Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
2026. május 30-tól Prof. Dr. Széll Márta az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja. A szegedi orvosképzés első női vezetőjét céljairól, elődjét, Prof. Dr. Lázár Györgyöt az elmúlt évek eredményeiről kérdeztük. VIDEÓVAL.
Prof. Dr. Lázár György két cikluson át irányította a szegedi orvoskart
A szegedi orvoskarra a fővároson kívül a legmagasabb pontszámmal lehet bekerülni a felvételizőknek. Ez csupán az egyik fontos mutatója az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar kiválóságának, melyet az elmúlt nyolc évben Prof. Dr. Lázár György irányított.
- Az első ciklus kezdetén a Sebészeti Klinikát vezettem, akkor már 14 éve. 2018-ban vezetőváltás történt az egyetem több szintjén. Ekkor merült fel, hogy jó lenne egy olyan orvos dékán, aki gyakorló orvos, mert ez az orvosképzés szemléletének változását is erősíthetné. Több ciklus óta a Kari Tanács Tagja voltam, az akadémiai rendszerben már voltak feladataim, így nem voltam ismeretlen a pályázat elbírálói számára, másrészt számomra sem volt ismeretlen a Kar irányításának folyamata. Ezt a döntést is hosszas megfontolás előzte meg, de a második ciklusom előtt még többet töprengtem, hogy megpróbáljam-e folytatni. Utólag azt mondhatom, nem bántam meg – mesélt a kezdetekről Prof. Dr. Lázár György.
Prof. Dr. Lázár György fotó: Sahin-Tóth István
Az elmúlt 8 év kiemelt eseményei közül a legfontosabb a kar névváltoztatása volt, felvette Szent Györgyi Albert a Kar korábbi Dékánjának, az SZTE Rektorának nevét, mely fontos jelzés volt, hogy a Kar szellemi gyökerei az ő kiemelkedő tevékenységéhez és szemléletéhez állnak legközelebb. Természetesen az alapfeladatok változatlanok maradtak. Az oktatás, gyógyítás, kutatás hármas missziója Lázár Professzor dékánsága alatt még erősebben összefonódott és a szinergia is jobban érvényesült. A nyolc év alatt az egyik legfontosabb célja a szegedi orvosképzés curriculumának megreformálása volt, éppen azért, mert a klinikumi gyakorlatnak fokozatosan nő a jelentősége az orvosképzésen belül.
– Arra törekedtünk, hogy ne csak diplomát adjunk, hanem olyan elméleti és gyakorlati tudást, ami képessé teszi az orvostanhallgatókat arra, hogy miután elhagyják az Alma Materüket, bárhol a világon megállják a helyüket. Legyenek képesek gyógyítani olyan szinten, ami az induláshoz kell. A gyakorlati ismereteket is igyekeztünk naprakésszé tenni. Két ütemben, több év alatt az elméleti és a klinikai tantárgyak esetében óraszámban, tartalomban, hangsúlyokban modernizáltuk a curriculumot. Ez a változás hasznos volt a végzőseink visszajelzései alapján. A másik célunk az volt, hogy a tudományos tevékenységek tekintetében kiemelkedőek legyünk. A hazai és a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezéseink alapján azt mondhatom, hogy „bebetonoztuk” magunkat a TOP Karok közé. Hazai viszonylatban, a tudományegyetemek között a szegedi orvoskar a rangsorokban rendre az élen végez és a nemzetközi összevetésekben is kiemelkedően jól szerepelünk. Ez csapatmunka eredménye, amire joggal lehetünk büszkék. A kutatási tevékenység, a tudományos publikációk, a komoly hatású kutatások, a minősített oktatók száma mind kellenek ahhoz, hogy ez így legyen. Büszkeséggel tölt el, hogy a Szegedi Tudományegyetem sikerességéhez az orvoskar nagy mértékben járul hozzá. Már dékáni tevékenységem kezdetén megfogalmaztam, hogy az ösztönzőrendszer fejlesztése kulcsfontosságú, ezért az évek során számos különböző pályázati forrást különítettünk el arra, hogy oktatóinknak és ambiciózus hallgatóinknak legyen lehetősége a Kar berkein belül kutatásokat végezni, tudományos szinten fejlődni – összegezte Lázár György.
Az oktatás és a kutatás színvonalának emelése nemcsak a tanított ismeretek átalakításában valósult meg. Az infrastrukturális fejlesztések is ezt erősítették.
- Évtizedes adósságunkat törlesztettük azzal, hogy a régi sebészeti klinika épületét az oktatásnak dedikálva újítottuk meg. A Banga Ilonáról elnevezett épület ma egy 21. századi elvárásoknak megfelelő, többfunkciós központtá vált, amely méltó Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin Nobel-díjához. Az infrastrukturális fejlesztések mellett, a Kar minden évben jelentős összeggel támogatta új diagnosztikus és terápiás módszerek bevezetését, melyek nemcsak a gyógyítás, hanem az oktatás és a kutatás színvonalát is jelentősen emelték – fejtette ki a dékán.
A szegedi orvoskaron a nemzetköziesedésnek is hosszú hagyományai vannak. A határokon átívelő kutatások mellett az idegennyelvű orvosképzés is meghatározó. Magyarországon az elsők között indult el 1985-ben Szegeden az angol nyelvű orvosképzés. Az évforduló kapcsán, az elmúlt négy évtizedben itt végzett orvosok számára szervezett találkozóra a világ minden tájáról érkeztek résztvevők. 2023-ban a MAB akkreditálta a 6 éves német nyelvű képzést, így a 2023/2024-es tanévtől felmenő rendszerben folytatódott harmadévtől a német nyelvű oktatás a Karon és idén először a német nyelvű képzésben résztvevő hallgatók is ballaghattak. Az oktatás nemzetközi elismerését jelzi, hogy a Kar sikeresen megszerezte az Orvosképzési Világszövetség (WFME) nemzetközi akkreditációját is.
Az egészségtudatosságot is folyamatosan erősítették Lázár professzor dékánsága alatt. Két nap alatt öt sportágban hatvan mérkőzést játszottak a hazai orvosegyetemek csapatai 2025-ben, az 52. Medikus Kupán. A Szegedi Tudományegyetem, - amely házigazdája és egyben a bölcsője is a sorozatnak - emléktábla avatásával is tisztelgett a sorozat alapítói előtt. A rendezvény minden eddiginél színvonalasabb környezetben valósult meg.
A Professzor továbbra is végez műtéteket, illetve az akadémiai feladatai közül is továbbvisz néhányat és több lehetősége lesz oktatóként továbbadni értékes tapasztalatait.
Első nőként a szegedi orvoskar élén Prof. Dr. Széll Márta
Prof. Dr. Széll Márta Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Prof. Dr. Lázár Györgytől 2026. május 30-tól veszi át a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar vezetését Prof. Dr. Széll Márta. Professzor Asszony „génjeiben van” az egyetemi kötődés, hiszen rajta kívül az SZTE gyakorlógimnáziumában érettségizett édesapja, édesanyja és húga is, aki jelenleg is az iskola oktatója. A harmadik generációt a húga gyermekei és saját gyermekei képviselték a Ságváriban, amely ma már Báthory István egyetemalapító erdélyi fejedelem nevét viseli.
A gimnázium után is a szegedi egyetemi intézményrendszerben folytatódtak tanulmányai: molekuláris biológusként diplomázott a József Attila Tudományegyetemen, majd a Szegedi Biológiai Kutatóintézetben növényi molekuláris biológiával kezdett el foglalkozni. Az ezredforduló szakmai életében is nagy fordulatot hozott. A Bőrklinikán Dr. Kemény Lajos és Dr. Bata Zsuzsanna irányítása mellett sajátította el az orvostudományi kutatások metodikáját és azt a szemléletmódot, amely nélkülözhetetlen ezek megtervezéséhez, kivitelezéséhez és értelmezéséhez. Pályafutásának következő kiemelkedő helyszíne a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézete, amelyet 2012-óta vezet.
- Genetikai diagnosztika a fő profilunk, annak mindkét alkategóriáját, kromoszómaszintű , citogenetikai vizsgálatokat, illetve DNS szintű, molekuláris genetikai diagnosztikát is végzünk. A dél-alföldi régió genetikai diagnosztikai ellátása tartozik hozzánk, de vannak olyan eljárások, olyan vizsgálataink, amelyeket országos lefedettséggel végzünk. Negyedéves orvostanhallgatóknak „Klinikai genetika és genomika” tantárgyat oktat intézetünk, magyar, angol és német nyelven. Napjaink orvostanhallgatóinak meg kell ismerkednie ezzel a tudományággal, mivel a genetika egyre nagyobb teret hódít magának a mindennapos betegellátásban is - hangsúlyozta Prof. Dr. Széll Márta.
Dr. Széll Márta 2014-től 2018-ig a szegedi orvoskar tudományos és külkapcsolati dékánhelyetteseként dolgozott. 2026 nyarától pedig már ő maga irányítja a Kar vezetőségének csapatát.
- Meg kell találnunk azokat az utakat, csatornákat, amelyek a leghatékonyabban szolgálják azt, hogy a mostani fiatalok el tudják sajátítani az ismereteket. Olyan ismereteket, amelyeknek a mennyisége és minősége már össze sem vethető azzal, amelyet nekünk kellett elsajátítanunk évtizedekkel ezelőtt. Elég csak azt megfontolni, hogy az orvosbiológiai ismeretmennyiségünk napjainkban 73 naponta megduplázódik –emelte ki az új dékán, aki a kutatásokra is nagy hangsúlyt fektet.
- Az orvoskaron folyó kutatási tevékenység nagyon magas színvonalú és nagyon nagy mértékben járul hozzá az összegyetemi tudományos teljesítményhez. Vannak bizonyos tématerületek és olyan kutatóműhelyek, amelyek a világ élvonalába tartoznak. Fontos közös felelősségünk az, hogy a kutatási tevékenységeket a Kar minden eszközével támogassa és fejlessze és hozzájáruljon a tudományos utánpótlásképzéséhez. Minden erőmmel azon leszek, hogy a Karon folyó kutatási tevékenység, illetve az abból születő tudományos eredmények az Egyetem kutatási és innovációs tevékenységébe minél szervesebben beilleszkedjenek – foglalta össze a Professzor Asszony.
További részletek a Prof. Dr. Széll Mártát bemutató videóban.
A szegedi orvosképzés vonzó a hazai és a külföldi hallgatók számára is. Ennek okai között szerepel a tapasztalt és felkészült oktatói gárda, a folyamatosan fejlődő gyógyítási és oktatási eszközpark, és az Egyetem klinikáin folyó magas színvonalú kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége.
Lévai Ferenc
Fotó: Sahin-Tóth István
