Hogyan lehet élhetőbbé tenni a városokat? Miként vonhatók be hatékonyabban a polgárok a helyi döntésekbe? Hogyan alakítja át életünket a digitalizáció, és milyen új társadalmi jelenségeket hoz magával? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Szegedi Tudományegyetem hallgatói az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) támogatásával. A kutatási projektek, amellett, hogy aktuális társadalmi kérdésekre keresnek válaszokat, jól példázzák azt az utat is, amelyen az SZTE hallgatói a tudományos pálya felé orientálódhatnak.
Oktatás, kutatás egy intézeten belül, nemzetközi térben
Az ösztöndíj nem csupán anyagi támogatást jelent a résztvevők számára: stabil módszertani alapot és intézményi hátteret teremt ahhoz, hogy a hallgatók saját kutatási ötleteiket valósítsák meg, elmélyüljenek egy-egy tudományos problémában, és aktív szereplőivé váljanak az egyetemi kutatói közösségnek. Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének hallgatói és doktoranduszai olyan témákat vizsgálnak, amelyek egyszerre kapcsolódnak a mindennapi élethez, a hazai társadalmi folyamatokhoz és a jövő globális kihívásaihoz.
Részvételi demokrácia és városfejlesztés
A hallgatók motivációi gyakran saját gyökereikből, középiskolai élményeikből vagy korábbi TDK-munkáikból táplálkoznak. Rigóczki Gergely kutatásában a madridi részvételi költségvetési modellt elemzi. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy milyen nemzetközi jó gyakorlatok segíthetik a lakosság hatékonyabb bevonását a helyi döntéshozatalba, és hogyan fejleszthetők tovább a hazai közösségi költségvetési kezdeményezések. Rigóczki Gergely a program során Madridba utazik majd és ott is végez terepi felmérést, készít interjúkat, témavezetője, Dr. Kriska Olivér támogatásával.
Zöldebb városok és transzformatív szemléletváltás
A fenntartható és egészséges városi környezet kérdése áll Vas Nándor geográfus mesterszakos hallgató kutatásának középpontjában, akit a kiskunfélegyházi Zöld Városfejlesztési program megvalósulása inspirált. Dr. Kriska Olivér mentorálásával a nemzetközi szinten egyre szélesebb körben alkalmazott 3+30+300 zöldítési elv (mely szerint minden lakó legalább három fát lásson otthonából, a városrész 30 százalékát lombkorona fedje, és 300 méteren belül elérhető legyen egy minőségi zöldterület) szegedi megvalósulását vizsgálja, felmérve a zöldfelületek lakossági használatát és értékelését. Hasonlóan a fenntarthatóság köré épül Tráser Nándor másodéves PhD-hallgató kutatása is, aki a nemzetközi COmCHA, vagyis a természetalapú klímaadaptációs megoldások társadalmi elfogadottságát vizsgáló projekt keretében a természetalapú megoldások gyakorlati alkalmazhatóságát és a lakossági szemléletváltást vizsgálja Dr. Nagy Gyula támogatásával. Elemzéseiben a kérdőíves felméréseket statisztikai szoftverekkel (IBM SPSS) egészíti ki, hogy megértse a klímaváltozás elleni küzdelemben oly fontos lakossági viselkedésváltozásokat.
 |
| Tráser Nándor (középen) és Kriska Olivér (a kép bal oldalán), a Parking Day-en, amely szintén a városok zöldítésének szemléletformálására irányuló programok egyike. Fotó: Kovács-Jerney Ádám |
Digitalizáció, okos városok és az energiaszegénység kihívásai
Dr. Nagy Gyula témavezetésével a digitális átállás és az intelligens városfejlesztés témaköréhez kapcsolódik Cseh Sára (nyitóképen) kutatása, aki a digitalizáció településfejlesztési hatásait és a digitális ikrek (vagyis a városok valós idejű digitális modelljeinek) szerepét vizsgálja, egyúttal értékelési rendszert is kidolgozva a települések digitális felkészültségének mérésére. A gyorsan változó munkavégzési szokások világába enged betekintést Horváth Sára projektje, amely a digitális nomádok életmódját és desztinációválasztási tényezőit kutatja coworking irodák vezetőivel és magukkal a digitális nomádokkal készített interjúk alapján. A tanszéki kutatások spektrumát gazdagítja Szkalisity András is, aki korábbi ÚNKP-s tapasztalataira építve az energiaszegénység térbeliségét és fogalmi kereteit vizsgálja nagyvárosi mintaterületeken, segítve a hazai és nemzetközi definíciók tisztázását. A hallgató témavezetője Dr. Nagy Gyula.
 |
| Horváth Sára |
 |
| Szkalisity András |
Úton a tudományos pálya felé
A bemutatott kutatások jól példázzák a társadalomföldrajz szemléletének sokszínűségét: a városi részvétel, a fenntarthatóság, a digitális innováció és az új társadalmi életformák vizsgálata egyaránt azt a célt szolgálja, hogy jobban megértsük környezetünk, elsősorban városi tereink változásait és az azokra adható válaszokat.
A Szegedi Tudományegyetem tehetséggondozási rendszere éppen ezt a fejlődési utat támogatja: a motivált hallgatók oktatóik és témavezetőik türelmes, magas szintű mentorálásával saját tudományos kérdéseiket vizsgálhatják, konferenciákon mutathatják be eredményeiket, és megtapasztalhatják a kutatói pálya kihívásait és örömeit. Az EKÖP-program kiemelten fontos eleme ennek a folyamatnak. Nemcsak a szakmai előmenetelt és a TDK-munkából kibontakozó PhD-terveket alapozza meg, hanem lehetőséget biztosít arra is, hogy a hallgatók nemzetközi kapcsolatokat építsenek. Emellett önálló, a helyi közösségek és a döntéshozók számára egyaránt hasznosítható eredményeket mutathatnak fel.
Lévai Ferenc
Fotó: SZTE FFI
