„A jó szó is gyógyít” – Százéves a szegedi klinikai telep

– 1919 őszétől kezdve Szeged városa több alkalommal is jelezte, hogy kész befogadni a kolozsvári egyetemet a trianoni békediktátum után. A döntés hivatalossá 1921 nyarán vált – kezdte Dr. Gausz Ildikó, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár levéltári főigazgató-helyettese.

Az egyetemköltöztetés előtt számos nehézség állt: a gyermekklinikán 100 fős évfolyamra csak 60 szék jutott, és a sebészeti klinikán 1922-ben még négy kórteremben és négy különszobában 40 ágy volt, két külön gyermekszobában pedig 8 gyermekágy. Az ágyneműhiány miatt azonban csak 20-25 beteg elhelyezésre volt lehetőség. Az orvoskar városszerte szétszórtan helyezkedett el eredetileg nem egyetemi célú épületekben, míg a többi kar épülete koncentráltabb volt.

Dr. Gausz Ildikó, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár levéltári főigazgató-helyettese. Fotó: Nemes Réka

Gausz Ildikó hangsúlyozta, Szeged nagy áldozatokat vállalt a többi városhoz képest. Azért kapott több kormányzati támogatást, mert még első, 1923-ban tett vállalását is jóval meghaladta az a hitel, amelyet az egyetem letelepítése érdekében felvett; a város finanszírozta az egyetem elhelyezéshez szükséges épületátadásokat, átalakításokat. Az egyetemi építkezésekben Szeged városa vállalta a szükséges telkek átadását, és vállalt 2000 hold városi bérföld 50 évre számított bérleti díjban kifejezett költséget; ehhez külföldi kölcsönt is igénybe vett. E finanszírozás alapján rohamos sebességgel építették meg azokat a klinikaépületeket, amelyek a mai napig ott állnak.

A levéltáros elmondta: száz éve, 1926. október 5-én történt meg a hivatalos alapkőletételi ünnepség, tudatos döntés volt, hogy a szegedi egyetemi beruházásokat a klinikákkal kezdték. Klebelsberg Kuno 1926-os parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy az Alföld déli részén olyan súlyos a gyermekhalandóság, hogy elsőként a gyermek- és szülészeti klinikákra van szükség.

Dr. Gausz Ildikó általános bevezetője után Dr. Katona Márta professor emerita az SZTE Gyermekklinika történetét osztotta meg az érdeklődőkkel. Mint mondta, a Gyermekklinika 32 ággyal Kolozsvárról jött át 1921-ben; megbízott vezetője id. Jancsó Miklós volt, aki a belgyógyászatot is vezette. Klebelsberg Kuno 400 000 aranykoronát adott a gyermekklinikára; mint az alapkőletételnél elhangzó beszédében mondta, „Az egészséges jövő nemzedékért kell elsősorban mindent megtennünk”. Szükség volt rá, hisz a magyar gyermekek egészségi állapota 1926-ban kritikus volt, többek között tombolt a járványos gyermekbénulás.

Prof. Dr. Katona Márta, az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekkardiológiai osztályának vezetője. Fotó: Nemes Réka

A gyermekklinika 2 év és 4 hónap alatt készült el, akkoriban Európa egyik legmodernebb gyermekklinikája volt, a németországinál is jobb ellátással. Az orvosok és nővérek lakást kaphattak az épületben, külön csecsemőosztály, kétágyas kórtermek, kémiai és bakterológiai laboratórium, EKG, röntgen, könyvtár, tanterem, tejkonyha és játszószoba is helyet kapott, valamint külön pavilonban kezelték a fertőző betegeket. A gyermekhalálozás ötödére csökkent. Dr. Katona Márta kiemelte, hogy Szegeden létesült az ország első gyermekpszichológiai intézménye, bevezették a csecsemő- és terhes tanácsadást, több orvost külföldre küldtek tanulni, és a klinikai orvosok felvilágosító munkát végeztek a tanyavilágban. Utóbbira azért is volt szükség, mert sokszor a tanyasi gyerekek nem táplálkoztak jól, nem ettek zöldséget-gyümölcsöt. A TBC-járvány (tanyasi iskolákban tanuló gyermekek 60%-át érintette) miatt röntgenkészüléket is kivittek a szegedi tanyavilágba.

A Gyermekklinika működését 1932-ben az árvíz veszélyeztette, a második világháború alatt pedig, 1944-ben több bombatalálat érte. 1949-re építették újjá Dr. Waltner Károly irányítása alatt. Az előadó Waltner Károlyról elmondta, soha nem fogadott el pénzt vagy ajándékot betegtől, és legendás volt a tisztaság- és rendszeretete.

Az ország első gyermek intenzív osztálya Szegeden valósult meg, 1968-ban az ország első gyermeksebészeti osztályát is létrehozták. Prof. Dr. Boda Domonkos teremtette meg a magyar gyermekintenzív terápiát. Ő volt a Gyermekklinika igazgatója 1963 és 1991 között, önéletrajzi ihletésű könyveiben olvashatók a következő gondolatai: „Egy orvos tévedhet, de soha nem mulaszthat”, „A munkában elfáradni lehet, de megfáradni soha, ha annak igazi értelmét nem tévesztjük szem elől” és „Egy ember nem veheti a világ összes szenvedését a vállára”.

Prof. Dr. Pintér Sándor vezetése alatt (1991-1999) többek között felújították a klinika épületét, korszerűsítették az Újszülött Intenzív Osztályt és megszervezték a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálatot.

A jelenhez érve Dr. Katona Márta megemlítette, hogy 2025-ben új Sebészeti Osztályt építettek, és mesterséges intelligenciát alkalmaznak például a gyermekkori magas vérnyomás vizsgálatában (Dr. Bereczki Csaba). Kiemelte, hogy a Gyermekklinikán szakdolgozók oktatása is folyik, kongresszusok, továbbképző tanfolyamok, újszülött- és gyermek újraélesztő tanfolyamok vannak.

Dr. Kapornai Krisztina, a Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály vezetője előadásában elmondta, a szegedi Gyermek Neuro-pszichiátriai Osztályt 1960-ban az országban másodikként hozták létre. – Azóta a gyermekek mentális egészsége érdekében hatalmas infrastrukturális fejlődés ment végbe – hangsúlyozta.

Dr. Kapornai Krisztina, az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály vezetője

A gyermekpszichiátria számos költözésen átesett, először a Pultz utcában helyezték el, majd az „Újklinikának” nevezett épületbe költözött. Amikor a városi kórházakat az egyetemhez integrálták, a fekvőbeteg részleget Móra Ferenc egykori lakóházában helyezték el, ahol jelenleg védőnői központ van, hiszen az író végrendeletében kifejezetten kérte, hogy házát a gyermekek ellátása és gondozása érdekében használják fel. Itt a felszerelés nem volt kielégítő, például nem volt lift sem, de elkötelezett nővér- és szakorvosgárda dolgozott az ellátásban.

Az előadó hálásan említette, milyen szoros az együttműködésük a gyermekklinika többi osztályával: 2020-ban Dr. Vetró Ágnes (gyermekpszichiátria) és Prof. Dr. Bereczki Csaba (gyermekklinika) összefogásában, egy pályázati támogatás segítségével az SZTE Gyermekgyógyászati Klinikához építettek egy L alakú szárnyat, ahol helyet kaphatott a Gyermek- és Ifjúságpszichiátria 36 fekvő-, 6 rehabilitációs ággyal és 12 nappali férőhellyel. – Szerencsések vagyunk, hogy a gyermekpszichiátria épülete itt országosan is a legmodernebb – hangsúlyozta Dr. Kapornai Krisztina. A gyermekpszichiátria felszereltségével kapcsolatban elmondta, hogy 2 ágyas kórtermek vannak, van magasbiztonságú, akadálymentes kórterem, és a beteg gyermek az anyukával együtt helyezhető el. Felszerelt foglalkoztató termek, tornaterem, látogatói tér, lift, illetve a nappali kórházba érkezők számára megfelelő öltöző biztosítja a hatékony ellátást, és egy elkülönítő, „time-out” szoba is létrejött, ahol megnyugtató zenével, biztonságos környezetben akadályozzák meg az agresszív viselkedés eszkalációját.

Fotó: Nemes Réka

Az előadások végén a közönség is aktívan bekapcsolódott a beszélgetésbe, volt, aki hálásan idézte fel emlékeit a gyermekgyógyászatban dolgozók empátiájával, kompetenciájával kapcsolatban. Dr. Katona Márta kiemelte, valóban fontos az orvos, ápoló személye is, hiszen a jó szó is gyógyít. – Igyekszünk mindenkinek, amennyire csak lehet, elérhetők lenni – fűzte hozzá Dr. Kapornai Krisztina.

Balog Helga
Fotó: Nemes Réka