Az ország minden részéről érkeztek középiskolások a IV. Egyetem-Tér-Gyula rendezvényre – kihirdették a Krasznahorkai-irodalmi verseny győzteseit

Pintér Petra, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 11. c osztályos tanulójának fuvolajátékával indult az Egyetem-Tér-Gyula rendezvény. Az előadott Tico-Tico no Fubá című Zequinha de Abreu-darabot Czirokné Bischof Ildikó kísérte zongorán.

Pintér Petra és Czirokné Bischof Ildikó. Fotó: Ábrahám Attila

Az Egyetem-Tér-Gyula című szakmai fórum 2022 óta köti össze a köznevelést a felsőoktatással, a tudomány világával és a munkaerőpiaci szereplőkkel. Idén, 2026-ban országos lefedettségűvé vált az esemény: jelen voltak ugyanis „A mondat nem ér véget…” - Krasznahorkai László Kárpát-medencei Irodalmi Verseny döntőjébe jutott középiskolások Békéscsabáról, Szentendréről, Nagyatádról, Csongrádról, Komlóról és Szolnokról. A versenyt a Gyulai Tankerületi Központ, a Szegedi Tudományegyetem és a 2025-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Krasznahorkai László egykori alma matere, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium hirdette meg.

„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” – idézte Weöres Sándort a köszöntő beszédében Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója. Kiemelte, ezt a belső létrát építi minden jelenlevő közösen, egymást segítve.

A Sátántangó világa nem rohan

A Krasznahorkai-irodalmi verseny zsűrijének elnöke Bíró-Balogh Tamás, az SZTE JGYPK oktatója, az Alkalmazott Pedagógiai Intézet megbízott tanszékvezetője volt. Köszöntőjében arról beszélt, a kultúra sosem volt mindenkié, és ez nem baj. Sőt, nem is volt mindig kultúra, és nem is mindig lesz. – Akiket viszont érdekel a kultúra, azokat nem hagyjuk az út szélén. Ezért van a szakkör, a fakt, a verseny – mondta.

„A mondat nem ér véget…” - Krasznahorkai László Kárpát-medencei Irodalmi Verseny résztvevői nemcsak irodalmi műveltségüket bizonyították, hanem kreativitásukról is tanúságot tehettek. A Sátántangó című Krasznahorkai-regénynek készítettek videóajánlót. A zsűri elnöke elmondta, sokféle alkotás érkezett: volt, aki a könyv hangulatát ragadta meg, volt, aki az érzést jelenítette meg, amely olvasás közben elkapta, és informatív kisfilm is született. Megoldásában volt könyvajánló- és film trailer-szerű, hagyományos és formabontó alkotás egyaránt. – Mindenki nyert, de nem győzhetett mindenki – mondta Bíró-Balogh Tamás, mielőtt kihirdette az alábbi eredményeket:

1. helyezett: A Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium csapata
2. helyezett: A Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum Komlói Technikumának csapata
3. helyezett: A Szentendrei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium csapata

Balról: Bíró-Balogh Tamás, a zsűri elnöke; a győztes csapat és felkészítő tanáruk; valamint Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója. Fotó: Ábrahám Attila

Az eredmény kihirdetése után a győztes csapat kisfilmjét levetítették a közönségnek. A videó a bezártság, a „mindenkörbeérés” érzését teremtette meg a „betűleves” üzeneteivel, az iskola falragaszaival, a körbesétálással és a feszültségfokozó hanghatásokkal. „A Sátántangó világa nem rohan. Lassan húz magába. A remény is csapda” – visszhangzik.

Hogyan dolgozik a magyar néplélek a tragédiával? – Kiss László plenáris előadása

Az Egyetem-Tér plenáris előadását Kiss László író, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium magyar-történelem szakos tanára tartotta, aki bevezette a hallgatóságot Krasznahorkai László szövegvilágába. Előadásában a gyulai származású Nobel-díjas író személyéről is szó esett. Kiss László elmondta, édesanyjával Krasznahorkai egykor egy társaságban volt. Innen tudja, hogy mindig tűnődött valamin, magába fordulva gondolkodott: talán ezért akart zenész lenni. Végül már az első regényével, a Sátántangóval befutott íróvá vált, pedig csak ezt az egy művet akarta megírni.

Kiss László, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium magyar-történelem szakos tanára. Fotó: Ábrahám Attila

Kiss László kiemelte, mindenki másképp olvas Krasznahorkai Lászlót, előadása során a saját módját mutatta be. Hangsúlyozta, az író rendkívül jól tudja bemutatni a perifériára szorult kisemberek helyzetét, és nem leereszkedően, jól szót is ért velük, ez egy pár perc erejéig Breier Ádám Krasznahorkai-filmjében is megmutatkozik. Kiss László röviden összefoglalta a Sátántangó cselekményét, és hozzátette, ez nem volt spoiler, ugyanis a vázat mutatta meg, minden lényeges amögött van. Egy-két mögöttes értelmezést ki is fejtett: a szövegben szereplő csizmák félholdas patkóvasa szimbólumot összekötötte a cselekmény azon mozzanatával, amikor egy régi tákolmányban harangozik az öregember azt kiabálva, „jön a török!”. – Krasznahorkai megmutatja, a magyar néplélek hogyan dolgozik a tragédiáival – mondta Kiss László, és hozzátette, ezt nézve a Sátántangó nem kocsmában ülő alkoholistákról szól, hanem a magyarságról mesél.

A 21. század Narcissus mítosza az algoritmus – Dr. Tóth Zoltán János előadása

Az Egyetem-Tér-Gyula eseményen öt szekcióban, két turnusban folytak párhuzamosan az előadások. Így minden középiskolás összesen két előadást tudott meghallgatni. Mi Dr. Tóth Zoltán János, az SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék vezetőjének, illetve Danczné Bundság Éva Szabina, az SZTE GTK PhD-hallgatójának és marketinges munkatársának előadásán jártunk.

Dr. Tóth Zoltán János tanszékvezető egyetemi docens Platform-mozi és streaming címmel azt mutatta be, hogyan változtak meg filmfogyasztói szokásaink a Netflix megjelenésével, hogyan szorult háttérbe a mozizás, és hogyan gyorsult fel ez a folyamat a COVID-pandémia hatására.

– Elképesztően jó korban élnek. Ezt majd mesélni fogják a gyerekeiknek. Ha választhatnék, mikor legyek 20 éves, ezt választanám, a nagy streaming-háború korát. Ilyen nagy átalakulások a hangosfilm-némafilm váltás óta nem voltak – kezdte előadását Tóth Zoltán János. Elmondta, sokan ezt az időszakot a film és a premier alapú bemutatás halálaként élik meg, azonban ez túlzás: a film és a mozi halálát mindig beharangozzák. A hangosfilm, a TV, a VHS és a 3D mozi megjelenésekor is lejátszódott hasonló kulturális szorongás.

Az előadásból megtudtuk, a Netflix egy DVD-kölcsönző cégként indult, és nem véletlenül lett sikeres, hiszen sokkal egyszerűbb volt, mint a VHS-kölcsönzés. Csak postára adták a DVD-t, és akár egy hónapra is kiadták, valamint ajánlásokat is küldtek a korábbi igénylések alapján. A Netflix 2007-ben csupán ezt az analóg modellt fordította digitálissá. Igazán népszerű pedig a Covid berobbanásával lett, míg a járvány hatására Hollywood ötmilliárd forintot veszített. Elsőként a Warner Bros filmstúdió adta egyre több filmjét streaming platformoknak, majd többen követték a példáját. Jelenleg a Netflix 300 milliónál is több előfizetővel rendelkezik, a fizikai hordozók kölcsönzése és a moziba járók száma pedig visszaesett. – Hollywood kockázatkerülővé vált, míg a streaming platformokon elérhető sorozatokban megvan az idő és a lehetőség, hogy borítsuk a megszokottat – részletezte az előadó a Netflix sikerét. Mint mondta, elérkezett az a korszak, amikor mindenki akkor és ott szórakozik, amikor szeretne, és már nem ünnepszerű alkalom a filmnézés. A Netflix mellett szól az emberek számára az is, hogy egy havi streaming előfizetés árából egyetlen mozijegyet kapnak. Az előadó kiemelte, 2019-hez képest nemzetközileg 23%-os növekedés mutatkozott az otthoni szórakozás területén, a mozis bemutatás területén pedig 72%-os visszaesés történt. A mozi jelenlegi helyzete hasonlít az egykori múzeumválsághoz.

Dr. Tóth Zoltán János. Fotó: Ábrahám Attila

– Ezzel párhuzamosan az ajánló algoritmusok is finomodtak. Filterbuborékokba zárják a nézőket, mindig a saját ízlésükkel találják szembe magukat: megvalósul a 21. század Narcissus mítosza – mondta Tóth Zoltán János.

Az előadás során szó esett a bemutatási ablakok COVID alatti lefeleződéséről is. Ma már a streaming platformok hamarabb akarnak hozzájutni a mozifilmekhez, nem szívesen várakoztatják meg a felhasználóikat. A közönség döntött: a mozi a blockbuster filmek (kasszasikert ígérő tömegfilm) helye, a középműfajok – mint thriller, rom-kom, horror – a kanapéra valók.

– Sok nosztalgiavetítés van, és az Event Cinema (koncertek, sportesemények, cirkuszelőadások) jelenthetik a kapuélményt a mozi felé – összegezte gondolatait az előadó.

Az előadás után kerekasztal beszélgetésre is sor került Csomán Sándor, az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója és Balássy Fanni, egykori „erkeles” író, műfordító részvételével.

Csomán Sándor egy gyors, kézfeltétes felmérést készített a középiskolások között, melynek során beigazolódott, hogy az emberek gyakrabban filmeznek streaming platformokon, mint moziban, és inkább rövid tartalmakat fogyasztanak. Mint a PhD-hallgató mondta, a sorozat kisebb elköteleződésnek tűnik, jobban meg lehet ismerni egy-egy világot, karaktert, valamint a várakozás izgalma is vonzóvá teszi. Csomán Sándor kifejezte kételyét e tendenciával kapcsolatban, hiszen a „Netflix-film” kifejezésnek inkább negatív értelmezése van, és minőség szempontjából nem biztos, hogy kielégítőek ezek a tartalmak.

Balássy Fanni az optimista nézőpontot képviselte: szerinte a Z generáció visszahozhatja a mozit, mert megcsömörlött az elszeparáltságtól, hogy a saját terében kapja meg a saját ízlését. Mint kiadói munkatárs egyébként látja, mekkora igény mutatkozik a sorozatokra könyvek terén is, az emberek szeretik megfogni egy karakter kezét, és részeken át kísérni. De kiemelte, fontos kérdés, hogy megvan-e még bennünk a lecsendesülésre való hajlam, vagy csak háttérzajként indítunk el egy sorozatrészt.

Téged hogyan befolyásolnak a netes értékelések? – Danczné Bundság Éva előadása

Danczné Bundság Éva Szabina PhD-hallgató, az SZTE GTK Üzleti Tudományok Intézet Marketing Szakcsoportjának munkatársa előadását a szállásválasztás folyamatáról tartotta.

A szállásválasztáskor az online értékelések mennyisége vagy a pontszám értéke fontosabb? – tette fel a kérdést. A jelenlévők válasza is a felmérések eredményeit támasztották alá, melyek azt mutatják, hogy az emberek inkább a pontozók mennyiségét figyelik, természetesen egy lélektani határon belül. Tehát előnyben részesítik a 8,2-t a 9,1-gyel szemben, ha jóval többen értékeltek, hiszen a társas megerősítés fontos.

Az előadással párhuzamosan valósult meg a kerekasztal beszélgetés Szalánczy Eszter (PhD-hallgató, az SZTE GTK Üzleti Tudományok Intézet Marketing Szakcsoportjának munkatársa) és Szász Bence (a gyulai Komló Hotel igazgatója) részvételével. Szász Bence elmondta, a kevés értékelés számára azért nem meggyőző, mert az azt jelenti, nem régóta üzemel a szálloda, tehát még sok gyermekbetegsége lehet.

És hogy miért hiszünk jobban idegeneknek, mint a szálláskommunikációnak? Danczné Bundság Éva szerint azért, mert az idegenek többletinformációt szolgáltatnak, és hitelesebbek hozzánk hasonló egyénként. A szállodák sok energiát fektetnek a marketing kommunikációba, de az ügyfélvélemények ezt felülírhatják.

Szász Bence kiemelte, hogy a szállás részéről a közzétett képek is meghatározók: az sem jó, ha nem reális, ugyanakkor ki kell tűnni a zajból. A szálloda személyzete igyekszik a jó értékeléseket elérni azzal, hogy például a pincérek a jóllakott, elégedett vendégeket értékelésre kérik. A negatív véleményt hagyókat nem kell ösztönözni, azonban az elégedett ügyfélnek nem biztos, hogy eszébe jut értékelni. – Fogyasztóként az emberek elvárják, hogy legyenek értékelések, ugyanakkor nem hajlandók értékeléseket hagyni – emelte ki Danczné Bundság Éva. Szász Bence elmondta, a hibát mindig kezelni kell, utánajárni, kijavítani, akár ha személyesen veszi észre a személyzet, akár egy értékelés nyomán tűnik ki. Van, ami azonnal orvosolható, van, ami időt igényel, de azonnal foglalkozni kell a felmerülő problémával.

Danczné Bundság Éva Szabina, Szalánczy Eszter és Szász Bence. Fotó: Ábrahám Attila

Az előadó kiemelte, a negatív torzítás is szerepet játszik szállásválasztáskor: egy-két negatív vélemény is elbizonytalanítja az embert a sok pozitív mellett. Szalánczy Eszter elmondta, őt a szélsőséges 1-es értékelések szokták elbizonytalanítani, akkor is, ha 10 pontok ellensúlyozzák. Inkább egy összességében valamivel kevesebb átlagot produkáló helyet választ, ahol nem értékeltek többen is 1 pontra.

Danczné Bundság Éva az értékeléskor fellépő nyájhatást is hangsúlyozta. Mint mondta, sokan a többség visszajelzései közé illeszkedőt értékelnek. A szálláskeresők pedig átlagosan 6-10, fél évnél nem régebbi értékelést olvasnak el az akár 12 000-ből.

Felvetődött a kérdés, hogy vajon mennyire hihetünk az értékelő profilok valódiságában. Szász Bence elmondta, a szállásoldalakon lehetetlen úgy értékelést írni, hogy nem voltál jelen az adott helyen, és a trükközni próbáló szállásadót meg is büntethetik – a Google felületén természetesen hamarabb bele lehet futni álprofilok hamis értékeléseibe.

Az Egyetem-Tér-Gyula rendezvény szekcióülésein Dr. Szabó Márton, az SZTE SZAOK Biokémiai Intézet egyetemi adjunktusa Laborban dolgozó szívek – Hogyan segíthetnek a kutatások a szívbetegségek gyógyításában címmel; Dr. Devosa Iván, az SZTE TTIK Számítástudomány Alapjai Tanszék adjunktusa Minecraft a matematikában – Matematika a Minecraftban címmel adott elő; valamint Prof. Dr. Karsai Krisztina, az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője „Te mennyit adnál?” – Játék és döntés a jog világáról címmel vezetett kvízt és vitát arról, mi számít bűnnek, mennyi büntetést kapjon a bűnös, és mi a felelősség, a méltányosság és az igazság.

Balog Helga
A borítóképen: A IV. Egyetem-Tér-Gyula rendezvény közönsége. Fotó: Ábrahám Attila