Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Inspiráló előadók, izgalmas beszélgetések, hasznos tanácsok és a legújabb trendek: erről szólt 2026. március 12-én a Business Fest, az ország legnagyobb üzleti fesztiválja, melynek most első alkalommal az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ adott otthont. A rendezvényen a város és a régió üzleti vezetői osztották meg tapasztalataikat az érdeklődőkkel. A Health színpad látogatói a munkavállalói egészség témakörében hallgathatták meg a neves szakemberek gondolatait. A túlterhelés korai jeleiről Dr. habil. Lázár Bencével, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika megbízott tanszékvezetőjével és klinikai igazgatójával, valamint Dr. Kovács Milánnal, a Jómozgás ortopédiai és mozgásszervi ellátóközpont alapító orvosával Pagonyi Adrienn Life & Business Coach beszélgetett.
Mai felgyorsult világunkban szinte már elvárás, hogy a munkáltatók a munkavállalók egészségére is figyeljenek, és olyan jólléti programokat kínáljanak, amelyek csökkentik a munkahelyi stresszt, megelőzik a kiégést, valamint időben jelzik a túlterhelés korai jeleit. A cél, hogy még időben lépjenek, mielőtt a szervezet jelezni kezd, és szembe kell nézniük egy komolyabb kimerültséggel vagy egészségügyi problémával. Dr. habil. Lázár Bence és Dr. Kovács Milán beszélgetésükben azt járták körül, hogyan ismerhetők fel a túlterhelés korai jelei, és mit jelent ma fenntarthatóan működni döntéshozóként, vezetőként és emberként.
Dr. Lázár Bence és Dr. Kovács Milán hivatásuknak és szakmai tapasztalataiknak köszönhetően mindketten jól ismerik a túlterheltség fizikai és lelki jeleit is. Dr. Kovács Milán traumatológus, ortopéd szakorvos és sportszakorvos egyetemi tanulmányait Szegeden fejezte be, majd a Traumatológiai Klinikán kezdett dolgozni, ahol baleseti sebészeti és ortopédiai műtéti, szakrendelői és fekvőbeteg osztályon szerzett szakmai tapasztalatokat. Dr. Lázár Bence 2014-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem általános orvosi szakán, 2019-ben szakvizsgázott pszichiátriából és szerezte meg PhD doktori fokozatát elméleti idegtudományokból. Diplomája megszerzése óta az SZTE SZAKK Pszichiátriai Klinikáján dolgozik, jelenleg a Pszichiátriai Klinika megbízott tanszékvezetőjeként és klinikai igazgatójaként. Szerteágazó tapasztalattal rendelkezik általános pszichiátriai kórképekben, ezek korszerű diagnosztikájában és gyógyszeres kezelésében.
A két szakember más-más nézőpontból járta körül a túlterhelés témakörét. Elsőként arra a kérdésre keresték a választ, melyek lehetnek a kiégés első jelei? Mint Dr. habil. Lázár Bence elmondta, az első látható tünet a szorongás lehet. Igaz, bizonyos szinten ugyan mindenki életében jelen van a szorongás, ám ez elérhet egy olyan szintet, amelyre már érdemes figyelni, hiszen azt jelzi, valami nincs rendben. „Nagyon gyakran a szorongás átformálódik krónikus testi panasszá, melynek nincsen semmilyen megfogható háttere, de kiválthat neurológiai vagy más pszichés tüneteket is. Az egyik jellemző tünet, hogy elcsúszik a szerhasználat mintázata, vagyis a szorongó ember a megszokottnál például több alkoholt fogyaszt. Ugyanakkor jel lehet egy szűnni nem akaró fejfájás is, de más szomatikus tünetek is felléphetnek, melyeknek nincs megfogható fizikai oka” – fogalmazott a klinikai igazgató.
Dr. habil. Lázár Bence. Fotó: Sahin-Tóth István
Dr. Kovács Milán munkája során a testi jelekkel találkozik a leggyakrabban. Elmondta, a mozgás során endorfin szabadul fel, ami eufórikus érzést kelt az emberben. Ezt az érzést hajszolva pedig az edzés könnyen túlzásba vihető, különösen akkor, ha valaki így próbálja oldani a munkahelyi stresszt. Mindez arra is rávilágít, hogy bizonyos esetekben a sport a szerhasználathoz hasonló mintázatot mutathat. „Amikor túlterheléses kórképpel érkezik valaki a rendelőbe, és látom, hogy nem csupán arról van szó, hogy az edzője picit túlhajtotta, majd kicsit visszaveszünk a tempóból, és minden rendbe jön. Sokszor inkább egy felpörgött állapot áll a háttérben, amit az illető sporttal próbál kompenzálni. A magas kortizol- illetve stressz-szint egyik első jele lehet például a vállfájdalom, amely akkor is jelentkezik, ha már az illető nem edz olyan intenzíven, vagy csak a mindennapi terhelést végzi. Három-négy hét után a szomatizációs tünet akár állandósulni is képes annak ellenére, hogy a kiváltó tevékenység már nincs is jelen” – magyarázta.
Dr. Kovács Milán kiemelte, ezek azok az esetek, amikor már a fizikai tünetek mögött stressz, vagy más lelki terhelés húzódik. Ilyenkor pedig már nem a mozgásszervi szakorvos, hanem a pszichiáter az, aki segítséget tud nyújtani. Mint Dr. Lázár Bence hozzátette, általában a férfiaknál gyakoribb, hogy a stressz testi panaszokban csapódik le. Az is megfigyelhető, hogy a férfiakat általában nehezebb pszichológiai vagy pszichiátriai segítség felé irányítani, mint a nőket. A szakemberek szerint a hölgyek kevésbé elutasítók ilyen téren és hamarabb megfontolják, hogy problémájuk akár pszichés eredetű is lehet, így sokkal hamarabb fordulnak a mentális egészségügyhöz, mint a férfi páciensek. Ennek hátterében az is meghúzódhat, hogy a közgondolkodásban még mindig él az a tévhit, hogy pszichiáterhez fordulni a problémánkkal egyfajta stigmát jelent.
„Ezért rendkívül hasznos, hogy a Szegedi Tudományegyetemen nagyon sok pszichológust képeznek. Sőt, egyre több pszichológiai központ áll a rendelkezésre, ahová a segítségkérőnek sokkal kényelmesebb fordulni, mint egy pszichiáterhez. A pszichológusok rendelkeznek azzal a szakmai tudással, amely alapján el tudják dönteni az adott esetben szükséges-e pszichiáter bevonása, vagy sem” – fogalmazott a klinikai igazgató. De vajon, meddig egészséges a stressz? Hol veszem észre akár saját magamon, hogy itt már lépni kell, hogy a tünetek már a túlterheltségemet jelzik?
Fotó: Sahin-Tóth István
Dr. Lázár Bence elmondta, az egyik első jele annak, hogy a pozitív stressz kezd krónikussá válni, hogy az egyén sokkal szétszórtabb lesz, vagy nehezebben megy egy munkafolyamat, ami korábban nem okozott semmilyen gondot. Jel lehet az is, ha nehezebben megy az ébredés, ha nincs, vagy számottevően csökken az egyén motivációja. „Amikor a rutinos dolgokban változás áll be, akkor kell jobban odafigyelni” – emelte ki a klinikai igazgató. Ezek az apró zavarok ugyanis intő jelek lehetnek, ezért fontos, hogy időben észrevegyük őket, hiszen az agy gyakran ilyesformán már jóval azelőtt jelez, minthogy komolyabb baj lenne.
Ha a mindennapi rutin felborul, már sokkal könnyebben csúsznak el a szerhasználat mintázatai is: ez például a túlzott alkoholfogyasztásban vagy a telefonos játékfüggőségben is megnyilvánulhat. Dr. Lázár Bence megjegyezte, alkoholproblémáról akkor beszélhetünk, ha az a mindennapi tevékenységeinket, emberi kapcsolatainkat, társadalmi kötelességünket, feladatvégzésünket befolyásolja. Ekkor már érdemes szakemberhez fordulni. Hozzátette, a telefonos játékok addig nem okoznak problémát, amíg relaxáció szempontjából nyomogatjuk a mobilunkat, de ha ez tölti ki a munkán kívül a rekreációra szánt időnk nagyját, az már gondot jelenthet.
Ahogy a túlterheltségnek megfigyelhetők a lelki eredetű jelei, úgy a fizikai tünetek is tetten érhetők. De hol jelez először testünk, ha baj van? Amikor őseink évmilliókkal ezelőtt két lábra álltak, az evolúciós váltás rendkívül komoly kihívás elé állította az emberi gerincet, különösen a deréktájat, ami ezáltal fokozott terhelésnek van kitéve. Nem véletlen tehát, hogy a modern életmódból adódó túlterhelés leggyakrabban éppen a derékfájásban mutatkozik meg. Éppen ezért a derékfájás diagnosztikája igényli az egyik legkomplexebb orvosi megközelítést – magyarázta Dr. Kovács Milán.
Fotó: Sahin-Tóth István
A mindennapok teendői között azonban annyi mindenre kell egyszerre figyelnie az egyénnek, hogy nem biztos, hogy időben észreveszi magán azt, hogy a fáradtság, amit érez, már túlmutat a hétköznapi kimerültségen, és inkább a stresszhez vagy akár a kiégéshez közelít. De hol van az a határ, amíg még működőképes marad valaki – mert például a határidő lejárta előtt az utolsó pillanatban még teljesíti a rábízott feladatot -, miközben belül már nem érzi azt a lendületet és motivációt, ami korábban hajtotta. Dr. Lázár Bence szerint intő jel lehet, ha valaki már ezt a célvesztett, motivációhiányos állapotot tapasztalja magán, mert ez arra utalhat, hogy az agy túlfáradt.
Ha ezeket a fizikai és pszichikai jeleket tapasztaljuk magunkon, a szakemberek szerint akkor kell megállni. Amikor ugyanis az ember a tükörbe néz, sokszor nem önmagát figyeli, hanem azt ellenőrzi, mennyire felel meg annak a képnek, amelyet mások felé szeretne mutatni. Éppen ezért különösen fontos, hogy időről időre ne csak a külvilág elvárásaira, hanem saját testünk és lelkünk jelzéseire is figyeljünk.
További cikkeink a Business Festről:
https://u-szeged.hu/sztehirek/2026-marcius/legfontosabb-hogy?objectParentFolderId=19355
https://u-szeged.hu/sztehirek/2026-marcius/szegedi-tudomanyegyetem
Fülöp Tímea
Borítóképen: Pagonyi Adrienn, Dr. Kovács Milán és Dr. habil. Lázár Bence. Fotó: Sahin-Tóth István
