A biolingvisztika és a számítógépes pszicholingvisztika olyan módszereket alkalmaz, amelyek a nyelvi jelenségeket számszerűsíthető adatokká alakítják. Az automatizált elemzőrendszerek hatalmas szöveg- és hanganyag adatmennyiségen dolgoznak, miközben összetett matematikai és informatikai modellek segítségével keresik az ismétlődő mintázatokat.
Az SZTE BTK nyelvészei közül Herbert J . Krisztián bemutatta a Kutatók Éjszakáján, hogy a nyelvi magatartás biometrikus mintázatait vizsgálva arra keresik a választ, hogy létezik-e egy nyelvi ujjlenyomat. Illusztráció: Ú. I. az AI segítségével
Új tudományos forradalom küszöbén?
A nyelvhasználat alapján azonosítható-e egy ember ugyanúgy, mint az ujjlenyomata vagy a kézírása alapján? Erre a kérdésre kereste a választ a Kutatók éjszakáján, az SZTE BTK ikonikus tantermében a számítógép monitorát nézve és az ott látható adathalmazokat értelmezve Herbert J. Krisztián.
A kutatások egyik alapfeltevése, hogy a spontán nyelvhasználatban olyan egyedi jellemzők jelennek meg, amelyek hosszú időn keresztül viszonylag állandóak maradnak. Ezek a mintázatok akár biometrikus azonosítóként is szolgálhatnak.
Herbert J. Krisztián előadásában a mesterséges intelligencia térnyerését a tudománytörténet nagy fordulópontjaihoz hasonlította. Ahogyan egykor alapjaiban változtatta meg világképünket annak felismerése, hogy a Föld nem a világegyetem középpontja, vagy hogy az ember a biológiai evolúció része, úgy napjainkban egyre többen vetik fel azt a lehetőséget, hogy az emberi intuíció és bizonyos gondolkodási folyamatok részben modellezhetővé, sőt automatizálhatóvá válhatnak.
A háttérben a pszicholingvisztika áll, amely azt vizsgálja, milyen mentális műveletek zajlanak nyelvhasználat közben. A kérdés ma már nem csupán az, hogyan dolgozza fel az ember a nyelvet, hanem az is, hogy ugyanezeket a folyamatokat mennyiben képesek rekonstruálni az algoritmusok.
Mit árul el a beszéd az emberről?
A kutatások egyik legizgalmasabb területe annak feltárása, hogy a nyelvi viselkedésből következtetni lehet-e a mentális vagy egészségi állapotra.
Egyre több nemzetközi vizsgálat mutat rá arra, hogy a hang és a beszéd jellemzői kapcsolatban állhatnak a depresszióval, a stresszel, a szorongással vagy más pszichológiai állapotokkal.
A beszéd kvantitatív elemzése ezért egyre ígéretesebb biomarkernek számít a mentális egészség kutatásában. A jövőben akár lehetőség nyílhat arra is, hogy bizonyos állapotokat folyamatosan monitorozzanak a nyelvi és hangalapú mintázatok vizsgálatával.

Az elméleti nyelvészet és az informatika metszéspontjába tette Herbert J. Krisztián az aláírás finommotorikus kézmozgásait, az emberi érzelemkifejezést és a hozzá tartozó mimikát, illetve a testbeszédet, továbbá az írásban való spontán megnyilatkozást. Ez az egyik izgalmas téma, amivel az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékén is foglalkoznak a kutatók - mutatta be az előadót a Kutatók Éjszakáján Ivaskó Lívia egyetemi docens, a tanszék vezetője. Fotó: Ú. I.
A gépek már az érzelmeket is felismerik?
A számítógépes nyelvészet fejlődését jól mutatják az elmúlt évek kutatásai.
Már 2008-ban olyan modellek születtek, amelyek internetes szövegek alapján próbálták összekapcsolni a nyelvhasználati sajátosságokat személyiségjegyekkel. Ezek a rendszerek több mint 70 százalékos pontosságot értek el.
Az újabb gépi tanulási eljárások ennél is tovább jutottak. A hang fizikai jellemzőnek elemzése alapján egyes rendszerek 80-95 százalék közötti pontossággal képesek az érzelmek felismerésére, ami új lehetőségeket nyithat a pszichológiai és egészségügyi alkalmazások előtt.
Biometrikus mintázatok a kézírásban és az agyi jelekben
A nyelvi azonosítás mellett a biometrikus kutatások más területeken is jelentős eredményeket hoznak.
A modern digitális tollak például képesek rögzíteni az aláírás sebességét, nyomását, mozgásdinamikáját és szögváltozásait. Ezek az adatok olyan egyedi mintázatokat hordoznak, amelyek nagy biztonsággal alkalmasak személyazonosításra – állította Herbert J. Krisztián.
Más kutatások az agyi aktivitás és a mozgási szándék kapcsolatát elemzik. Az idegrendszeri jelek feldolgozásával olyan algoritmusok fejlesztése zajlik, amelyek előre jelezhetnek bizonyos mozgásokat vagy kommunikációs szándékokat. Az ilyen fejlesztések különösen fontosak lehetnek a beszéd- vagy mozgássérült emberek életminőségének javításában.
Stephen Hawking és a technológia társadalmi haszna
Herbert J. Krisztián előadásának egyik szemléletes példája Stephen Hawking története volt. A világhírű fizikus kommunikációját olyan technológiák tették lehetővé, amelyek a még meglévő mozgásképességét alakították át beszéddé.
Hawking esete jól mutatja, hogy a számítástechnika, a nyelvészet és az egészségtudomány találkozása nem csupán elméleti kérdés, hanem közvetlen segítséget nyújthat emberek millióinak.
Herbert J. Krisztián szerint a számítógépes nyelvészet, a mesterséges intelligencia és a bioinformatika új perspektívákat nyit az emberi kommunikáció megértésében. A következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy ezek az eszközök milyen pontossággal lesznek képesek modellezni az emberi gondolkodást, viselkedést és egészségi állapotot, miközben az etikai és adatvédelmi szempontok is kiemelt figyelmet kapnak.
Így teljesítette az előadó a célját: a közönség inspirálásán túl bemutatta, hogy a tudományos kérdések szisztematikus feltárásában miként nyithatnak új távlatokat a számítógépes nyelvészet és a bioinformatikai megközelítések. Az előadás alapját egy olyan kutatási irány adta, amelyet 2026 júliusában Portugáliában, egy alkalmazott nyelvészeti nemzetközi konferencián is bemutattak.
Herbert J. Krisztián előadás zárásaként a Richard Feynman gondolatát idézte: bár az ember külön tudományterületekre osztja fel a világot, maga a természet egyetlen összefüggő egészet alkot.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotó: Ú. I.
A borítókép a „nyelvi ujjlenyomat” fogalmát jeleníti meg. A beszéd, a digitális nyelvelemzés, az agyi folyamatok, a biológiai háttér és az egészségtudomány kapcsolatát egy központi, ujjlenyomat alakú vizuális metaforába sűrítő illusztrációt Ú. I. az AI segítségével készítette.
A Kutatók Éjszakája program rendezvényeit a Szegedi Tudományegyetemen az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság koordinálta.
Korábban írtuk:
A kérdéstől a Nobel-díjig – Vándorútra indul a kutatóvá válás történetét bemutató fotókiállítás
Szegedi akadémikusok közelről: digitális emlékezetet épít az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
*
Hogyan tanulják a nyelvet a gyerekek? – Mondókázás a Kutatók Éjszakáján
*
Kutatók éjszakája a Bőrklinikán
Nincs „börtönszag” Skandináviában – Kutatók Éjszakája az SZTE ÁJTK-n
Táncoló robotkutya, kézfogó humanoid - mérnöki innovációk a Kutatók Éjszakáján
Amikor a tudomány életre kel - Hatalmas sikert aratott a Kutatók Éjszakája az SZTE Mezőgazdasági Karán
Kutatók Éjszakája a Gyógypedagógus-képző Tanszéken
Kutatók Éjszakája a Gyógypedagógus-képző Tanszéken!
Ki-é végül a döntés? – Interaktív vitaest az abortuszról
Tudomány testközelből – izgalmas programokkal várta az érdeklődőket az ETSZK a Kutatók Éjszakáján
Drónok Harca a Kutatók Éjszakáján: 21. századi, csúcstechnológiás kaland az SZTE-n
Kutatók Éjszakája - 2026
Kutatók Éjszakája az SZTE ÁJTK-n
Több mint 500 programmal várja a látogatókat az SZTE a Kutatók Éjszakáján
Kutatók Éjszakája az SZTE Fizikai Intézetben
Kutatók Éjszakája az Altajisztika Tanszéken
Prevenció a művészetterápia eszközeivel - Kutatók éjszakája az Óvodapedagógus-képző Tanszéken