Merre tart az agrárium jövője? – Mezőgazdaságról a digitalizáció és a mesterséges intelligencia tükrében

Negyedik alkalommal rendezte meg az SZTE IKIKK, azaz a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja az SZTE Virtus Klubot. Az interaktív, szakmai rendezvény 2025 őszén indult. Célja, hogy közvetlen, kölcsönösen inspiráló légkörben összekapcsolódhassanak az egyetem ipari partnerei, kutatói és hallgatói, és megvitassák az aktuális technológiai, tudományos és társadalmi kihívásokat.

Képgaléria a Virtus Klubról. Fotó: Bobkó Anna

„Szeretnénk megmutatni azokat a technológiai platformokat, amelyekbe az egyetem befektetett. Az utóbbi időben olyan beruházásaink voltak, amelyek az anyagtudomány, a kémia, a fizika, a biológia és a klinikum területén is korszerű műszerplatformokat hoztak létre: van krio-elektronmikroszkóp központunk, emellett Fázis I. Vizsgálóhelyünk, Biobankunk, valamint talaj-, víz- és levegővizsgáló laboratóriumunk is, ahol akkreditált méréseket tudunk végezni. Az egyetem akadémiai és menedzsmentcsapata összeállt annak érdekében, hogy koncentráljuk az erőforrásainkat, biztosítsuk a kritikus tömeget, és láthatóvá váljunk nemzetközi szinten, valamint az ipari partnerek irányában is” – fogalmazott Prof. Dr. Csóka Ildikó, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai főigazgatója, az SZTE IKIKK operatív vezetője.

Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója

A kapcsolatépítés és a láthatóság egyik legjobb módja pedig a Virtus Klub rendszeresen visszatérő kerekasztal-beszélgetése. A programsorozat áprilisi állomásán a résztvevők arra keresték a választ, miként válhat a precíziós gazdálkodás, a fenntartható talaj- és vízhasználat, illetve az új generációs élelmiszer-innováció a hatékonyabb és környezetkímélőbb termelés alapjává – akár nagyüzemi, akár kisebb léptékű gazdálkodásban.

Dr. habil Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja

Digitalizáció és mesterséges intelligencia az agráriumban

Dr. habil Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja, az esemény moderátora elmondta, a mezőgazdaság látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Míg korábban egy tehén napi 10-12 liter tejet adott, most akár 80 litert is képes termelni. Ma már azonban a további hozamnövekedés elképzelhetetlen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia használata nélkül.

Prof. Dr. Hunyadi Attila és Csiha Márk

Csiha Márk, a CSIHA Innovációs és Technológiai Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója szerint, az egyik legnagyobb kihívást az a személetváltás jelenti a mezőgazdaságban, ami a technológiai fejlődés nyomán alakult ki. Míg a fiatalabb gazdák számára természetes a digitális eszközök használata, sőt, vonzóbbá teheti az agrárpályát a fiatalok számára ez az irány, a korábbi generációk gyakran bizalmatlanok az új megoldásokkal szemben. Pedig a versenyképesség fenntartása érdekében elkerülhetetlen az innováció. Nem véletlen, hogy napjainkban a globális vállalatok fókuszában is az adatgyűjtő drónok, a precíziós gazdálkodás szemlélete és az adatokat elemző PGR-szoftverek állnak.

Dr. Mikó Edit, Nagy Endre és Dr. Biliczki Vilmos

De vajon képes az AI valós idejű döntéseket hozni? Mint Dr. Bilicki Vilmos, az SZTE TTIK Informatikai Intézet egyetemi docense elmondta, abban az esetben igen, ha elegendő adattal rendelkezünk. A mesterséges intelligencia már nemcsak kódot ír, kereséseket végez és adatokat elemez: ma már képes értelmezni is a látottakat, felismeri az összefüggéseket és a rendellenességeket is.

Fenntarthatóság és European Green Deal

A digitális technológiák fejlődése mellett a mezőgazdaságot egyre erősebben formálják a fenntarthatósági elvárások. Azonban az olyan elvárás például, mint az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal, amelynek célja, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen) további kihívások elé állítják az ágazatot. Nagy Endre, az Univer Product Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese elmondta, Magyarország jelenleg hátrányban áll a Green Deal-teljesítésekben. Bár az uniós irányelvek jelentős vegyszerhasználat-csökkentést és a bioterületek növelését írja elő, a piaci realitások és a technológiai alternatívák hiánya miatt ezek a várakozások sokszor irreálisnak tűnnek.

Éppen ezeknek a technológiai kihívásoknak a megoldására fókuszál a kutatói szféra. Prof. Dr. Hunyadi Attila, az SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet intézetvezető egyetemi tanára rámutatott, hogy egyre gyakrabban megtörténik, hogy egy nagyon érdekes, meglepő észrevétel beindít egy kutatást, amely az akadémiai érdeklődésből kiindulva végül a gyakorlatban is hasznosítható megoldássá csatornázható be. Ahhoz azonban, hogy mindez valósággá váljon, nem csupán az kell, hogy a kutató jó érzékkel észrevegye ezeket a lehetőségeket, hanem nagyon jó partnerekre is szükség van.

Ezek a partnerségek pedig az ipari szereplők oldalán válnak igazán kézzelfoghatóvá. Mint Csiha Márk kiemelte, a Green Deal feltételeinek precíziós gazdálkodás nélkül képtelenség megfelelni. Például úgy csökkenteni akár 40-50 százalékkal a szántóföldre kijuttatott növényvédőszert, hogy a terméshozam ne lássa kárát, lehetetlen a hagyományos termelési technológiákkal. Ezért a precíziós gazdálkodás tulajdonképpen egyfajta katalizátorként működik. A Green Deal jelentősége ebben rejlik: céljuk, hogy érdekeltté tegyék a termelőket és a gazdákat abban, hogy minél több innovatív megoldásba fektessenek be, mert nem csak, hogy ezzel a lépéssel tudják teljesíteni a Green Deal előírásait, hanem ezáltal versenyképesebb módon tudnak nagyobb hozamokat is elérni.

Nagy Endre szerint a megoldás az alkalmazkodásban rejlik.

Klímaváltozás és vízgazdálkodás

Az előadók arra is felhívták a figyelmet, napjaink mezőgazdaságában a legnagyobb környezeti kihívásokat a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, az aszály és a vízhiány jelentik. Ezért is kiemelten fontos tényező hazánkban a helyes vízgazdálkodás kiépítése. Nagy Endre hangsúlyozta, a megoldás az alkalmazkodásban rejlik: fejlettebb öntözési rendszerek bevezetésével és új, szárazságtűrő növényfajták nemesítésével. A magyar fűszerpaprika esetében például saját nemesítési programot indítottak. Elmondta, jelenleg számos technológiai irányt tesztelnek a szakemberek, ezek közül több is a digitalizációra épül. A Szegedi Tudományegyetemmel közreműködve például egy drónos gyomfelismerési projektjük is zajlik.

Mint Csiha Márk megerősítette, a gazdálkodók munkájának támogatásában kulcsszerepet játszik a pontos és folyamatos mérés, különösen a vízgazdálkodás területén. A korszerű szenzorokkal és meteorológiai állomásokkal gyűjtött adatok lehetővé teszik, hogy az öntözés a megfelelő helyre és mennyiségben történjen, elkerülve a pazarlást és a terméskiesést. A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció így egyre fontosabb szerepet tölt be az aszály hatásainak kezelésében.

Novel food, vagyis új élelmiszerek megjelenése és a fogyasztói bizalom

A fenntarthatósági törekvések ugyanakkor az új típusú takarmányozási és élelmiszeripari innovációkat is előtérbe helyezik. Prof. Dr. Hunyadi Attila elmondta, a rovarfehérje-alapú takarmányozás világszerte gyorsan növekvő, milliárdos piac, amely elsősorban nem az olcsó alapanyagok kiváltására szolgál, hanem annak kiegészítésére kínál megoldást. Nagy előnye, hogy kis mennyiségben is javíthatja az állatok egészségét és teljesítményét, ami végső soron a termékek minőségében is megjelenik. A technológia ráadásul fenntartható módon, akár hulladékból is előállít értékes tápanyagokat.

A rovarfehérjével kapcsolatos fogyasztói bizalom azonban egyelőre bizonytalan, s várhatóan hosszabb távon is megmarad ez a bizalmatlanság. Emiatt ez az irány jelenleg a takarmányozási célokra fókuszál, és várhatóan kiegészítő megoldásként lesz a továbbiakban is jelen a piacon. Bár a technológia ígéretes, több alternatíva is megjelent már: ilyen irány például az egysejt-tenyésztés (amely során mikroorganizmusokat – például baktériumokat, élesztőket vagy algákat – szaporítanak, hogy értékes anyagokat, például fehérjét állítsanak elő), vagy a fermentációs technológiák (olyan eljárások, amelyekben mikroorganizmusokat használnak fel arra, hogy nyersanyagokból értékes termékeket állítsanak elő, például fehérjéket).

A Csiha Zrt. kollégái a rendezvényen.

Merre tartunk? Mit hozhat a jövő?

Mint az előadók elmondták, az agrárium jövője egyértelműen a digitalizáció felé halad. Már ma is léteznek önvezető járművek, adatalapú gazdaságok, és a következő évtizedekben valószínűleg ezek még meghatározóbbá válnak az ágazatban. Bár az ember szerepe nem tűnik el, feladata egyre inkább az irányításra és a döntéshozatalra tevődik át. A mezőgazdaság előtt álló kihívások, mint a növekvő élelmiszerigény, a környezeti terhelés és a munkaerőhiány, csak úgy kezelhetők, ha a hagyományos tudás és a legmodernebb technológiák egymást ötvözve és segítve jelennek meg a mindennapi gyakorlatban.

Fülöp Tímea

Fotó: Bobkó Anna