Tudós nők előtt tiszteleg az SZTE Füvészkertje – különleges emlékösvény nyílt a történelmi rózsák kertjében

A Tudós Nők Ösvénye egyszerre szolgál emlékhelyként, szabadtéri kiállításként és szemléletformáló kezdeményezésként. Az SZTE Füvészkert történelmi rózsák kertjében elhelyezett kerámiaszobrok arra emlékeztetnek, hogy az egyetem múltját és jelenét női tudósok, művészek, oktatók és kutatók munkája is formálta.

Fotó: Miskolci Dávid

Az ösvényt felavató ünnepség az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar fafúvós triójának előadásával kezdődött, majd Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében felidézte a kezdeményezés hátterét:

– Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015-ben február 11-ét a Nők és Lányok a Tudományban Világnapjává nyilvánította. Ezzel szerte a világban arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a tudós nőket is ünnepeljük, és munkájuknak méltó figyelmet szenteljünk – fogalmazott az igazgató. – A Partiscum Klub célja az volt, hogy a Tudós Nők Ösvénye emléket állítson az egyetem történetének kiemelkedő női alakjairól. A szegedi egyetemi emlékezetben sokáig inkább a férfi tudósok kaptak hangsúlyosabb helyet, ezért a Füvészkertben létrehozott ösvény hiánypótló módon állít emléket a női teljesítményeknek.

Németh Anikó elmondta, hogy az emlékhely kialakításának egyik fontos apropóját Karikó Katalin Nobel-díja adta. „A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutató világszintű elismerése az egyetemi közösség számára is példaértékű, előremutató, inspiráló, és kitartásra, munkára buzdít.” Emellett hangsúlyozta, hogy a Tudós Nők Ösvényét nem lezárt emlékhelynek szánják, hanem egy hosszabb folyamat kezdetének:

– Ez a sor még nem ért véget, hiszen a most tevékenykedő kutatónők közül is biztosan többen lesznek, akik még itt helyet kaphatnak. A most felavatott emlékhelyek a múlt kiemelkedő női kutatóinak és alkotóinak állítanak emléket, ugyanakkor példát is mutathatnak azoknak a fiataloknak, akik ma indulnak el a tudományos vagy művészeti pályán.

Balról: Prof. Dr. Széll Márta és Németh Anikó. Fotó: Miskolci Dávid

Az ünnepségen köszöntőt mondott Prof. Dr. Széll Márta stratégiai rektorhelyettes is, aki személyes tapasztalatain keresztül beszélt a női kutatói és vezetői pálya változásairól. Felidézte, hogy 2008-ban elnyerte a Nőkért és a Tudományért UNESCO-L’Oréal díjat, amelynek kapcsán egy éven át olyan programokon és nyilvános beszélgetéseken vett részt, ahol a női kutatói, művészi és vezetői lét volt a központi téma.

– Akkor, 2008-2009-ben sok olyan információt osztottak meg velünk, amely szerint rengeteg nő tanul az egyetemen és lép be a kutatói pályára, ugyanakkor egy bizonyos üvegplafon mégis elválasztja őket attól, hogy vezető kutatók vagy művészeti vezetők lehessenek – idézte fel a rektorhelyettes asszony.

Hozzátette, hogy „az elmúlt két évtizedben sokat változott a női kutatók helyzete, és a korábban sokat emlegetett üvegplafon is vékonyodott. Egyre több női kutató tudja nagyon jó hatékonysággal megmutatni, hogy a család és a gyermeknevelés mellett is lehet eredményes kutatói pályát végigvinni.”

Beszédében Karikó Katalint is példaként említette, akinek kutatói eredményei nemcsak a tudományos világban hoztak áttörést, hanem milliók életére is hatással voltak. Széll Márta emellett az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánját, Prof. Dr. Görög Mártát is méltatta, akit 2026 májusában igazságügyi miniszternek kértek fel. Mint mondta, Görög Márta pályája is azt mutatja, hogy család mellett is lehet a jogtudományok területén kiemelkedő karriert építeni.

Fotó: Miskolci Dávid

Az ösvény első emlékhelyei Karikó Katalin biokémikus, Csapody Vera botanikus, Kopasz Márta festő- és grafikusművész, Banga Ilona biokémikus, Ormos Mária történész és egyetemi tanár, Wollemann Mária orvos-biokémikus és Jancsó Aranka gyógyszerész munkásságát idézik meg.

A botanikai ihletésű kerámiaszobrokat Szűcs Eszter Anita iparművész, a Pataki Tiles Kft. vezető tervezője készítette.

Nánai Fruzsina
Fotó: Miskolci Dávid