A lengyel és a magyar vívás elfeledett bajnoka: Kevey János, az SZTE alumnusa

A „helyzet gyors és világos áttekintése és a még gyorsabb cselekvés”. Ez a vívás művészete az 1926 novemberében megjelent Testnevelés – Sport folyóirat cikke szerint. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár Contenta repozitórium rendszerében megtalálható lap Gerentsér László dr. közleményével beavat e sportág történetébe is. A magyar vívósport múltjából című cikk emlékeztet: „Sok nemzet történelmében fontos szerepet játszott a kard. (…) De a kardnak és nemzetnek egymáshoz való szoros viszonya talán sehol oly erősen nem domborodott ki, mint a magyarságnak ezeréves története folyamán.” A szerző idézi Sztrakay Norbert, a költő vívómester versikéjét:

„Kardra magyar! / Boxra angol / Tőrrel vívjon – francia. / Kardon kívül nem hagyott mást / A magyarnak Hunnia!”

 A múlt század első felében az egyetemi sport sikeres ágazata volt a vívás. Illusztrációs archív fotó, forrás: vivomuzeum.hu

Vívómester neve az indexben

Kardvívás és tőrvívás kezdők és haladók, „férfihallgatók” és „nőhallgatók” részére. Ez a sportajánlat a szegedi Ferenc József Tudományegyetem 1926-os évkönyvében.

A „Torna és vívás” fejezetben Tomanóczy Gusztáv egyetemi vívómester neve ismétlődik. A kolozsvári egyetemmel együtt Szegedre költöző vívómester 1924-től a Kitartás Egyetemi Atlétikai Klubban is oktatott, többek között Kevey (Richter) Jánost is.

E két név miért hozta lázba 2017 márciusában Małgorzata Karpot?. Az újságírónő azért utazott Lengyelországból a szegedi egyetemre, hogy minél több adatot gyűjtsön Kevey János életéről.

A szegedi Vasúti Leszámoló Központ irodaépületét a Kolozsvárról menekülni kényszerülő, Szegeden befogadott magyar egyetem kapta meg. Az oktatási igényekhez igazodó végső arculatát 1930-ban nyerte el. Az egykori tó felőli, Ady-téri homlokzatához Rerrich Béla tervei alapján épült a 260 személyt befogadó Auditórium Maximum sokszög alakú előadóterme. A vasbetonból készült nagyterem alatt kapott helyet az egyetem vívó-, majd tornaterme, amely ma a Radnóti Cafe. Archív fotó forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Az 1930-as évek szegedi egyetemi dokumentumait a megyei levéltár őrzi. 2017-ben Dr. Biernacki Karol, a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár igazgatója közös anyanyelvükön elmagyarázta a lengyel újságírónőnek, hogy Kevey (Richter) Jánosról milyen dokumentumok álnak rendelkezésre. Például az egyetemi leckekönyvébe is belepillanthattunk. A találkozó szervezőjeként a lengyel újságíróval együtt örültünk, amikor lelkesen felkiáltva mutatta, hogy rábukkant Kevey indexében a kardvívó tanárának a nevére.

Miért volt kíváncsi a lengyel sportújságíró egy 90 évvel azelőtt Szegeden jogot hallgató egyetemistára? Mert többet akart tudni Kevey Jánosnak az 1938-as lengyelországi útja előtti időszakáról. Ez az érdeklődés vezette el a Szegedi Tudományegyetemre. Fotó forrása: A szerző közösségi oldala

A Kevey fanok értékes tablósorozatot állítottak össze és tettek föl a legnagyobb közösségi médiafelületre: angol nyelven mutatják be Kevey (Richter) János, a sportember életét.

Aleksandra Karp Major feltáró munkája eredményeként elkészült a „Major János Kevey” című könyv. Fotó forrása: A szerző közösségi oldala

Németből magyar diák

Ki az a Kevey János? Itt az ideje, hogy megismerjük az SZTE öregdiákját, akiért a lengyelek lelkesednek, és akinek az emlékét Varsótól Krakkóig ápolják. Történbetét röviden bemutattunk a Szegedi Tudományegyetem hallgatói magazinja, a SZTEminárium 2020/2021. tanév 2. számának 13. oldalán megjelent „A mester neve a leendő bajnok indexében” című cikkben.

A szegedi piarista gimnázium egykori épülete (a mai SZTE Természettudományi és Informatikai Kar széképülete) is látható „Fencing Master Janos Kevey” című információgazdag oldalon. Forrás: Fencing Master Janos Kevey 

A Németországban, német szülőktől 1907. február 28-án született János még kicsi gyerek volt, amikor édesapja, Richter Ferenc a családjával Magyarországra emigrált – tudtuk meg az élettörténet elejét a magyarszablyazala.hu oldalra bukkanva. Kevére kerültek, így a – mai térképeken Keveváraként szereplő délvidéki – falu neve lett a Richter család új vezetékneve.

Hasonlóképpen vajdasági település, Fehértemplom az, ahol a kisdiák először került kapcsolatba került a kardvívással. Innen útja Szegedre, a piaristák iskolájába vezetett.

Kevey (Richer) János 1925-ben kezdte jogi tanulmányait a szegedi egyetem hallgatójaként. Ekkoriban a joghallgatók az universitas Dugonics téri épületében tanultak. Például a szegedi Ferencz József Tudományegyetemnek nevezett intézményben a jogtörténeti tanszék vezetője 1927-ig Ereky István, majd Iványi Béla vette át az irányítást. Fotó forrása: Fencing Master Janos Kevey 

Egyetemi leckekönyvéből kiderült, hogy az ifjú Kevey órákat vett Tomanóczy Gusztáv alezredestől. Irányításával, egyetemi óráinak részeként heti több mint 10 órát edzett, főként szablyával. Fotó forrása: Fencing Master Janos Kevey

A szegedi egyetemisták számára sportolási lehetőségként a vívás is szerepelt a kínálatban. Kevey (Richter) János a Szegedi Vívó Egyesület vezető edzője, Eduardo Armentano tanítványa volt. Fotó forrása: Fencing Master Janos Kevey

A szegedi egyetemi időszakról életrajzírói – például a magyarszablyazala.hu oldal – azt is tudja, hogy „1930-ban az egyetemi klubnak egyéni bajnokságot nyer, így kvalifikálja magát a darmstadti egyetemi játékokra. Aranyérmet nyernek csapatban”.

Később Kevey János jelentős szerepet vállalt a Szegedi Vívó Egyesület (SzVE) munkájában.

Sportból show

A vezetéknevét több változatban írták a tudósítók. Például: a vidéki vívókardbajnokságon „Kevey és Domán (SzVE) hatodik, illetve hetedik lett. A férfi tőrverseny bajnoka Kevey (SzVE)…” – adta hírül a Délmagyarország 1933. március 28-i száma.

A szegedi napilap 1934. március 28-i sport rovatában azt részletezi, hogy: „Kevey-Richter János, a SzVE bajnokvívója, aki a budapesti sporttiszti tanfolyamra van beosztva, néhány napi szabadságra Szegedre érkezett. Szegedi tartózkodása alatt tevékeny részt vesz a SzVE-vívók trenírozásában: ő készíti elő a szegedieket az április 8-án megrendezendő ’Hősök’ emlékversenyére”.

„A Tiszában ma jubiláris vívóakadémia este 7-8-ig gyermek és deákvívás, 8-9-ig Kabos Endre, Erdélyi Jenő, Kevey (Richter) János és Armentano mester legjobb tanítványainak részvételével versenyvívás” – hirdette a korabeli „vívó show”-t a Délmagyarország 1935. május 11-én.

A vívósport népszerűsége vitathatatlan az 1930-as években. Kevey a fővárosi elit „Toldi Miklós Honvéd és Sporttanár és Vívómesterképző Intézetben 1935 és 1937 között szerezte meg „a vívás művészetének három fegyvernemében a professzori diplomát” – rögzíti a magyarszablyazala.hu. „Az intézet diákjai számára igen magas követelményeket támasztottak. Csak katonák jelentkezhettek a képzésre” – jellemezte az intézményt a kurier.plus. Az illusztratív archív fotó forrása: Fencing Master Janos Kevey

A Toldi-beli képzés hangulatát visszaadja a Borsody árvái című dokumentumfilm. „Honvéd vívómesterek” – kezdődik a bevezető. A „két háború közöti Magyar Királyságban, egyenruhájuk paroliján legendává vált lila színnel bárhol is jelentek meg, az emberek megkülönböztetett tisztelettel fordultak feléjük. Tudták, hogy a magyar kardvívás őrzői, tanítói, lovagjai. Tartás, hit, hazaszeretet sugárzott belőlük és minden tettükből.” A film bemutatja Borsody László, a modern magyar kardvívás iskolateremtő mestere és tanítványai tetteit.

A magyar kardvívó iskola a Visztula mentén

A lengyel kardozó, az olimpiai bronzérmes Kazimierz Laskowski hívta Lengyelországba a Toldi Miklós Honvéd és Sporttanár és Vívómesterképző Intézetből a vívómester Kevey Jánost. Edzőként azért a célért dolgozott, hogy „a magyar vívómesterek munkaterveit és módszereit meghonosítsák a Visztula mentén”.

Kevey János 1939-ben a lengyelországi vívósport fejlődéséért folyatott munkájáért megkapta a Polonia Restituta kitüntetést. Ezen medált élete végéig büszkén viselte. Az illusztratív archív fotó forrása: Fencing Master Janos Kevey

Egy évvel később Kevey János magyar bajnok lett párbajtőrben. 1939-ben visszatért a magyar hadsereg kötelékeibe. A háború alatt segítséget nyújtott azon lengyeleknek, akik Románián keresztül akartak Magyarországra jutni.

A Vörös Hadsereg betörése után egy évre börtönbe vetették. Ezt az időt kihasználta edzésmódszereinek tökéletesítésére. Szabadulása után ismét Lengyelország felé vette az irányt, 1947-ben a lengyel válogatott edzője lett.

Kevey a tanítványaival. A munkamódszere a gyors támadásokra, a reflexre és a gyorsaságra támaszkodott. Úgy vélte, hogy a taktikának a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. Nagyon fontosnak tartotta a test erősítését. Archív fotó: vivomuzeum.hu

Kevey János sportos testfelépítésű volt, tanítványait is keményen edzette. Azt vallotta, hogy egy sportoló csak akkor érhet el sikereket, ha teljesen az edzéseknek szenteli magát.

1952-ben megjelent lengyelül írt könyve a „Kardvívás”. „Munkájának gyümölcse néhány év múlva érett be. A lengyelek Kevey vezérlete alatt hamarosan óriási sikereket értek el. 1954-ben a fehér-pirosak másodikok lettek a világbajnokságon, a döntőt a címvédő magyarokkal szemben veszítették el. A melbourne-i olimpiai játékokon ezüstérmet nyert a kardcsapat és Jerzy Pawłowski is egyéniben” – emlékeztet a kurier.plus.

1952. Balra Zablowski a legendás fless közben. Archív fotó, forrás: Vívómúzeum

Az 1956-os olimpián Kevey lengyel kard-csapata a magyarokkal, köztük a szegedi egyetemhez is kötődő Magay Dániellel vívott harcot. Az eredmény: 1. Magyarország – veretlen, 2. Lengyelország – 1 vereség, 3. Szovjetunió – 2 vereség. Értékelésében az Index azt írta: „korábbi bajnok, Piller György arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar iskola totális győzelmét láthattuk ezen az olimpián, mert a lengyeleket” Kevey János „oktatta, és a vonások tökéletesen körvonalazódtak. A szovjetek pedig rengeteget készültek Magyarországon, és az ő stílusukban markánsan felfedezhetőek a magyar jelek”.

 „Kevey befejezte munkáját a lengyel válogatottnál, és Olaszországba utazott, ahol szintén edzősködött. A hetvenes évek elején visszatért Budapestre. Lengyelországot „második hazájának” tartotta. Egész életét a kardvívás töltötte be. Élete végén kisebb iskolákban dolgozott szimbolikus összegekért. Azt mondják, addig tanított, „amíg ki nem esett a kard a kezéből” – olvasható a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet honlapján.

Ma már tudjuk: a lengyel vívósport magyar gyökerű – összegzett a kurier.plus –: „katonai alapokból kiindulva a stratégiára és a taktikára támaszkodott. A lengyel vívók ekkor kerültek a világ élmezőnyébe” – köszönhetően, többek között, Kevey (Richter) Jánosnak, az SZTE alumnusának.

„Janczi Baczi” emlékezete

A szegedi joghallgató, a Borsody László tanítványának számító Kevey (Richter) János, a XX. század ötvenes éveiben a lengyel kardvívók nevelőjeként „Janczi Baczi” néven emlegetett sportember Wojciech Zabłocki és Jerzy Pawłowski edzője volt, összesen 17 világbajnokot nevelt a lengyel vívósportnak.

Kevey János 35 éve, 1991. április 11-én hunyt el, de emléke máig él a lengyel sportkörökben. Például 2007-ben a władysławowói Sportcsillagok Sétányán leleplezték a nevével ellátott csillagot.

A 20. században a lengyel vívás fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseiért Kevey János (1907-1991) emléktáblát kapott Varsóban a Łazienkowska utca 6./A számú épületének a falán – derül ki a videoklipből, amelyet azon a Facebook-oldalon helyeztek el, amelynek az elnevezése: „Fencing Master Janos Kevey”

A vívómester első életrajzát a szegedi egyetemen is dokumentumokat és adatokat gyűjtő Aleksandr Karp írta meg „Major János Kevey” címmel, vagyis „Kevey János őrnagy”.

Összeállította: Újszászi Ilona

Archív fotók, forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár;

vivomuzeum.hu; Fencing Master Janos Kevey / Facebook

Korábban írtuk Kevey (Richter) Jánosról:

A mester neve a leendő bajnok indexében