Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Az amerikai identitás sokszínűségét is ünnepeli a 250 éves USA. A monumentális jubileumi rendezvénysorozathoz csatlakozott az amerikai magyarok és civil köreik ernyőszervezete, az „Hungarian American Coalition”. A HAC washingtoni „USA 250 Gála” egyik díszvendége, Karikó Katalin előbb a „Marslakók” közé került, majd övé lett a „George Washington-Award”.
Szelfit kérve köszöntötték, fotózták a washingtoniak 2026 áprilisának utolsó hétvégéjén Karikó Katalint. Az első Nobel-díjas magyar kutatónőt, a Szegedi Tudományegyetem professzorát 2026. április 24-én beiktatták a NAS tagjai közé, ezzel az „Akadémiai Tiara” birtoklóinak elit csoportjába került. A három amerikai akadémiai tagsággal elismert mRNS-kutató az amerikai fővárosban is a tudományt népszerűsítette.
A washingtoni Kossuth-ház mellett 2026. április 26-án nyílt meg a „Marslakók” című interaktív szabadtéri kiállítás. Fotó: F. B.
2026-ban egész esztendőben az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata 1776. július 4-i elfogadására, philadelphiai aláírására emlékezik a kontinensnyi ország. Az USA 250 éves történetében az amerikai magyarok közössége jelentős szerepet játszott. Már az alapítás idejében is ott volt például az „amerikai lovasság atyjaként” tisztelt Kováts Mihály ezredes, aki 1779-ben Charleston védelmében vesztette életét. A Kárpát-medencéből és a környező vidékekről érkező magyarok hozzájárultak Amerika sikertörténetéhez.
Időtálló az emberi jogok felsorolásával kezdődő 250 éves dokumentum leggyakrabban idézett része: „Magától értetődőnek tartjuk azon igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek között ott van az élethez, a szabadsághoz és a boldogulásra törekvéshez való jog. E jogok biztosítására kormányokat állítottak fel az emberek között, melyek igaz hatalmukat a kormányzottak egyetértéséből nyerik, s amikor egy kormányzat ártalmassá válik e célok szempontjából, a népnek jogában áll megváltoztatni vagy felszámolni azt, új kormányzatot létrehozni, olyan elvekre alapozva és olyan formában szervezve meg annak hatalmi ágait, ahogy biztonságuk és boldogságuk megkívánja.”
A magyar Függetlenségi nyilatkozatot Kossuth Lajos kezdeményezésére a debreceni országgyűlés határozatára adták ki 1849. április 19-én. A két dokumentum és a két nép kapcsolata is szóba került 2026. április 26-án, amikor a washingtoni Kossuth-ház előtt megnyílt a „Marslakók” című interaktív tárlat.
A magyarok az USA 250 évét azzal is köszöntik, hogy emlékeztetnek az Egyesült Államokba emigrált és ott dolgozó amerikai-magyar kutatók, a magyar tudósok eredményeire. A „Marslakók” című vándorkiállítás 55 nemzetközi hírű tudós, köztük az SZTE két Nobel-díjas professzora, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin munkássára irányítja a figyelmet.. Fotó: Ú. I.
Az 55 nemzetközi hírű magyar tudós munkásságát reprezentáló „Marslakók” című szabadtéri kiállítás Budapesten debütált. Míg a magyar fővárosbeli megnyitón Karikó Katalin nővére, Karikó Zsuzsanna vett részt, addig az amerikai fővárosban a Nobel-díjas biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem professzora jelenlétében kezdődött az ünnepségsorozat, amellyel az amerikai magyarok az USA 250 évét köszöntik.
A Marslakók című interaktív tárlat budapesti bemutatóján Karikó Katalint a nővére, Karikó Zsuzsanna képviselte. Fotó: Ú. I.
– A magyar tudományos eredmények továbbra is fontos szerepet játszanak az amerikai kutatásokban, és jelentősen hozzájárulnak a globális ismeretekhez – mondta Karikó Katalin a „Marslakók” washingtoni bemutatkozásán. A hazai tudománytörténetben az első Nobel-díjas kutatónő saját élettörténetével is reprezentálja: a magyar tudományos életet is gazdagítja a külföldön dolgozó kutatók munkája. Ismeretterjesztő előadásaiban kiemeli, amit a „Marslakók” installáció előtt is hangsúlyozott: – A tudomány közös nyelve lehetővé teszi, hogy a különböző hátterű kutatók gyorsan megértsék egymást.
Az egyetlen nő Karikó Katalin, akit a „marslakós” magyar tudósok közé emeltek a „Marslakó” kiállítás alkotói. A különleges interaktív tárlaton Karikó Katalint köszöntötte Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke is. Fotó: Francia Béla
Miért nevezi „marslakóknak” a magyar tudósok nagyjait az interaktív tárlat? Eredetileg a 20. század elején így nevezték tréfásan az USA nagy kutatóintézeteiben együtt dolgozó magyar fizikusokat és matematikusokat a kollegáik, egyrészt az Európa közepéről érkezett csapat tagjainak zsenialitása, gondolkodásának különlegessége, másrészt a környezetük számára érthetetlen, gyors – magyar nyelvű – beszéde miatt. Ezt a „jellemzést” kiterjeszti az összes magyar Nobel-díjasra és a velük együtt bemutatott 55 jeles magyar kutatóra a „Marslakók” kiállítás.
A „Marslakók” interaktív tárlat érdekességeiről a marslakok.com honlap is tájékoztat.
„A magyar Nobel-díjasok” című képregényfüzet – többek között – a Szegedi Tudományegyetem két professzora, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin életútjával népszerűsíti a tudományt. Forrás: marslakok.com
Washingtonban négy héten át látható az 55 magyar kutatót, köztük a Nobel-díjasok munkásságát reprezentáló interaktív tárlat. Ezt követően – többek között – Boston, Chicago, Daytona Beach, Los Angeles, New York népe is rácsodálkozhat majd a magyar tudósok teljesítményére a „Marslakók” vándorkiállításon.
„A háborúból és az üldöztetésből menekülő magyarok az amerikai partokra vándorolva, a szabadságot és a lehetőségeket keresve nemcsak menedéket, hanem lehetőséget is találtak, és cserébe segítettek formálni az amerikai nemzet szövetét” – fogalmaz a „Hungarian American Coalition” (HAC) filmjében a narrátor.
Az „USA 250 Gálán” az amerikai magyarok nagyjait, köztük a tudósok között az SZTE két Nobel-díjas professzorát, Szent-Györgyi Albertet és Karikó Katalin életútját is bemutatja a „HAC America250 Gala Video”. „A szabadság és örökség úttörői: A magyar-amerikai történet, 1776-2026” című könyvben több szegedi kötődésű személy sztorija is olvasható.
Szent-Györgyi Albert alakja a szegedi egyetem Dóm téri laboratóriumában készült filmfelvétel részletében tűnik föl. Karikó Katalin magyar nyelven mondja el, mit jelent számára Amerika. Többek között a nagyszerű tudományos előadások és az elérhető információk jelentettek számára segítséget az internetes világháló kialakulása előtti időszakban.
A „Hungarian American Coalition” (HAC), az „Amerikai Magyar Koalíció” ernyőszervezet a washingtoni „Library of Congress” gyönyörű épületébe hívta díszvendégnek a Nobel-díjas Karikó Katalint, aki a férje, Francia Béla társaságában vett részt a különleges rendezvényen. Fotó: K. K.
A két díszvendégről és díjazottról, Karikó Katalinról és Charles Simonyiról a HAC elnöke, Andrea Lauer-Rice azt mondta az MTI-nek, hogy „pozitív hatást gyakoroltak az egész emberiség életére”.
„Amit csinálok, az fontos! Erre gondolva beletettem anyait és apait, nem törődtem az idővel. Az vezérelt, hogy amit csinálok, az majd valakinek jó lesz. Nem tudtam azt, hogy ez bekövetkezik-e az én életemben…” – nyilatkozta a HAC-film készítőinek és az „USA 250 Gála” résztvevői előtt mondott beszédében is Karikó Katalin. Fotó: Francia Béla
Az Egyesült Államok magyar diaszpóra szervezeteinek vezetői és támogatói, mintegy négyszáz vendég vett részt a washingtoni gálavacsorán. Olyan kiemelkedő, magyar származású amerikai közéleti személyiségek is megjelentek ott, mint George Pataki, New York állam volt kormányzója és Katrina Lantos Swett, aki Tom Lantos volt kongresszusi képviselő lánya” – tudósított a Hungary Today
A washingtoni Kongresszusi Könyvtárba hívta ünnepelni az Egyesült Államok függetlenségének 250 évére büszke amerikai magyarokat. A program társszervezői: az „American Hungarian Foundation” (AHF), az „Amerikai Magyar Alapítvány”, valamint a „Tulipán Alapítvány”. Fotó: Francia Béla
Az 1991-ben alapított Amerikai Magyar Koalíció „küldetésének tekinti, hogy egyesítse és koordinálja az erőforrásokat az amerikai magyar közösség érdekei képviseletében”. A HAC – önmeghatározása szerint – „hiteles hang a magyaroknak az USA-ban és szerte a világon”.
A nagyszabású 2026. április 27-i „USA 250 Gála” két díszvendége: az AHF „George Washington-Award” elismeréssel kitüntetett Karikó Katalin, valamint a HAC „Spirit of America 250” kitüntetéssel jutalmazott Charles Simonyi először 2022. május 7-én találkozott. Így aztán a 250 éves USA ünnepén ismerősként beszélgetett a 2023. évi élettani-orvosi Nobel-díjas és a szoftverfejlesztés úttörőjéből lett űrturista. Fotó: Francia Béla
George E. Pataki, New York korábbi kormányzója beszédében kitért a magyar örökség fontosságára, és arra buzdított mindenkit, hogy fogjon össze az USA születése 250. évfordulóján.
Együtt ünnepelte Washingtonban Amerikát és az amerikai magyarokat (balról jobbra): Andrea Lauer Rice, Edith K. Lauer, Dr. Katrina Lantos Swett, Susan Hutchison, Dr. Karikó Katalin, Dr. Charles Simonyi, George E. Pataki kormányzó, Robert Palladino, Takács Szabolcs nagykövet pohárköszöntőt mondott.
Az 1961-ben alapított George Washington-díj az Amerikai Magyar Alapítvány legjelentősebb kitüntetése. Az elismerést – információink szerint – az SZTE Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert és a szegedi születésű világhírű operatőr, Zsigmond Vilmos is megkapta.
„Olyan személyeknek ítélik oda az AHF George Washington Medált, akiknek élete és eredményei megtestesítik nemzetünk első elnökéhez fűződő eszményeket: jövőképet, bátorságot, becsületességet, szolgálatot és a közjó iránti elkötelezettséget. Azokat ismeri el, akiknek eredményei átlépik a határokat, és akiknek munkája felemeli az emberiséget. Nincs is megfelelőbb kitüntetett, mint Dr. Karikó Katalin” – idézte Melissa Katko Pepin szavait a HAC honlapjának tudósítása.
A George Washington-díjat Melissa Katko Pepin és Harsányi Zsolt, az Amerikai Magyar Alapítvány munkatársai adták át Karikó Katalinnak, az mRNS-technológia úttörő fejlesztéséért és az emberiség szolgálatában álló tudományos felfedezésekhez való hozzájárulásáért. Fotó: Francia Béla
A történelmet idéző jubileumi est emlékére minden vendég megkapta „A szabadság és örökség úttörői: A magyar-amerikai történet, 1776-2026” című könyvet, valamint egy USA250 Challenge érmét és egy kézzel maratott magyar tojást.
Egyedülálló módon az elmúlt 250 év amerikai történelmében jelentőset alkotó magyarokat bemutató kötetben a Szegeden házasságot kötött Francia Béla és Karikó Katalin családjának két tagja is helyet kapott.
A Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin mellett a lánya, a kétszeres amerikai olimpiai bajnok evezős, a Szegeden született Francia Zsuzsanna történetét is bemutatja „A szabadság és örökség úttörői…” című kötet. Illusztráció: Francia Béla
Az „USA 250” jubileum alkalmat ad arra, hogy hangsúlyt kapjon: a magyar identitás szerves része az amerikainak. Legyen szó az ohiói magyar negyedekről, a kaliforniai technológiai sikerekről, a washingtoni diplomáciáról vagy a tudományról: a „magyar géniusz" mindenhol otthagyta a nyomát. Az USA-ban ma körülbelül 1,4 millió ember vallja magát magyar származásúnak.
Újszászi Ilona
Fotók: Francia Béla, Ú. I.
