„Új horizontok nyílnak…” – Ismerje meg az MTA most megválasztott tisztségviselőinek terveit!

A 201 éves Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűléséről részletes információkat ad az mta.hu oldal. A 2026. május 4-5. között az MTA felújított székháza sok fontos és érdekes programnak adott otthont. A legnagyobb érdeklődés az új tisztségviselők megválasztását kísérte.

A 201 éves magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlését nagy érdeklődés kísérte. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mindennapi tudásunknak nem része, ezért nem árt emlékeztetni a nagy és régiónkhoz kötődő elődökre és arra, hogy kik alkották és alkotják az MTA vezérkarát. Az Akadémia Elnökségének tagjai: az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy – önmaguk közül választott – képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő alkotja. E testület tagjai közül az MTA 200. közgyűlése új elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, 3 alelnököt és 3 elnökségi tagot választott.

Új elnök az „új horizontok” felé

A Magyar Tudományos Akadémia 22. elnöke Pósfai Mihály geológus. Az MTA első elnöke a történetíró és jogász Teleki József (1790-1855), akit az Akadémiai Könyvtár alapítójaként díszelőadásban mutatott be a 200. évfordulója alkalmából a 2026. május 3-án kezdődő ünnepi közgyűlésen Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, a szegedi JATE hallgatója és az SZTE könyvtár- és információtudományi képzése egyik alapítója.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ 2026-ban ünnepli alapítása 200. évfordulóját. Az akadémiai bibliotéka alpját a Teleki család tagjainak könyvgyűjteményei alapozták meg - mutatta be az MTA 200. közgyűlése díszelőadásában Monok István főigazgató. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A geológus, Pósfai Mihály számára a Magyar Tudományos Akadémia szakmai hátteret, iránytűt és közösséget jelent. Tapasztalatokat gyűjtött az MTA Veszprémi Területi Bizottság élén; dolgozott az MTA Doktori Tanácsban; az Elnökség Közgyűlés által választott természettudományi képviselőjeként 2017 és 2023 között megismerte az Akadémia stratégiai és operatív működését; koordinálta a Fiatal Kutatók Akadémiája megalapítását.

„Vidéken nem csak a föld terem...” programsort megnyitó ünnepségen hat akadémikus és hat elnök ült egymás mellett: (balról jobbra): Krisztin Tibor (MTA Szegedi Akadémiai Bizottság); Kovács L. Gábor (MTA Pécsi Akadémiai Bizottság); Freund Tamás (Magyar Tudományos Akadémia); Pósfai Mihály (MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság); Páles Zsolt (MTA Debreceni Akadémiai Bizottság); Kocsis Károly (MTA Miskolci Akadémiai Bizottság). Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Az MTA „Vidéken nem csak a föld terem...” programsort megnyitó ünnepségéről beszámolva fotón is megmutattuk: Pósfai Mihály mint a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnöke ugyanúgy a díszasztalnál ült, mint például Krisztin Tibor, a SZAB elnöke. Megírtuk: a SZAB székházában az MTA elnökjelöltjeként „Mágneses baktériumok és üledékképződés a Balatonban” címmel 2026. április 16-án tartott előadást Pósfai Mihály geológus egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Az ELTE geológus szakán diplomázott tudós a Pannon Egyetem Környezeti Ásványtan Kutatócsoportjának változatos kutatásaiból adott ízelítőt. Az SZTE Geológiai Tanszék honlaphíre már tudatta: „Pósfai Mihály geológus a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke”.

Pósfai Mihály vezetői koncepciójában többször is kitért a területi bizottságok jelentőségére, a Budapesten kívüli tudásközpontokban dolgozó kutatók szerepére. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Zárt ajtók mögött választották meg 2026. május 5-én az MTA új tisztségviselőit. A tudós testület új elnökének terveit azonban megismerhette a kutatói közösség, hiszen a posztra pályázó elnökjelöltek is közre adták elképzeléseik összefoglalóját. Pósfai Mihály vezetői koncepciójában többször is kitért a területi bizottságok jelentőségére, a Budapesten kívüli tudásközpontokban dolgozó kutatók szerepére. Például hangsúlyozta: „Az Akadémia a köztestület, a területi bizottságok és nemzetközi kapcsolatai révén eléri és képviseli a magyar, illetve a Magyarországhoz kötődő tudományos élet szereplőit, és segíti bekapcsolódásukat a világ tudományos vérkeringésébe.”

A „témanapok”-sorozat az egyik olyan ötlet, amivel Pósfai Mihály meg szeretné újítani az akadémiai szervezet, benne a területi bizottságok munkáját. Úgy véli: „Az MTA területi bizottságai a testületi munka megújításában és a témanapok rendszerében is fontos szerepet kaphatnak. Az adott régiót érintő, társadalmi és környezeti szempontból kiemelt kérdések tudományos megvitatása „kihelyezett témanapok” formájában lehetőséget ad arra, hogy a helyi kutatók, felsőoktatási, ipari és közigazgatási szereplők közvetlenül bekapcsolódjanak az Akadémia munkájába, és az intézmény tudományos tanácsadói szerepe regionális szinten is láthatóvá váljék.”

A fiatalok és az akadémiai szféra találkozási pontjainak növelését is feladatának tekintve javasolja: a „területi bizottságok hívják föl a figyelmet a régió díjazott TDK munkáira saját kommunikációs csatornáikon és a közösségi médiában. A fiatalok által látogatott nyári programokon – mint például a Művészetek Völgye – szintén hasznos lenne valamilyen formában” az akadémiai szféra jelenléte. Fontosnak tartja „az Akadémia és a közgyűjtemények közötti kapcsolatok erősítését. Javaslom, hogy a TUBA települések igényeinek felmérését, a tartalmas kapcsolatok kialakítását az adott régió területi bizottsága koordinálja”.

A Magyar Tudományos Akadémia 1832-ből származó pecsétnyomójának ezüstből készült, hű másolatát nyújtotta át az MTA 200., tisztújító közgyűlésén a leköszönő elnök, Freund Tamás az Akadémia kedden megválasztott új elnökének, Pósfai Mihálynak. E szimbolikus gesztust Pálinkás József korábbi akadémiai elnök vezette be 2014-ben hagyományteremtő szándékkal. Ő Lovász Lászlónak adta át a pecsétnyomót, tőle pedig Freund Tamás vette át 2020-ban. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Egy új időszak kezdetén jó irányba kormányozni a magyar tudomány hajóját” – így összegezte Pósfai Mihály első MTA-elnöki beszédében a posztra pályázó jelöltek célját. A pályázók szinte túllicitálták egymást az Akadémia megújítási lehetőségeire tett javaslataikkal. Ezek közül az ötletek közül válogathat az új elnökség. Az MTA új elnöke szerint „új horizontok nyílnak előttünk, az Akadémia továbbra is él és virul 200 év után”, és remélhető, hogy a következő 200 évben is. Pósfai Mihály, az MTA megválasztott elnökeként elmondottelső beszéde megtekinthető az mta.hu honlapon itt.

A területi bizottságok és a „soft power”-főtitkári koncepciója

Arany János költő mint „titoknok” vagy Márta Ferenc, a JATE 1967 és 1973 közötti rektora is betöltötte az MTA főtitkári posztját.

Az irodalomtörténész Kecskeméti Gábor lett az MTA új főtitkára. Életútjának része, hogy „2008 óta társelnöke, majd 2010–2017 között elnöke volt az MTA Miskolci Területi Bizottsága (MTA-MAB) Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságának”. Kutatási területe a régi magyar irodalomtörténet, a késő reneszánsz irodalomtudomány története, a magyarországi irodalom- és tudománytörténet forrásai.

Megírtuk: „A dél-alföldi régióban dolgozó több mint kétezer kutató szempontjából figyelemre méltó, hogy a 3 főtitkárjelölt közül csak egy látogatott el a SZAB-székházba.” Az irodalomtörténész, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézetének kutatóprofesszora, intézetigazgatója, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, Kecskeméti Gábor „A tudomány mint soft power (16. századi történet 21. századi tanulságokkal)”címmel 2025. október 29-én osztotta meg gondolatait tudományos témájáról.

Kecskeméti Gábor irodalomtörténész akadémikus az MTA egyik főtitkár-jelöltjeként többször is ellátogatott a SZAB-székházba. Fotó: Sahin-Tóth István

Korábban közzétett pályázatában Kecskeméti Gábor külön fejezetet szánt az MTA tudománykommunikációban, ismeretterjesztésben játszott szerepe megújításának, az arculatépítés fontosságának, vagyis a „láthatóságnak”. E fejezetben külön blokkban részletezte a területi bizottságok szerepét.

„A területi bizottságok remekül teljesítenek a tudománykommunikációban, szándékaikat támogatni kell” – véli az MTA új főtitkára. Az öt területi bizottságról szól Kecskeméti Gábor vezetői koncepciójában, de megállapításai és példáinak mindegyike igaz az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságára is.

Az MTA főtitkára szerint az Akadémia területi bizottságainak „a helyi érdekeltekkel való társadalmi kapcsolattartásban a szerepük pótolhatatlan. Az MTA200 eseménysorozatában nemcsak saját székházaikban, sőt nem is csak székvárosaikban, hanem régióik egyéb, nagyobb és kisebb településein is aktívak: koszorúzásokat, emléküléseket, emlékelőadásokat szerveznek egy-egy akadémikus szülőhelyén vagy emlékhelyén a szakmájában érintett szakbizottság és a helyi önkormányzat, közművelődési kör, hagyományőrző egyesület stb. együttműködésével. Helyi iskolásokat kapcsolnak be, médianyilvánosságot biztosítanak, országos akadémiai vezetők helyi szerepléseit szervezik. A helyi vagy a vármegyei értéktárba akadémiai kötődésű értékek ünnepélyes felvételét kezdeményezik. Kiadványokat, média- vagy online tartalmakat készítenek el vagy aktualizálnak a területi bizottságok történetéről, tudósaik vagy tudományos műhelyeik jelentőségéről, bemutatják ezeket a helyi médiában. Már védjegyükké vált akadémiai klubokat működtetnek népes törzsközönséggel, rangos előadókkal. Olyan helyismeret és kapcsolatrendszer birtokába kerülnek, amely Budapestről nem volna megszerezhető, kialakítható. Az Akadémia törekvéseinek országos megismertetésében, beágyazásában, szövetségesek, önkormányzati, civilszervezeti és vállalkozói partnerek megtalálásában mindennek túlbecsülhetetlen jelentősége van. Kezdeményezéseiket erőforrásokkal is támogatni kell, rendezvényeiknek súlyt adva jelenjenek meg azokon az Akadémia elnöke, alelnökei, főtitkára, főtitkárhelyettese, a tematikusan érintett osztály elnöke vagy az osztály delegáltja.”

Helyettesek és elnökségi tagok

Az MTA eddigi főtitkárhelyettesi posztja az első olyan vezetői funkció, amelyre először választottak nőt: 2008-tól Csépe Valéria pszichológust, aztán 2020-ban Erdei Anna immunológust.

Az MTA új főtitkárhelyettese: Kovács Ilona kísérleti pszichológus, akinek fő kutatási területe a „látáskutatás, perceptuális tanulás és perceptuális fejlődés, alváskutatás, alvási orsók, alvás és tanulás, serdülőkori agyi és kognitív fejlődés, a mentális szimuláció agyi hálózatai”. A főtitkárhelyettesi koncepciójában nincs említés az MTA területi bizottságairól, ugyanakkor kiemeli, hogy „a tudományos ismeretterjesztés ma stratégiai jelentőségű”.

Az MTA renovált székházának felújított dísztermében tartották az Akadémia 200. közgyűlését. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mint „másodelölülő” a politikus és közgazdász Széchenyi István (1791-1860) volt az MTA első alelnöke. E rangos tisztséget később a dél-alföldi tudományos közösség tagjai közül például - mint „másodelnök” – az SZTE Nobel-díjas professzora és rektora, Szent-Györgyi Albert; majd már „alelnökként” a Szent-Györgyi-tanítvány és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója, Straub F. Bruno, illetve Dudits Dénes agrármérnök, az SZBK főigazgatója is betöltötte. A nők tudományban betöltött szerepének erősödését jelzi, hogy először a 2020-ban választott 3 alelnök közé választottak nőt a jogász Lamm Vanda személyében.

Az MTA 200. közgyűlése 3 alelnököt, köztük egy nőt választott e posztra. Az MTA Élettudományi alelnöke Hunyady László endokrinológus; a Társadalomtudományi alelnök Borsos Balázs etnográfus, kulturális antropológus; a Természettudományi alelnök Kiss Rita agrármérnök.

A dél-alföldi tudásközpontokban dolgozó akadémikusok – többek között Kondorosi Éva (középen), a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont emeriája – is részt vettek az MTA 200. közgyűlésén. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az MTA elnökség közgyűlés által választott 3 akadémikus tagja közül az egyik képviselő a Szegedi Tudományegyetemhez is kötődik.

Az MTA Élettudományi elnökségi tagjának Csákiné Michéli Erikát választották meg.

Az Akadémia Társadalomtudományi elnökségi tagja: Kenesei István nyelvész professzor, aki részt vállalt az akadémiai szférával kapcsolatos társadalmi vitából. A professzor több mint fél évszázada tartó oktatói és kutatói munkáját Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen kezdte.

Kenesei István professzor a szegedi oktatói munkája mellett 15 éven át vezette az akadémia Nyelvtudományi Intézetét, ebben a minőségében is mindent megtett, hogy szakterületének, egyetemének, befogadó városának nemzetközi elismertségét növelje. Ezt is elismerte a Szegedért Alapítvány 2025. évi Szőkefalvi-Nagy Béla díja. Fotó: Bobkó Anna

Az MTA nyelvtudományok doktora cím megszerzését követően Kenesei István az SZTE Angol-Amerikai Intézet első professzora lett, a Nyelvtudományi Doktori Iskola alapító vezetője. 1997 és 2000 között a JATE tudományos és pályázati rektorhelyettese volt. Kenesei akadémikus fő kutatási területe a nyelvelmélet, azon belül a mondattan, vagyis a szintaxis. A nyelv szerkezetétét érintő problémákhoz a mondat felől közelít. Munkássága tematikai gazdagságát mutatja, hogy foglalkozott a fókusz szemantikai értelmezésével, a prozódiai egységgel, a magyar segédigék és a toldalékok osztályozásával, a nyelvi kreativitás kérdéskörével.

Az MTA Természettudományi elnökségi tagjának Kamarás Katalin vegyészt választotta meg a 201. éves Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlése.

Összeállította: Újszászi Ilona

Fotók: mta.hu / Szigeti Tamás; Sahin-Tóth István / SZTE NKI, Bobkó Anna / SZTE IKIKK

A nyitó fotón az MTA új vezetői: Kecskeméti Gábor főtitkár, Pósfai Mihály elnök, Kovács Ilona főtitkárhelyettes. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás