Kopasz Márta Stúdió Galéria néven nyitotta meg új kiállítóhelyét az Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara. A Petőfi Sándor sugárúti épület alagsorában kialakított tér első tárlata a Variációk a tájra – Krasznahorkai László írói világa és a kortárs művészet című kiállítás, amely a Nobel-díjas szerzőhöz kapcsolódó szegedi programsorozat részeként nyílt meg május 22-én.
Már jóval a megnyitó kezdete előtt megtelt a nemrég felújított Petőfi-épület előtere, ahol a színes fények és a halk zene összjátéka teremtette meg az esemény ünnepélyes hangulatát. Az érdeklődők között minden korosztály képviseltette magát, valamint jelen voltak a névadó grafikusművész, az SZTE BTK egykori oktatója, Kopasz Márta családtagjai és barátai is.

Fotó: Nagy-Mikola Sándor
Az eseményt Prof. Dr. Racsmány Mihály, az SZTE BTK dékánja nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: az új kulturális tér jól tükrözi a kar oktatási szemléletét, amely szerint a valódi megértés nem korlátozódhat pusztán az elméleti oktatásra. Mint fogalmazott, vannak dolgok, amelyeket csak a gyakorlati munka során lehet elsajátítani, s ez különösen igaz a művészeti és kreatív területekre. Hozzátette, a galéria egyúttal a bölcsészkar kulturális misszióját is erősíti.
Prof. Dr. Pavlovits Tamás, az SZTE BTK Filozófia Tanszékének vezetője szimbolikus jelentőségűnek nevezte az új helyszínt. Véleménye szerint a galéria kapcsolatokat hoz létre: összeköti a kortárs képzőművészetet a szépirodalommal, a színházművészetet a vizuális alkotásokkal – ugyanis a galéria mellett kapott helyet az SZTE BTK – Metanoia Artopédia – Laboratórium Színház próbaterme is –, valamint a filozófiát a bölcsészet- és társadalomtudományokkal. Meglátása szerint a filozófia és a művészet közel áll egymáshoz: mindkettő alapja a kritikus gondolkodás.

Dr. habil. Somhegyi Zoltán. Fotó: Nagy-Mikola Sándor
Dr. Váraljai Anna kurátor, a galéria létrehozásának kezdeményezője az épület múltját idézte fel beszédében. Az épület eredetileg a Délép tervezőiroda számára épült 1970-ben, majd a rendszerváltást követően egyetemi funkciót kapott, később az egyetemi nyomda működött benne. A mostani felújítás után a pincehelyiség művészeti térré alakult, amely az oktató reményei szerint a közös alkotás, kísérletezés és szakmai együttműködés központjává válhat. A galéria névadójáról, Kopasz Mártáról elmondta, „pedagógiai érzéke, magasra tett mércéje, a buhera-megoldásokat, magát a buhera-létet messziről elkerülő szemlélete példaértékű”.
A kiállítás koncepciójaként a szervezők arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy milyen eltérő megközelítései létezhetnek a táj, a tér, a természetes vagy mesterséges környezet fogalmának, jelenségének – mondta el beszédében Dr. habil. Somhegyi Zoltán, az SZTE BTK Filozófia Tanszék oktatója, a kiállítás másik kurátora. A bemutatott alkotások három fő tematika köré szerveződnek: a társadalom peremére szorult csoportok helyzetére reflektáló művek, a táj lírai és poétikus ábrázolásai, valamint az ironikus és szatirikus hangvételű munkák.
A hallgatók képviseletében Rédei Emese elmondta, hogy az új galéria gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőséget kínál a diákok számára a szervezés, a kurátori munka, a kommunikáció és a kulturális menedzsment területén. Véleménye szerint az itt megszerzett tudás a későbbi elhelyezkedés során is komoly előnyt jelenthet majd a művészettörténet és művészetmenedzsment szakos diákok számára.

Fotó: Nagy-Mikola Sándor
A megnyitót követően a vendégek lemehettek az alagsori kiállítótérbe, amelynek fehér, robosztus ajtaját színes fényfestéssel díszítették. A spotlámpákkal megvilágított térben tizenegy művész – Bereczki Kata, Dr. Máriás, Fajgerné Dudás Andrea, Imre Mariann, Kondor Attila, Kucsora Márta, Milorad Krstic, Nádler István, Orr András, Szabó Ábel és Wilhelm Laura – alkotása kapott helyet. A mintegy száz fős látogatói csoport hosszú sorokban haladva tekintette meg a táj különböző értelmezéseit bemutató munkákat.
A galéria kéthavonta megújuló tárlatokkal várja majd a közönséget: a kiállítások elsősorban a fiatal, pályakezdő alkotóknak biztosítanak bemutatkozási lehetőséget, miközben a művészetoktatási intézményekkel kialakított együttműködések eredményeit is láthatóvá teszik. A kiállítótér így aktív szerepet vállalhat a régió kortárs művészeti diskurzusában.
SZTE BTK
Borítókép: Imre Mariann Ölelés című installációja a művész nagymamájának hálóingéből készült, melyet saját hajával hímzett ki az alkotó. Fotó: Nagy-Mikola Sándor