Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Elsősorban a házi gyermekorvosok munkáját tenné hatékonyabbá a gyermekkori magas vérnyomás betegség diagnosztizálásában az az applikáció, amellyel Prof. Dr. Bereczki Csaba, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ tanszékvezető egyetemi docense és kutatótársai (Dr. Hidvégi Erzsébet Valéria és Dr. Jakab Andrea Emese) 2025-ben, a Szegedi Tudományegyetem 13. Innovációs Napján Proof of Concept (PoC) támogatást nyertek el. Az innovatív fejlesztésről Prof. Dr. Bereczki Csabával beszélgettünk.
Napjainkban egyre gyakoribb probléma a magas vérnyomás a gyermekek és a serdülők körében. Jelenkori társadalmunkban a túlsúlyos gyermekek aránya életkortól függően eléri a 20-25 százalékot, időnként a 30 százalékot is. Ez rendkívül magas arány, és ami még aggasztóbb, hogy a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek körülbelül egynegyede magas vérnyomással is küzd. Éppen ezért Prof. Dr. Bereczki Csaba és kutatótársa, Dr. Jakab Andrea vizsgálatainak fókuszában már évtizedek óta a gyerekkori magas vérnyomás áll.
A professzor felidézte, néhány évvel ezelőtt az SZTE SZAKK Igazságügyi Orvostani Intézetben végeztek egy a témába vágó vizsgálatot. Ennek keretében a boncolási jegyzőkönyvek alapján száz évre visszamenőleg elemezték a nem betegség miatt elhunyt emberek ér- és tápláltsági állapotát. Az eredmények rávilágítottak a nemek közötti különbségekre: míg a férfiaknál már korábban megfigyelhető a vérnyomás emelkedése, addig a nőknél a menopauza előtt - 40-45 éves korukig - az ösztrogén hormon jelentős érrendszeri védelmet nyújt.
„Ma már tudjuk, hogy a felnőttkori hipertónia gyökerei a gyermekkorba nyúlnak vissza: ráadásul nemcsak a tinédzserkorra vezethető vissza, hanem akár az óvodás évekig. Az említett vizsgálatból az is kiderült, hogy az elhízott gyermekeknél az érfali plakkok akár már 16-18 éves korban megjelenhetnek. Vagyis a korai éröregedés folyamata már igen fiatalon elindulhat. Szakmai körökben is fontos hangsúlyozni a helyes vérnyomásmérés technikáját. Különösen a túlsúlyos gyermekeknél okozhat gondot, ha nem megfelelő méretű mandzsettát használnak, ami tévesen magas vagy alacsony értékeket eredményezhet” – magyarázta a professzor.
Hozzátette, Magyarországon európai összevetésben is kiemelkedően magas a kardiovaszkuláris halálozás. „Ha ezen változtatni szeretnénk, nem felnőttkorban kell elkezdenünk a problémával foglalkozni, hanem már jóval korábban, sokkal inkább gyermekkorban. Az általunk fejlesztett applikáció a magas vérnyomás felismerésében támogatná a gyermekorvosokat. Adatvezérelt, gépi tanulási módszer alapján határoznánk meg, hogy egy adott gyermek esetében mi tekinthető normális vérnyomásértéknek. Ennek meghatározása ugyanis életkortól, nemtől és testmagasságtól függően változik” – fogalmazott Prof. Dr. Bereczki Csaba.
Prof. Dr. Bereczki Csaba. Fotó: Bartha Karina
A gyermekkori magas vérnyomás betegség meghatározására az életkor, a nem és magasság függvényében úgynevezett percentilis táblázatokat alkalmaznak. Ez alapján magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha az érték meghaladja a 95-ös percentilist. Ez azt jelenti, hogy az adott életkorú, nemű és magasságú gyermekek közül 100-ból 95-nek alacsonyabb, és mindössze 5-nek magasabb a vérnyomásértéke. A legveszélyeztetettebbek azok, akiknél a mért érték 99 percentilis felett van. Ez azt jelenti, hogy ilyen vagy ennél magasabb vérnyomás a gyermekek mindössze 1 százalékánál fordul elő.
A professzor kiemelte, az elhízott és a normál testsúlyú gyermekek esetében a magas vérnyomás más-más diagnosztikai megközelítést igényel. Túlsúly esetén ugyanis nagyobb a tolerancia: itt első lépésként a testsúlycsökkentésre törekszenek, míg a normál testsúlyú gyermekeknél a magas vérnyomás szinte mindig valamilyen konkrét okra vezethető vissza. Lehet például családi halmozódás, szív- vagy vesebetegség, esetleg hormonális probléma is. „Ezt szeretnénk egy jól használható rendszerbe szervezni, és elsősorban a háziorvosok kezébe adni. A gyermekek jelentős részét ugyanis - elsősorban vidéken -, vegyes körzetekben látják el, vagyis ugyanaz a háziorvos látja el a gyermekeket és a felnőtteket is. Ezekben a körzetekben a gyermekgyógyászati tapasztalat gyakran korlátozottabb” – mondta el a professzor.
Az általuk fejlesztett applikáció tehát a döntéshozatalban, a diagnosztikában jelentene a háziorvosok számára valódi segítséget. Az alkalmazás lépésről lépésre végigvezeti az orvost, hogyan kell szakszerűen vérnyomást mérni, majd egy úgynevezett rizikóbecslést tesz. Vagyis meghatározza, egy adott gyermek esetében mekkora a kockázat, így útmutatást nyújtva az orvosnak, mikor elegendő az életmódváltás, és mikor szükséges a gyermeket további szakorvosi vizsgálatokra küldeni, vagy gyógyszeres terápiát elindítani. „Az applikáció az első olyan magyar adatbázist használja, amelyet normál testsúlyú gyerekeken vettünk fel. Fontos, hogy a gyógyszeres terápiát minden esetben intézeti kivizsgálásnak kell megelőznie. Gyermekkorban ugyanis a magas vérnyomás másodlagos okait - mint a szív, a vese, vagy endokrin eredet - ki kell zárni, hiszen attól, hogy egy gyermek túlsúlyos, még más szervi problémák is állhatnak a hipertónia hátterében.”
Ahogy Prof. Dr. Bereczki Csaba részletezte, az alkalmazás a bevitt adatok alapján végez elemzést. Először megmutatja, hogyan kell helyesen elvégezni a vérnyomásmérést, majd fel kell vinni a rendszerbe a szisztolés (felső) és diasztolés (alsó) vérnyomásértékeket, a gyermek testsúlyát, életkorát, nemét, valamint az olyan paramétereket, mint a csípőkörfogat, amely az elhízás és túlsúly mértékéről ad információt. Ezen adatok alapján az applikáció automatikusan rizikóbecslést végez, jelzi, hogy a kapott érték kórosnak tekinthető-e, illetve milyen mértékű a magas vérnyomás rizikója. A rendszer el is tárolja a betáplált adatokat, így, amikor a páciens kontrollvizsgálatra tér vissza, az alkalmazás grafikusan is megjeleníti a változásokat, így pontosan nyomon követhető a vérnyomásértékek alakulása.
Prof. Dr. Bereczki Csaba. Fotó: Bartha Karina
A professzor kiemelte, különösen fontos ez a vegyes körzetekben, ahol a prevenció nem mindig kap kellő hangsúlyt. „Pedig a prevenció a legjobb gyógyszer” – fogalmazott. Mivel a túlsúly a gyermekkori hipertónia egyik legnagyobb kockázati tényezője, sokan elsősorban a táplálkozás átalakításában látják a megoldást. Azonban ez önmagában még nem elegendő. A tartós eredményhez a diéta mellett elengedhetetlen a rendszeres testmozgás is. Főleg azért, mert napjainkban komoly problémát jelent a megnövekedett képernyőidő és az aktív mozgás hiánya.
A tapasztalatok szerint önmagukban a modern táplálkozási trendek sem célravezetők. Például a teljes kiőrlésű termékek fogyasztása sem hozhat áttörést, ha nem párosul teljes életmódbeli változással. „Hetente legalább 150 perc aerob mozgás, vagyis közepes intenzitású, hosszan tartó (legalább 20-60 perc) tevékenység lenne ideális, ami napi átlagban minimum 30 perc aktív testmozgást jelent” – közölte. Hozzátette, a tartós változáshoz valódi elkötelezettség és belső motiváció szükséges. Viszont, ha a problémát már gyermekkorban sikerül kezelni, jó eséllyel kevesebb kardiovaszkuláris beteg lesz a felnőttek körében is.
A professzor elmondta, arra vonatkozóan, ha valaki gyermekkorában magas vérnyomással küzd, vajon felnőttkorában is megjelenik-e a betegség, több elmélet is született az elmúlt évtizedekben. Mint elárulta, egyes kutatások szerint akár a nagyszülők egészségi állapota is befolyásolhatja a gyermek egészségét. Alapvetően a probléma az, hogy azokon a dolgokon, melyek a génjeinkbe vannak kódolva, nem tudunk változtatni. „Erre a legjobb példa azoknak a rabszolgáknak az esete, akiket Afrikából szállítottak az Egyesült Államokba. Ezek az emberek alacsony sótartalmú és kalóriaszegény étkezéshez voltak szokva. Az Egyesült Államokban azonban meglehetősen magas a kalória- és sóbevitel lehetősége, melynek következtében az afroamerikai populáció körében extrém mértékűvé vált az elhízás, a magas vérnyomás és a vesebetegség. Ennek oka, hogy genetikai hátterük nem tudott olyan gyorsan alkalmazkodni az új környezethez” – avatott be a professzor.
Arra is rávilágított, hogy a vizsgálatok szerint azokban az időkben, amikor a kalória- és sóbevitel korlátozott volt, - például háborús időszakokban - a boncolási anyagokból kiderült, lényegesen csökkent a súlyos érelmeszesedések, vagy érbetegségek aránya. „Ez rámutat arra, bár a genetikai faktorokat nem tudjuk teljesen kiküszöbölni, a környezeti tényezőket, amelyek hozzájárulnak a betegség kialakulásához, jelentősen befolyásolhatjuk” – mondta el. A jelenlegi társadalmi környezet azonban nem segíti ezt a folyamatot: az ultrafeldolgozott ételek, a magas kalóriabevitel és a mozgásszegény életmód mind abba az irányba mutatnak, hogy mire a következő generáció eléri a középkorúságot, a kardiovaszkuláris problémák még súlyosabbak lesznek. Ide sorolható a 2-es típusú cukorbetegség is, amely szintén szoros összefüggésben áll az életmóddal és a genetikai háttérrel.
Prof. Dr. Bereczki Csaba. Fotó: Bartha Karina
„Egy német tanulmány szerint az elhízott gyermekeket 5 éves korukig lehet nagy sikerrel úgy lefogyasztani, hogy a túlsúly felnőttkorban se térjen vissza. Ez tulajdonképpen az óvodáskor: itt már be kell vezetni a gyermek számára a helyes táplálkozást és a mindennapjai részévé kell tenni a rendszeres mozgást. Nagyon korán jelentkezik ugyanis az a vízválasztó vonal, ahonnan már kifejezetten nehéz a testsúlygyarapodást a helyes mederbe terelni. Legalábbis sokkal nagyobb energiát igényel, hogy ez sikerüljön. Ha addig nem sikerül a gyermekben a megfelelő életmódot kialakítani, nagyobb a valószínűsége, hogy felnőttkorában is meg kell küzdenie a túlsúllyal, s az ebből adódó betegségek kockázatával” – mondta el Prof. Dr. Bereczki Csaba.
Mint rámutatott, ritka, hogy két normál testsúlyú vagy sovány szülőnek túlsúlyos gyermeke legyen. Éppen ezért a szülők edukációja legalább olyan fontos, mint a gyermekeké. „Alapvetően ez egy családterápia. Nem fog menni, ha az apuka sokat eszik, zsíros ételeket fogyaszt, és keveset mozog, hiszen a gyermek azt a mintát fogja követni, amit otthon lát, amilyen közegben felnő. Ha a család egészét nem sikerül bevonni, a gyermeknél önmagában ritkán érhető el tartós eredmény” – magyarázta a professzor. Kiemelte, több országban – például Ausztráliában, de Európában is egyre inkább – már komolyan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan lehetne korlátozni a fiatalok közösségi média használatát mentális egészségük érdekében. Ausztráliában már konkrét lépéseket is tettek: 2025 decemberében a világon elsőként törvényileg betiltották a 16 év alattiak számára a közösségi média platformok (például TikTok, Facebook, Instagram, YouTube, Snapchat) használatát.
Erre azért volt szükség, mert a tizenévesek rengeteg időt töltenek az online tartalmak fogyasztásával, miközben egyre kevesebb időt szánnak a testmozgásra. Emellett a közösségi média pszichés hatásai sem elhanyagolhatók: a folyamatos megfelelési kényszer, az idealizált testkép és a „modellalkat” elvárása nagy nyomást helyez a fiatalokra, hiszen sokuknak ezek a célok elérhetetlenek. Ez nem csupán önértékelési problémákhoz, hanem akár súlyos pszichés zavarokhoz vezethet, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fiatalok szuicid gondolatai is összefüggésbe hozhatók a közösségi médiával. Ezért rendkívül fontos tudatosítani bennük, hogy a cél nem a manöken-alkat elérése, hanem az egészséges testkép, a normál testsúly és az aktív életmód kialakítása.
A professzor hangsúlyozta, az applikáció fejlesztése is arra szolgál, hogy mérsékeljék a káros trendek hatásait és az ellátást az evidencia alapú, úgynevezett adatvezérelt gyerekgyógyászat irányába mozdítsák el. Vagyis egy meghatározott adatsor alapján lehessen levonni a következtetéseket, ami az orvosoknak is hatékony, gyakorlati segítséget nyújt abban, hogyan kezeljék az adott problémát.
Prof. Dr. Bereczki Csaba. Fotó: Bartha Karina
Az applikáció hasznosítását és további fejlesztését az egyetem technológiatranszfer-cége, az SZTE TTC Zrt. (Szegedi Tudományegyetem Technológiatranszfer Központ) koordinálja. A projekt támogatására pedig már sikeres pályázatot is benyújtottak. Mint megtudtuk, a rendszer béta tesztelése márciusban indul öt Szeged környéki háziorvos bevonásával. Amennyiben a pilot időszak sikeresnek bizonyul, a rendszer hivatalos bemutatása májusban várható, a „Kávészünet” elnevezésű rendezvényen, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete egyik legjelentősebb éves szakmai konferenciáján.
„Célunk, hogy az alkalmazás egy átfogó, gyermekkori és serdülőkori kardiovaszkuláris prevenció szerves részévé váljon, mely hatására reményeink szerint hosszú távon – 5–10 éves távlatban – mérhető javulás mutatkozhat a felnőttkori kardiovaszkuláris megbetegedések számában” – zárta gondolatait Prof. Dr. Bereczki Csaba.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Prof. Dr. Bereczki Csaba. Fotó: Bartha Karina
