Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
A Szegedi Tudományegyetemen tartotta záróeseményét a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (MENL) projektje, amely zöld, kislábnyomú energiatechnológiák fejlesztését, különösen a hidrogén és a szén-dioxid előállítása, tárolása és hasznosítása (CCS, CCU) technológiáit tűzte ki célul. A projekt sikerében jelentős szerepet játszottak a Szegedi Tudományegyetem IKIKK Greennovation Center kutatócsoportjai. A MENL keretében nyílt meg 2024-ben az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomása, amely ipari szemlélettel, megújuló energiaforrásból képes szintetikus üzemanyagot előállítani. A záróeseményen többek mellett Dr. Janáky Csaba, az SZTE IKIKK Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője, MENL szakmai vezetője ismertette a projekt eredményeit.
A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektjének záróeseményét Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora azzal köszöntötte, hogy a szegedi egyetemen elkészült Energetikai Innovációs Tesztállomás egyike azoknak az eredményeknek, amelyekre az SZTE 2025-ben elnyerte a leginnovatívabb magyar egyetem címét. Az SZTE feladatának tekinti, hogy a jövő számára fontos tudományos projektekben kiváló körülményekkel támogassa kutatóit.
Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, az SZTE IKIKK szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy az egyetem interdiszciplináris kutatásfejlesztési központja évek óta törekszik integrálni a kiemelkedő kutatási eredményeket, hogy azokból a társadalom számára hasznosítható, piacképes megoldások szülessenek. Ebben a környezetben fejlődött az a fenntartható energiatárolási kutatás is, amely később a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium egyik fő fejlesztési irányát képezte. Prof. Dr. Kónya Zoltán kiemelte, hogy a MENL keretében Dr. Janáky Csaba vezetésével készült el a magyarországi szén-dioxid tárolás és hasznosítás Fehér könyve, amely fontos szerepet játszik az új szén-dioxid gazdasági technológiák bevezetésében.
Dr. Janáky Csaba, Prof. Dr. Rovó László, Prof. Dr. Kónya Zoltán és Dr. Tompos András a MENL projektzáróján. Fotó: Miskolci Dávid
Dr. Janáky Csaba az SZTE IKIKK Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője, a MENL szakmai vezetője a karbonmentes energiatermelés kihívásairól, a szén-dioxid hasznosítás lehetőségeiről és az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomás eredményeiről beszélt előadásában.
Dr. Janáky Csaba szerint az energiapolitika azzal a trilemmával néz szembe, miszerint a megtermelt energiának műszakilag és az ellátás szempontjából egyaránt biztonságosnak, ugyanakkor pedig megfizethetőnek és egyszersmind zöldnek is kell lennie. Mivel a három feltétel egyszerre nem igazán teljesül egyetlen primer energiaforrás esetében sem, ezért az optimális energiatermelési modellben egy jól összerakott energiamixre van szükség. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a megújulók nagyobb részaránya egyúttal a tárolás problémáját is felveti. A naperőművi termelés csúcsa ugyanis sem egy napon belül, sem éves átlagban számolva nem esik egybe időben a fogyasztás csúcsaival. A nap közben termelt energiát ezért el kell tárolni a reggeli és esti felhasználásra, és ugyanez a helyzet Magyarországon szezonális távlatban: télen lecsökken, nyáron pedig megnő a megújulók aránya, ami szintén a tárolás kérdését veti fel. Az energia tárolására nincs egységes megoldás. Dr. Janáky Csaba szerint az akkumulátoros technológia a rövid idejű, kis mennyiségű energiatároláshoz lehet hasznos, hosszabb időre és nagy mennyiségű energia eltárolásához azonban kémiai tárolásra van szükség, például hidrogén vagy szintetikus üzemanyag formájában. A Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában 2024-ben átadott Energetikai Innovációs Tesztállomás éppen ezt a célt szolgálja.
A dekarbonizáció problémáját nehezíti, hogy az ipar egyes szektoraiban elektrifikációval önmagában nem szüntethető meg teljesen a kibocsátás:
– Létezik egy sor iparág, amelynek szén-dioxid-kibocsátása nem elsősorban az energiatermeléshez kapcsolódik, hanem a folyamat kémiából következik, vagyis ezek a szektorok nem elektrifikálhatók teljesen – húzta alá Dr. Janáky Csaba. – Ilyenek a nehézipar bizonyos szegmensei, a cementgyártás, az acélgyártás, a műanyagipar, valamint a közlekedésnek egyes területei, a légiközlekedés, a hajózás, a közúti teherfuvarozás. A globális kibocsátás mintegy 30%-a még a legjobb hatékonyság, és elektrifikáció mellett sem váltható ki, hanem esetükben új technológiai megoldásokra van szükség. Itt jönnek a képbe a hidrogén és a szén-dioxid átalakítási és tárolási technológiái, amelyek a teljes kibocsátásnak mintegy 20 százalékát tudják majd kezelni.
Dr. Janáky Csaba az SZTE IKIKK Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője, a MENL szakmai vezetője. Fotó: Miskolci Dávid
A CO2 befogásáról és hasznosításáról szólva Dr. Janáky Csaba elmondta, először is a pontszerű nagy kibocsátási helyekről vagy akár a légkörből begyűjtve el kell tárolni (ez a Carbon Capture and Storage, CCS szektor), majd pedig fel kell használni (Carbon Capture and Utilization, CCU) a szén-dioxidot. A nem reduktív felhasználás esetén magát a szén-dioxidot használják fel, például a műanyagiparban vagy az olajiparban, míg a reduktív alkalmazásban tovább alakítják vegyipari alapanyagokká vagy szintetikus üzemanyagokká. A reduktív felhasználás minden esetben hidrogént igényel, ezért a MENL két iránya, a Dr. Tompos András vezette hidrogéntechnológiai kutatások, valamint a szegedi szén-dioxid tárolási kutatások összekapcsolódnak.
A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy megépült az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomása. Ezen a fél-ipari kutatási helyszínen az SZTE IKIKK Greennovation Center kutatói végig tudják követni az energiakonverzió teljes folyamatát, attól kezdve, hogy a napenergiából hogyan lesz elektrokémiai és katalitikus eljárásokon keresztül cseppfolyós üzemanyag, amelyet aztán tankolni lehet.
Dr. Janáky Csaba kiemelte, hogy a grammnyi mintákon mikroskálán elért laboratóriumi eredményeket előbb egy közepes skálára fejlesztették tovább, majd az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomásán ezeket az eljárásokat az ipar számára is értelmezhető méretű technológiákba illesztették be:
– Az volt az igazi kihívás, hogy ez a kutatás nem lineáris. Nem úgy működik, hogy az elején találunk egy katalizátort, berakjuk a gépbe, és alul kipottyan a technológia! Folyamatos iterációs hurkok vannak: az elfogadható katalizátorunkat megvizsgáljuk, hogyan viselkedik egy reaktorban, és tanulunk belőle, ha változtatni kell a formulálásán. Ami a labor időszakában egyértelműnek tűnik, az később már nem az. Mindig vissza kell menni egy lépéssel, és úgy folytatni. A másik nagy tanulság az volt, hogy nem kell várni a tökéletesre. Ha van egy anyagunk vagy folyamatunk, ami működik, akkor megéri továbbmenni, akkor is, ha nem 100 százalékos. Hiába törekszünk 100 százalékra, csak az idő megy vele. A 90 százalékos megoldással tovább kell menni, és akkor lesz hová visszanyúlni a későbbiekben – emelte ki Dr. Janáky Csaba.
 |
| A MENL projektzáró résztvevői a helyszínen megtekintették az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomását. Fotók: Bobkó Anna |
A 2023-ban bemutatott Fehér könyv kapcsán Dr. Janáky Csaba elmondta, hogy az a magyarországi szén-dioxid gazdaság alapdokumentuma lett, amelyre az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsában is példaként tekintenek. A folytatásban 2025-re a Fehér könyvet készítő munkacsoport stratégiatervezetet készített a magyarországi szén-dioxid-hasznosítás és -tárolás jövőjéhez. Dr. Janáky Csaba szerint e dokumentum alapján el lehet indulni a szén-dioxid-tárolás és hasznosítás technológiáinak hazai stratégiai implementálásában.
Technológiai eredményei mellett a nemzeti labor munkatársai mintegy 160 Q1-es közleményt, 25 szabadalmi bejelentést könyvelhetnek el, és eközben majdnem 140 PhD-hallgató és fiatal kutató bevonásával a kutatói utánpótlásról is gondoskodtak.
Dr. Tompos András, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium hidrogéntechnológiai tématerületének szakmai vezetője. Fotó: Miskolci Dávid
A projektzáró eseményen Dr. Tompos András, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium hidrogéntechnológiai tématerületének szakmai vezetője, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Megújuló Energia Kutatócsoport vezetője beszámolt a hidrogénelőállítást, -tárolást és felhasználást érintő eredményeikről. A kutatócsoport olyan anyagokat fejlesztett ki, amelyek jelentősen növelik az elektrokatalizátor hatékonyságát és élettartamát. Az innovatív anyagszerkezetnek köszönhetően kevesebb platinát igényelnek az elektródok, miközben jobb teljesítményt és nagyobb stabilitást biztosítanak. Ipari és egyetemi partnereikkel közösen megterveztek és felépítettek egy 500 W-os, folyadékhűtéses cellaköteget, amely egy demonstrációs kis versenyautót is képes meghajtani.
A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektzáró eseményén öt fiatal kutató számolt be néhány kiemelt, jelentős eredményről.
Dr. Bakk Teodóra Diána a Pécsi Tudományegyetem hidrogéntechnológiákkal kapcsolatos kutatóműhelyét mutatta be, Ballai Gergő az SZTE doktorandusza a tesztállomáson végzett Li-ion akkumulátorok másodlagos felhasználásáról beszélt.
Dr. Endrődi Balázs a szén-dioxid elektrolizáló cellák működésével kapcsolatos eredményeket mutatta be; többek között arról beszélt, hogy kutatócsoportja stabil cellaműködést ért el úgy, hogy eközben az anód oldalán a glicerin elektrokémiai oxidációja játszódott le. A 2025-ben az MTA Lendület Programjában, valamint a 2026-os HUrizont pályázaton nyertes kutató arról is beszámolt, hogy számítógépes tanulási modellekkel felgyorsítható a szén-dioxid elektrolizáló cellák működésének optimalizálása.
Dr. Kormányos Attila, az SZTE Elektrokatalízis Kutatócsoport tudományos munkatársa a katalizátorok glicerin oxidációs teljesítményének vizsgálatáról számolt be.
Dr. Sápi András, az SZTE Környezeti Katalízis Kutatócsoport vezetője a CO2 hasznosítási megoldásokról és szén-dioxidból történő üzemanyaggyártási kapacitás az iparinak nevezhető fejlesztéséről beszélt.
Az esemény végén a MENL projektzáró vendégei a helyszínen is megtekintették az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomását.
Panek Sándor
A borítóképen: Dr. Janáky Csaba az SZTE IKIKK Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője, a MENL szakmai vezetője a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektzáró eseményén. Fotó: Miskolci Dávid.
