Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Mennyi energiát használ a Szegedi Tudományegyetem? Milyen műszaki megoldások szolgálják az energiahatékonyságot és hosszú távon a fenntartható működést? Hogyan alkotnak szabályokat a kisvárosnyi méretű intézmény területén arra, hogy a fogyasztást a megfelelő mederben tartsák, illetve ahol lehet, rezsiköltséget takarítsanak meg? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Prof. Dr. Csóka Ildikóval, az SZTE stratégiai főigazgatójával és Csóti Ferenc műszaki igazgatóval.
A Szegedi Tudományegyetem tulajdonában, használatában lévő ingatlanok hasznos alapterülete meghaladja az 520 000 négyzetmétert. Ez nemcsak régiós, hanem országos viszonylatban is kiemelkedően magas szám. – Ezekben az épületekben zömében víz-, villany-, geotermikus energia- és földgázfelhasználás történik üzemeltetés szintjén, de természetesen ezenfelül a kutatásokhoz szükséges eszközök energiaellátása is biztosított. Az üzemeltetés már most is jelentős energiafelhasználással jár, és a jövőbeni beruházások ezt tovább növelik. Ezért már a tervezés legelső szakaszában figyelembe kell vennünk ezt a szempontot. Nagyon fontos, hogy minél tudatosabban használjuk fel az épületeinkbe bekerülő energiát – mondta Csóti Ferenc, az SZTE műszaki igazgatója.
– Bármilyen tevékenységről legyen szó, pláne a százéves Szegedi Tudományegyetem esetében, különösen fontos, hogy fenntartható módon tudjuk működtetni az egész intézményt – hangsúlyozta Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója. Az egyetem Integrált Minőségirányítási Rendszerének része az az energiahatékonysági rendszer, amely az energiafogyasztás optimalizálását is segíti.
– Az oktatásban, a kutatásban, a társadalmi szerepvállalásban és a gyógyításban is olyan minőségbiztosítási rendszereket használunk, amelyek nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá teszik működésünket. Ez azért fontos, mert ha nemzetközi szabványokat használunk, akkor jó gyakorlatokat tudunk átvenni, tanulhatunk másoktól, illetve a mi tapasztalataink is megoszthatók a nemzetközi felsőoktatási színtéren. Az ISO 50001 az az energiairányítási rendszerszabvány, amely abban segít, hogy az energiafelhasználást tudatosabbá és mérhetőbbé tegyük. 2022-ben, amikor az energiaárak elszabadultak és ellátásbiztonsági problémák merültek fel, válságkezelési intézkedéseket kellett tennünk. Ezek jól sikerültek, de látszott, hogy szükség van egy stratégiai, strukturált menedzsmentmódszertanra is ahhoz, hogy hosszútávon is képesek legyünk eredményeket elérni. Nemcsak az energiaárak és az ellátásbiztonság, hanem a növekvő jogszabályi előírások és fenntarthatósági követelmények szempontjából is. Úgy láttuk, ez a keretrendszer jól illeszkedik a meglévő irányítási rendszerhez, és az energiaellátás területén is könnyen alkalmazható. Ráadásul 5-10 százalék energiaköltség-megtakarítást is eredményezhet számunkra – részletezte Prof. Dr. Csóka Ildikó.
Arról, hogy az SZTE milyen műszaki megoldásokkal támogatja az energiahatékonyságot, Csóti Ferenc beszélt:
– Többféle megújuló energiát használ az egyetem. Jelentős részben napelemeink vannak, ezzel csökkenteni tudjuk a vásárolt villamos energia mennyiségét. A megtermelt energia legnagyobb részét helyben el is fogyasztjuk, a visszatáplálási arány alacsony. Geotermikus energia az SZTE-n 2013-2014 óta áll rendelkezésre, ezt hőszolgáltatásként vásároljuk jelentős mennyiségben. Két kör működik, az egyik a szegedi, belvárosi oldalon (29 épületben), a másik Újszegeden (5 épületben). Ez 130-140 ezer négyzetméter hasznos alapterületet lát el. Ezenfelül a József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2015-ben fejeződött be egy beruházásunk, amely a szennyvízhőt hasznosítja. Beruházásaink során igyekszünk minél több hőszivattyús rendszert terveztetni. Különlegesség, hogy a déli klinikaparkban – nem saját tulajdonban – két gázmotor is működik, amelyek elektromos áramot állítanak elő. A gázmotorok hulladékhőjét hasznosítjuk, ami a gáz árához képest 12-18 százalékkal olcsóbb.
A szegedi universitas beruházásai között mérföldkő volt a Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központ rekonstrukciója. Ez volt az első olyan felújítás, amelyben sikerült egy csaknem százéves, Klebelsberg-féle épületet teljes egészében korszerűsíteni. Beépítettek minden olyan energiahatékonysággal összefüggő és az épületre telepíthető műszaki megoldást, amely hosszútávon alacsonyan tartja a rezsiköltségeket. Mivel az épület műemléki védelem alatt áll, nem lehetett hagyományos hőszigetelést alkalmazni, ezért engedélyezett hőszigetelő vakolatot használtak.
Az energiatakarékos épületek sorába tartozik még a Purjesz Béla Infektológiai Klinika és Oktatási Központ, melynek majdnem a teljes fűtése megoldható geotermikus energiával. További büszkesége az egyetemnek a Gyermek- és Ifjúságpszichiátria új épülete, a Fül- Orr- Gégészeti Klinika új műtőblokkszárnya, valamint az Inkubátorház. Utóbbinál az idén egy 50 kilowattos háztartási méretű kiserőművet telepítettek a parkoló fölé, így csökkentik a vásárolt villamosenergia-felhasználást. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Petőfi épületét RRF-forrásból újították fel, teljes korszerűsítésen esett át: napelemeket és hőszivattyús rendszert telepítettek, valamint a hőszigetelés és a nyílászárócsere sem maradt ki.
A Petőfi-épület kazánháza.
A belvárosi egyetemi épületek közül az elmúlt években újították fel az Állam- és Jogtudományi Kart, továbbá a Bartók Béla Művészeti Kart, ahol szintén jelentős energiamegtakarítást értek el nyílászárócserékkel, a fűtésrendszer és az elektromos hálózat korszerűsítésével, napelemrendszerrel. Minden, szóba jöhető pályázati lehetőséget kihasznált az egyetem, igénybe vette a korábban rendelkezésre álló KEHOP-forrásokat, az RRF-forrásokat, illetve az állami támogatást, melyet szükség szerint az SZTE saját forrásából egészíti ki.
Bár sokan vitatják a nyári és téli bezárások szükségességét, a számok egyértelmű megtakarítást mutatnak. Jelentős a villamosenergia-megtakarítás a nyári időszakban, amikor – rendszerint augusztus közepén – a legnagyobb melegben leállítják az oktatási épületek és a központi épületek hűtését. Természetesen a betegellátás épületeit ez az intézkedés nem érinti. Télen pedig a fűtési kiadásokat csökkentik azzal, hogy csak temperálnak, 5 és 10 fok között tartják az épületek hőmérsékletét a leállás ideje alatt. A gázfelhasználást például több mint 30 százalékkal sikerült csökkenteni az elmúlt négy év során, ami részben a téli leállásnak köszönhető.
Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója.
– A téli és nyári leállásról egy felmérést követően döntött az egyetem vezetése. Figyelembe vettük, hogy ezekben az időszakokban (idén várhatóan augusztus 12–23-ig és december 21–31-ig) a legtöbben szabadságon vannak. Ha csak néhány ember van az épületekben, akkor könnyebb megtenni ezeket az intézkedéseket – hallottuk Prof. Dr. Csóka Ildikótól.
2021-ben a Szegedi Tudományegyetem összes gázenergia-fogyasztása nagyságrendileg 7,5 millió köbméter volt, ezt 2025-re 5 millió köbméterre sikerült csökkenteni. A megtakarítás különösen annak fényében jelentős eredmény, hogy közben új, korszerűbb épületeket állítottak üzembe. Az egyetem energiafogyasztása egy 10-12 ezer fős lakosságszámú kisvároséhoz hasonlítható. Fontos az egyéni felelősség: minden dolgozónak úgy kell bánnia az energiával, mintha otthon használná.
Csóti Ferenc, az SZTE műszaki igazgatója.
Az Energiagazdálkodási Irányítási Rendszer (EgIR) Fejlesztési Munkacsoport kapcsán bevezették a hőmérsékleti maximumokat. – Mindenkire ugyanazon előírások vonatkoznak a tantermek, kollégiumok, kórtermek fűtés-hűtésére vonatkozóan, és ezt be tudjuk tartatni. Így nem fordulhat elő az, hogy az utcát fűtjük, mert mondjuk a túlfűtés miatt nyitott ablakok mellett dolgoznak az SZTE munkavállalói – fejtette ki Csóti Ferenc.
Prof. Dr. Csóka Ildikó elmondta, az SZTE IKIKK Élettelen Természettudományi Klaszterében koncentrálódnak a környezetvédelmi, illetve energetikai kutatások, jellemzően Dr. Janáky Csaba szakmai vezetésével. – Tesztüzemünk is van a Science Parkban, ez az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomása. Ami az oktatást illeti, minden képzési szinten foglalkoznak az energiahatékonysággal azokon a képzéseken, amelyeknek a fókuszába tartozik ez a kérdéskör. Általánosan művelő tárgyak is felvehetők bármely hallgatónk számára a fenntarthatóságról, a zöld egyetemmel kapcsolatos tudnivalókról.
A Szegedi Tudományegyetem működése bizonyítja, hogy egy kisvárosnyi intézmény is képes hatékonyan, felelősen és jövőbe mutató módon gazdálkodni az energiával.
Vida-Szűcs Imre
Fotók: Sahin-Tóth István
