Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Az eső sem szegte kedvét azoknak a családoknak, akik kilátogattak május 16-án az SZTE Füvészkertbe, az Egyetemi Tavasz programsorozat keretében megvalósuló családi napra. Az SZTE Füvészkert évek óta szervez a Növények Napja alkalmából programokat, így a kikapcsolódásra ezen a napon is lehetőség nyílt. A gyermekek egész nap élvezhették a játékokat: kézműveskedés, arcfestés, csillámtetoválás, valamint a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékéről érkeztek hallgatók és dolgozók, akik játékosan vezették be a gyerekeket a növények, a biológia, az algák és a baktériumok rejtelmeibe. A Sajtkukac Duó pedig interaktív gyerekműsorral, buborékesővel és fülbemászó dallamokkal csalt mosolyt a gyerekek arcára a borús napon.
Az Egyetemi Tavasz családi napjának egyik fontos programpontja az SZTE Füvészkert legújabb gyűjteményének átadása volt, így már a közönség számára is nyitottá vált a „Noé bárkája”.
– Már több mint tíz éve dédelgettük azt az álmot, hogy szeretnénk egy olyan gyűjteményt, amely összefoglalja azokat a védett és a fokozottan védett növényeket, amelyeket az ország különböző pontjairól gyűjtöttünk be, és tartottuk itt évtizedeken keresztül – fogalmazott beszédében Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatója. – Akik ide járnak hozzánk, tudják, hogy látogatóbaráttá szeretnénk tenni ezt a kertet, így ezt a gyűjteményt is: ezért találtuk ki a bárka alapú és bárka kinézetű felépítést. Szerintem ez jól szimbolizálja azt, hogy tényleg egy mentőakcióról van szó.
Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatója. Fotó: Miskolci Dávid
A gyűjtemény elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a növények és a környezettudatosság szerepére, így a növényeken kívül információs táblákat is elhelyeztek a hajón. A táblákon végighaladva a magyar és a nemzetközi természetvédelem történetéről kaphatnak teljes képet a látogatók.
– Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy néhány növénnyel, amelyek itt éltek Magyarországon, már nem találkozhatunk a természetben. Magyarország a szívén viseli ezeknek a növényeknek a sorsát. Fontos, hogy óvjuk, védjük a bolygónkat. Mindenki tud tenni ennek érdekében. Mi most ezt tudtuk tenni – zárta gondolatait Németh Anikó.
Az ünnepélyes díjátadón beszédet mondott még Dr. Bátori Zoltán, az Ökológiai Tanszék tanszékvezetője, Krnács György, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre, valamint Kádár András, a Magyarországi Jane Goodall Intézet főtitkára.
Dr. Bátori Zoltán, az Ökológiai Tanszék vezetője. Fotó: Miskolci Dávid
– Falun nevelkedtem, sokat jártam a környező gyepeket, erdőket, és akkor szerettem bele Magyarország természeti értékeibe. Már több mint 20 éve kutatom azokat a területeket, ahol a biodiverzitás elemei, köztük a ritka védett és veszélyeztetett növényfajok is fennmaradhatnak hosszú távon. Ezeket a területeket hívjuk menedékhelyeknek, de sajnos egyre kevesebb ilyen területünk van, amelynek az az oka, hogy igen intenzív emberi tevékenységet folytatunk itt a Kárpát-medencében. Emellett drasztikus éghajlatváltozás van. Az antropogén refúgium olyan ember által létrehozott menedékhelyet jelent, ahol a fajok egy része hosszú időn keresztül túlélhet és fennmaradhat az utókor számára. Ha pedig a természetből kipusztulnak, akkor ezekről a menedékhelyekről visszatelepíthetővé válnak. A Noé bárkája pontosan betöltheti ezt a szerepet, amellyel a jövő generációit teljes mértékben szolgálhatja – zárta gondolatait Dr. Bátori Zoltán, tanszékvezető.
Fotó: Miskolci Dávid
A családi nap szervezésébe az SZTE Családbarát Egyetem is bekapcsolódott, ugyanis az egyetem célja volt, hogy létrehozzon egy olyan összegyetemi rendezvényt, amely összefogja az egyetemi családokat, dolgozókat. Így valósult meg a tavalyi első alkalom után már másodjára a családi nap.
– A „családbarát egyetem”-koncepció a tavalyi évben kezdődött meg. Hatalmas szervezet az egyetem, és szerteágazó a tevékenységét, az oktatást, a klinikai részt tekintve, ezért mindenképpen szerettük volna megszólítani a dolgozókat, a hallgatói tömeget. Hogy ne csak dolgozni, tanulni, órát látogatni járjunk be az egyetemre, hanem legyen egy olyan közösség, amelynek nemcsak az itt dolgozók vagy a hallgatók a tagjai, hanem a családtagjaik is – fogalmazott Bárdos Kitti, a Humánpolitikai Igazgatóság titkárságvezetője.
A tavalyi évben az SZTE nyerte el a „Családbarát Egyetem” minősítést, amelyre éppen az ilyen kezdeményezések miatt tartották érdemesnek: legyen szó akár kedvezményekről, programszervezésről vagy a kötetlen munkarendről. Ezekkel az egyetem hozzá tud járulni ahhoz, hogy tényleg kedvezővé tegye a munkahelyet a családok számára.
A SZTE családi nap programjaihoz kapcsolódva nyílt meg Sprokk Anikó keramikusművész Szárnyaló formák – kerámiák a természetben című kiállítása is az SZTE Füvészkert mediterrán üvegházában. A tárlat alkotásai a mediterrán és trópusi üvegház növényei között kaptak helyet, így a kerámiák nem hagyományos kiállítótérben, hanem a füvészkert élő környezetében jelennek meg. Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatója szerint Sprokk Anikó munkái „élővé tették az egyébként is élettel teli üvegházakat”.
Fotó: Miskolci Dávid
A kiállítást Dr. Ferencsik Mária főorvos nyitotta meg, aki az alkotó természethez fűződő kapcsolatát emelte ki. Sprokk Anikó több mint húsz éve foglalkozik kerámiával, munkáiban pedig meghatározó szerepet kap a növény- és állatvilág szeretete. A Szárnyaló formák című kiállításon nem konkrét állatok, hanem képzeletbeli lények és játékos állatformák jelennek meg. A keramikus célja az volt, hogy a kerámiák gondolatébresztő, elvarázsoló módon illeszkedjenek a természetbe, és a látogatók képzeletét is megmozgassák.
Bisztriczki Sára, Nánai Fruzsina
Fotók: Miskolci Dávid
