Az SZTE BTK Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke finn-magyar tandemkurzust valósított meg a Helsinki Egyetemmel közösen. A kurzuson hat magyar és hat finn diák vett részt, akik az online alkalmak után meg is látogatták egymás egyetemét.
A finn-magyar tandemkurzus a Szegedi Tudományegyetem finn lektorának ötlete volt; Mervi de Heer kezdetben a finn specializációs csoportoknak szeretett volna lehetőséget biztosítani, hogy beszélhessenek hozzájuk hasonló korú finn anyanyelvű hallgatókkal. Ekkor elindított egy online kurzust, de a csoport egy része szerint nehéz volt interneten keresztül mély kapcsolatokat kialakítani. – A visszajelzések alapján eldöntöttük, hogy személyes találkozót szervezünk. Egyre kevesebb a csereprogram, a nyári egyetem, és úgy gondoltuk, lehetőséget kell biztosítanunk nemcsak a szóbeli nyelvtudás fejlesztésére, hanem a kulturális kapcsolatok építésére is. Ezek a kapcsolatok a későbbi pályaválasztásban is segíthetnek – mondta a finn lektor, aki a finn oktatási minisztérium támogatásával tanít az SZTE-n. A minisztériumban pályáztak a tandemkurzus projektjével is, sikerrel.
 |
| Mervi de Heer, az SZTE finn lektora. Fotó: Bartha Karina |
A kurzus online alkalmakkal indult, majd hat magyar diák látogatott két kísérőtanárral a Helsinki Egyetemre. A finn hallgatók a 2026. október 19-i héten látogatták meg a Szegedi Tudományegyetemet. – A kurzus célja az ügyintézési szituációk gyakorlása, a nyelv használata a gyakorlatban. Ehhez kapcsolódóan megszólítások, udvariassági formulák elsajátítása, illetve a másik kultúrájának megismerése – mondta Dr. Bíró Bernadett, az SZTE BTK Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa, aki szintén részt vett a finnországi látogatáson. Hozzátette, a magyarországi programot a diákok finnországi programmal kapcsolatos visszajelzései alapján szervezték meg.
Mind a helsinki programban, mind a szegedi programban volt egyetemikönyvtár-látogatás, közös vásárlás és ebéd, városnézés, egyetemibolt-látogatás, egyetemi előadáson való részvétel és kirándulás. – A helsinki városnézést a helyi tolmácskurzus hallgatói tartották finnül és magyarul. Aznap délután kirándultunk Suomenlinnára is, amely egy erődrendszer egy kis szigeten, a helyi járatos hajóval lehet oda eljutni. Ezen a helyszínen is voltak feladataik a hallgatóknak. Közös vásárlásunk után, az egyetemi óra keretében a diákok megbeszélték, mik a különbségek a magyar és a finn vásárlási szituációk között. A hallgatók jártak a helyi diákszervezeteknél is, énekeltek együtt, és meglátogattak egy nyelvpolitika kurzust. Mi, oktatók részt vettünk egy pedagógiai szemináriumon, ahol a helsinki kollegák módszereiről, tanítási tapasztalatairól hallhattunk, és mi is tartottunk előadásokat – sorolta Bíró Bernadett.
 |
| Dr. Bíró Bernadett, az SZTE BTK Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa. Fotó: Bartha Karina |
A kulturális különbségekkel kapcsolatban a Helsinki Egyetemen tanító, de pályáját a Szegedi Tudományegyetemen kezdő Vecsernyés Ildikó megosztotta, hogy egy finn vendég a kávézóban a köszönés után mindössze annyit mond: „kávé”. – Meg kell tanítanunk a finneknek, hogy Magyarországon ez udvariatlan, a magyaroknak pedig azt, hogy Finnországban nem muszáj hosszú, feltételes módú kéréseket előadni, mert az furcsa – mondta. Hozzátette, a finneknek a magyarok által kedvelt „hölgyem”, „csillagom”, „drágám” megszólítás is szokatlan. A tandemkurzus oktatói azt is megállapították, hogy Finnországban általánosabb a tegeződés, de úgy tűnik, most elindultak a magázódás irányába, Magyarországon pedig éppen ezzel ellentétes folyamat megy végbe.
 |
| Vecsernyés Ildikó, a Helsinki Egyetem oktatója. Fotó: Bartha Karina |
A programon az SZTE középhaladó finn nyelvi kurzusának tanulói és egykori finnugrisztika specializációs hallgatók vettek részt, a Helsinki Egyetemről pedig szintén középszintű nyelvtudással rendelkező diákok csatlakoztak. Főszak szempontjából vegyes társaság vette fel a tandemkurzust: orvostanhallgatótól kezdve pszichológia hallgatón át a magyar szakosig voltak diákok. Mervi de Heer hangsúlyozta, nehéz folyamatosan idegen nyelven beszélni, ha középszintű a tudásunk, de a diákok újra és újra visszatértek az angolról a finn és a magyar nyelvre, új szavakat gyűjtöttek, és próbálták is használni az újonnan megtanult szókincset. Dr. Szeverényi Sándor, az SZTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetője ehhez hozzátette, irányított helyzetekben igyekeztek egymás nyelvét használni a tanulók, azonban ha leragadtak egy témánál, átváltottak angolra.
Szeverényi Sándor szerint egyre nehezebb a hallgatókat rávenni arra, hogy egy teljes szemesztert külföldön töltsenek, így a rövid lefolyású programok növelhetik a motivációjukat. – A támogatók igyekeznek a nyelvtanítást az online térbe terelni, a lektori rendszerek visszaszorulnak. Mi azonban tudjuk, mennyire fontos anyanyelvi beszélővel beszélgetni, és eljutni a célnyelvi országba, megismerni az adott kultúrát – mondta.
 |
| Dr. Szeverényi Sándor, az SZTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetője. Fotó: Bartha Karina |
Outi Tánczos, a Helsinki Egyetem oktatója is hangsúlyozta a személyes finn-magyar kapcsolatok fontosságát. – Örültünk Helsinkiben a projekt ötletének, mert nincs hivatalos együttműködésünk a Szegedi Tudományegyetemmel, de szeretnénk kiépíteni jó kapcsolatokat itt is. Tervezzük akkor is folytatni az együttműködést, ha már nem kapunk rá pályázati pénzt – mondta.
Outi Tánczos és Vecsernyés Ildikó elmondta, habár Helsinkiben magyar főszakon kevesen vannak, sokan tanulják főszakjuk mellett a magyar nyelvet. A finn nyelv és irodalom szakosoknak kötelező egy rokonnyelvi kurzust felvenniük, körülbelül 30-40-en választják a magyart. Ők sokszor annyira lelkesek, hogy az egyéves intenzív kurzus után is beépítik tanulmányaikba a magyar nyelv és a magyar kultúra kurzusokat. – A magyar szak azért is vonzó lehet számukra, mert a főszakjukon jellemzően nagyelőadásokon vesznek részt, és hiányolják a többi diákkal való kontaktust. A magyar órákon azonban mindig ugyanazokkal találkoznak, és szociális kapcsolataik is kialakulnak. Csoportban vagy párban dolgoznak, elmondják, mik a hobbijaik, milyen nyelv szerintük a magyar, mit szeretnek benne és mit nem – emelte ki Vecsernyés Ildikó. Outi Tánczos hozzátette, az egyetemen egyre nagyobb probléma az elmagányosodás, főleg a COVID-járvány után; ezen az intenzív nyelvtanulás is segíthet.
 |
| Outi Tánczos, a Helsinki Egyetem oktatója. Fotó: Bartha Karina |
Hasonlóan jó közösség épült a Szegedi Tudományegyetem finnugor képzései köré. Előfordul, hogy egy-egy kurzus teljesítése után a hallgatók további finnugrisztikával kapcsolatos tárgyakat vesznek fel, akár főszaknak is választják a képzést. Van olyan PhD-hallgatójuk, aki alapszakon gyógypedagógusnak tanult, emellé vett fel finn nyelvórát, mesterszakra pedig már hozzájuk jelentkezett. Ez az átjárás egykor könnyebb volt, amikor a tanárszakosok is vehettek fel B szakot.
A tandemkurzus hallgatói a kötelező programokon kívül is keresték egymás társaságát Helsinkiben és Szegeden. – Meglepő, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire produktívak voltunk, és úgy látom, sikerült összehozni a finn és a magyar diákokat. Ez a későbbiekben is hasznos lehet, sokat tudják majd egymást segíteni, ha tanulmányokkal, önéletrajzírással, pályázattal kapcsolatos kérdéseik merülnek fel. Biztatni fogjuk őket, hogy tartsák fenn ezeket a kapcsolatokat – összegezte Vecsernyés Ildikó.
                     |
| A finn-magyar tandemkurzus résztvevői meglátogatták az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárat - galéria. Fotók: Bartha Karina |
Balog Helga
Fotó: Bartha Karina