Potter világát a magas művek szempontjai szerint vizsgáljuk. Kelemen Zoltán kiemelte, folyamatosan mosódik el a határ a populáris és az elit kultúra között, bár a jelenség nem új: már Arany Jánosra is hatással volt a ponyva, A nagyidai cigányok című komikus eposza is a ponyvairodalomból inspirálódott.
 |
| Fotó: Nagy-Mikola Sándor |
A Hagyományötvözet című kötet tanulmányainak utalásrendszerében az irodalom mellett a társtudományok, az ökológia, a régészet, az antropológia, a filozófia is szerepet kapnak. Például Kelemen Zoltán egyik tanulmánya azzal foglalkozik, hogy két közép-európai író, a cseh Bohumil Hrabal és a jugoszláv Danilo Kiš egy-egy regénye milyen jelentést tulajdonít a gombákáknak és szélesebben véve az erdőnek. – Az interdiszciplinaritásé a jövő. Be lehet vonni az irodalomtudományi kutatásokba többek között a fizikát, a matematikát vagy a filozófiát – mondta a kötetbemutató beszélgetésen.
Az est folyamán felmerült a mesterséges intelligencia térnyerése is. Kelemen Zoltán szerint az összehasonlító irodalomkutatók kenyerét nem fogja elvenni az AI, ezt ugyanis nem érdekli a humán erőkifejtés: emberi törekvés nélkül semmit sem fog összehasonlítani semmivel – Az AI nem fog egy folyóiratnál jelentkezni, hogy szeretne összehasonlítást publikálni – mondta.
Szintén divatos téma az ökokritika; ez Kelemen Zoltán Heidegger-tanulmányával kapcsolatban merült fel. Az irodalomtörténész azonban kiemelte, Heideggertől távol áll a mai ökofilozófia. A német filozófus ugyanis az emberi kultúrát, a humanizmust tette meg háttérnek ökológiai vizsgálódásaihoz, szemben a civilizációt alakító technikával, míg a modern ökokritika már továbblépett, és igyekszik teljesen kiiktatni az emberi tényezőket.
A beszélgetésen az újságíró megjegyezte, Kelemen Zoltánnal beszélgetve – hatalmas és alapos olvasási teljesítménye miatt – kicsit mindig műveletlennek érzi magát az ember. De vajon szükséges-e, hogy az irodalomkutató egy szerző összes művét elolvassa? Egyáltalán lehetséges-e? Kelemen Zoltán szerint először is azt kell értelmezni, hogy mit jelent az összes mű. Hamvas Bélának nem jelent meg minden írása, Krúdy Gyula korabeli sajtóban lappangó életműve feltáratlan – ugyanígy a zeneszerzők műveit is nehéz mind megismerni, például a Bach-életmű egy részével egyszerűen befűtöttek.
A beszélgetésen kiderült, hogy a Hagyományötvözet kötete nem csak a szakmának szól: Kelemen Zoltán úgy fogalmazott, a tanulmányok az elmélyült laikust is szeretettel várják.
Balog Helga
Fotó: Nagy-Mikola Sándor